Kult Lichter Péter 2016. május. 14. 17:00

Nyolc film, amelytől újra gyerekek lehetünk

A játékokból készült filmek nem feltétlenül csak azokat képesek megszólítani, akik belsőségesen ismerik a forrásukat – ám e filmek ingadozó minősége mutatja, hogy egy világhíres játékmárka még nem feltétlenül elég a sikerhez. A játékokon alapuló filmek között egészen rosszakat is találunk, ám még a leggyengébb darab is képes megmozgatni a bennünk szunnyadó gyereket.

A héten került a mozikba a néhány éve még simán a világ legnépszerűbb okostelefonos játékának tartott, ma is elképesztően populáris Angry Birds filmváltozata, de hetekkel ezelőtt mutatták be a Ratchet & Clank adaptációját is, illetve még idén érkezik a Warcraft- és az Assassin's Creed-mozi is – ezek apropóján szedtünk össze néhány, nosztalgiamámorban úszó filmet, amelyek valamilyen játékon alapulnak.

Doom

A lengyel Andrzej Bartkowiak a kilencvenes évek akciófilmjeinek egyik legfelkapottabb operatőre volt, olyan remek műfajfilmeket fényképezett, mint a Féktelenül, Az ördög ügyvédje vagy az Összeomlás. Aztán Bartkowiak a kétezres évek elején sajnos rendezni kezdett: filmográfiájában nézhető (Öld meg Rómeót!) és közel nézhetetlen filmek is szerepelnek – az utóbbiak közé tartozik a Doom is.

A kilencvenes évek egyik legnépszerűbb FPS (first person shooter) videojátéka nem a drámai mélységéről volt híres, hangulatában és sztorijában lényegében a horror és a sci-fi elemeit ötvözte, a játékmenet szinte kizárólag az eszetlen hentelésből állt. Bartkowiak filmje hűen követi a játék parádés ritmusát, sőt, egy zseniálisan megkomponált jelenetben még az eredeti szubjektív beállítást is rekonstruálja.

Mortal Kombat

A kilencvenes évek legnépszerűbb verekedős játékából készült film sem hódította meg a filmtörténet legmagasabb szféráit, persze az egy más kérdés, hogy valószínűleg nem is akarta. A későbbi Kaptár-filmekkel sikeressé váló Paul W. S. Anderson által rendezett Mortal Kombat egy fantasztikus elemekkel átszőtt harcművészeti viadalt mutat be – a videojáték különleges képességű karakterei küzdenek egymással.

A film annak idején leginkább a játék rajongóit ejtette rabul: kétségtelen, hogy a különböző billentyűkombinációk révén előhozható trükköket, mint Scorpion kezéből kilövellő organikus fegyverét helyenként hangulatosan megidézi a film.

G.I. Joe: A kobra árnyéka

A Hasbro által gyártott, több évtizedes múltra visszatekintő játékbabák még a kilencvenes években is meghatározták az általános iskolás fiúk mindennapjait. A mozgatható harci babák és a különböző futurisztikus katonai eszközök majdnem minden fiú fantáziáját komolyan megmozgatta: nem véletlen, hogy idővel Hollywood is lecsapott a jelenségre.

A G.I. Joe: A kobra árnyéka a játékadaptációk nagy átlagához képest remekül működik, az autós üldözései kimondottan jól sikerültek. A múmiával berobbanó Stephen Sommers tesztoszterondömpingje nem a legjobb akciófilm az előző évtizedből, viszont nem egy egyértelműen felejthető tucatmunka: egy vasárnapi esős délutánon remekül el lehet vele ütni az időt.

A Lego kaland

Ahogy ez a lista is mutatja, a népszerű gyerekjátékokból készült filmek gyakran elvéreznek az ötlettelenség miatt; talán abból a félreértésből indulnak ki a producerek, hogy az eredeti játékok rajongói automatikusan tódulni fognak a mozikba. A Lego kaland erre a tendenciára cáfol rá: nem csak messze-messze a legjobb játékadaptáció, hanem saját jogán is remekül működő, torokfájdító röhögőgörcsöket okozó vígjáték.

Az alapötlet szerint az előre gyártott elemekből felépített Lego-világ zsarnok ura ellen szervezkednek a kreatív legózás pártján álló ellenállók. A film ráadásul a Lego-figurák és a különböző kellékek egyszerűségéből is képes profitálni: például a lovak olyan szögletesen mozognak, mintha egy kisgyerek mozgatná őket. A Lego kaland ironikus humorát leginkább csak a nosztalgiakönnyeikkel küzdő felnőttek fogják érteni, a gyerekeknek pedig megmaradnak a valóságban, saját Legóval is újrajátszható akciók.

Jumanji

A táblás társasjátékokban az a legizgalmasabb, ahogy az esetenként minimalista ábrák és mezők megmozgatják a játékosok fantáziáját: nem véletlen, hogy a videojátékok felfutásával párhuzamosan a sokkal ingerszegényebb, ám ezzel párhuzamosan fantáziadúsabb táblajátékok az elmúlt években egy újabb reneszánszukat élik. A Steven Spielberg által kinevelt akciófilm rendezők egyik legtehetségesebb tagja, Joe Johnston rendezte a Jumanjit, ami remekül mutatta be a gyerekek képzelőerejét.

Ugyanis a címszereplő dzsungeles-lépegetős kalandjáték a film során életre kel: az egymás követő körök során a próbatételek a valóságban manifesztálódnak, a gyerekhősök a megelevenedő kalandok kellős közepén találják magukat. A film számítógépes trükkjei ma is jól működnek, a játék által beszippantott Robin Williams pedig üde színfoltot visz az egyébként kiszámítható sztoriba.

Nem véletlen, hogy a nagy remake-lázban a Jumanji is elvérzett: a 2017-ben érkező új változatot a Star Wars- és Indiana Jones-író Lawrence Kasdan fia, Jake Kasdan rendezi, és már olyanok csatlakoztak a szereplőgárdához, mint Dwayne Johnson, Jack Black vagy Kevin Hart.

Tron (1982)

A nyolcvanas évektől kezdve Hollywood a számítástechnika lázában égett: habár a látványos digitális trükkökre még várni kellett néhány évet, a filmek sztorija egyre gyakrabban forgott a virtuális valóság körül. Steven Lisberger filmje több szempontból is korszakalkotó volt: egyrészt ez volt az egyik első hollywoodi film, ami a régi arcade-játékok világát helyezte a középpontjába, másrészt itt jelentek meg először tisztán számítógéppel létrehozott vizuális trükkök.

A film játéktervező főhősét Jeff Bridges alakította, akit beszippant az egyik játéka: a minimalista szoftvervilágban halálos küzdelmekkel kell szembenéznie. A Tron mai szemmel bájos barkácsesztétikája nem válik egy pillanatra sem cikivé, hiszen a fénycsíkokra és minimál díszletekre építő trükkök szerves részei a sztorinak.

Annak idején a film nem robbantotta szét a mozikasszákat – ma már sokkal inkább érdemes újranézni, hiszen olyan retróhangulatot áraszt töményen, amilyet más hasonló témájú film egyáltalán nem.

Transformers

Michael Bay azon rendezők sorába tartozik, akiket imádnak utálni a kritikusok. Ez a szerep persze nem teljesen érdemtelenül ragadt az ordibálós rendezőre: a Pearl Harbor például minden idők egyik legnézhetetlenebb háborús filmjeként vonult be a rosszfilmek nagykönyvébe. De Bay rendezett egy-két igazán zseniális akciófilmet is: A szikla vagy a Pain & Gain örök klasszikusokként csillognak.

Az autókból óriásrobotokká hajtogatható játékfigurákból készült filmje valahol a középmezőnybe helyezhető. A kilencvenes években felcseperedő fiúk a G.I. Joe mellett leginkább a transformerekre voltak rácsavarodva, nem véletlen, hogy amikor Bay filmjében fémes hangok kíséretében a sportautók óriásrobotokká változnak, az több felnőtt néző szívébe valami szavakkal nehezen visszaadható melegséget csempészett.

Toy Story

A Pixar animációsfilm-stúdió a kilencvenes években kezdte máig tartó diadalútját: a Toy Story volt a cég első nagy dobása, és rögtön olyan magasra tették a lécet, hogy évekig csak ők maguk tudták megugrani a szintet. John Lasseter filmje nem csak a forradalmi számítógépes animáció miatt volt úttörő, hanem azért is, mert a csúcstechnológiát emberi tartalommal tudta megtölteni.

A film sztorija egy kisfiú szobájában élő játékbabák körül forog: a fő konfliktust az okozza, hogy a közösségbe egy új, modern csillagharcos játék kerül, Buzz Lightyear – ezt a játékgyűjtemény régi darabja, Woody, a cowboybaba nehezen viseli.

20 éves a Toy Story – rangsoroltuk a Pixar-meséket

A Toy Story szinte egzisztencialista mélységekben mutatja be a gyerekkort, lendületes cselekménye talán a felnőttekre még erősebb hatással van, mint a nosztalgiát még nem ismerő gyerekekre. A Pixar ezzel a filmmel bizonyította először, hogy az egészestés animációk ugyanazzal az őszinteséggel lehetnek képesek megszólítani minden generációt.

A Prizma szerzőinek legutóbbi cikkei a hvg.hu-n

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!

karácsony 2020

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hírek a koronavírus-járvány második hullámáról
hvg360 Balla István 2020. december. 04. 11:00

Berg Judit: Izgultam, nehogy a Ruminit is utálják a gyerekek, mint minden kötelezőt

Nemrég jelent meg Berg Judit Rumini-sorozatának tizedik kötete, de a kalandos életű mesehős – miután új illusztrációkat kapott - már a világhír felé kacsintgat, és film is készülne, ha a Filmalappal nem rekedtek volna meg a tárgyalások. Magyarország talán legnépszerűbb meseírójával ezúttal olyan, egyáltalán nem mesés témákról is beszélgettünk, mint a könyvdarálás, hogy ki lehet-e lépni egy stabil, de boldogságot nem adó házasságból, vagy hogy miért is próbálják a liberális értelmiség magyarságát megkérdőjelezni a jelenlegi kurzus támogatói.