A flipper a modern populáris kultúra egyik legfontosabb fétistárgya, a mindennapi léhűtés fontos eleme közel száz éve. Láthatjuk filmekben és pop-rock klipekben, Története egészen a 19. századig nyúlik vissza. Jelentjük: csütörtökön Flippermúzeum nyit Budapesten.
"A golyó zabolátlan” – vallotta a flipperek úttörője, Harry Williams. Ez a kultikus játék lényege: a rugókkal felszerelt pályán nehezen értelmezhetők Newton mozgástörvényei, a golyó váratlan ugrásokkal, helyzetváltozásokkal kacsázik a játéktéren, nagy gyakorlat, jó reflexek kellenek, hogy minél tovább játszhassuk az adott menetet.
A flipper amellett, hogy egy népszerű játék, mára a kultúra része – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Radnóti utcában – egy sztriptíz bár helyén – múzeuma nyílik.
"5-6 éves koromban találkoztam először a flipperekkel.A szüleimmel egy hotelben szálltunk meg a hetvenes évek végén, amikor teljesen megszokott volt, hogy felállítottak egy-két flippert a szállodákban. Rögtön megszerettem a gépeket. Tizenegy-tizenkét éves koromig játszottam, majd kamaszkoromban egy kicsit elmúlt ez a láz, de később a főiskolára készülve újra felfedeztem magamnak a flippereket, és jött egy újabb tízéves periódus, amikor viszonylag intenzívebben játszottam. Utána megint volt egy pár év szünet” – meséli Pálfi Balázs, az április 10-én induló Flippermúzeum tulajdonosa, akinek mintha a sors vezette volna a kezét.
Mindig is szerette a gépeket, csak egyszerűen a gépek többé-kevésbé eltűntek onnan, amerre ő mozgott. Régebben nem kellett annyira vadászni a flipperekre, mert a kilencvenes évek közepén nagyjából húsz-harminc ezer gép volt az országban. Ez a szám aztán a kétezres évek közepére egy-két ezerre redukálódott.
Pálfi évekkel ezelőtt végül vásárolt egy flippert magának, majd később egy ötven gépből álló lengyelországi csomagra csapott le. Utóbbiakat ugyan nem saját használatra vette, mégis, egy idő után azon vette észre magát, hogy tucatnyi flipper birtokosa.
Ekkor egyesületi formában szeretett volna létrehozni egy helyet és egy közösséget, ahol és amelynek tagjaiként a flipperrajongók kedvükre játszhatnak. Ám a terv a szabályozások miatt meghiúsult – a flipperek használatát a Szerencsejáték-törvény és a Szerencsejáték Felügyelet szabályozza. "És tulajdonképpen ezekre a harminc évnél régebbi gépekre nem is adnak ki működési engedélyt" – teszi hozzá Pálfi.
A múzeumban bemutatott közel kétszáz gépből álló gyűjteményben ezek a harminc évnél régebbi gépek amúgy szinte tinédzserek. A kollekcióban találhatunk harmincas évekbeli klasszikusokat, sőt, a tizenkilencedik század végéről származó flipper-ősöket is.
A flipperek gyökerei ugyanis az 1870-es évekbe vezetnek vissza. Ahogy az Első Magyar Flipperklub Egyesület honlapja a PinGame Journal kiadójától, Jim Schelbergtől idéz: "a mai flippert Chicagóban találták fel a nagy gazdasági világválság idején, de a gyökerei egészen egy tizennyolcadik századi szalonjátékig, a bagatelle-ig nyúlnak vissza. Ebben a francia nemesek egy kis dákó segítségével igyekeztek a golyót a táblán elhelyezett lyukakba juttatni. A bagatelle-t Amerikába a francia szövetségesek juttatták el, és a játék ott olyan híressé vált, hogy még Lincoln elnökről is fennmaradt egy rajz, amin éppen bagatelle-t játszik. A flipper akkor vált önálló játékká, amikor 1870-ben egy cincinatti játékgyártó, Montague Redgrave a dákót kicserélte egy rugóval működő karra."
S, hogy végül miként lett a tervezett flipper-klubból múzeum? Pálfi, ahogy mondani szokás, menet közben cserélt kereket, miközben úgy döntött, hogy nem fordul vissza. "Elhatároztam, hogy ezt az elképzelésemet, mármint, hogy egy komolyabb gyűjteményt állítsak össze, tűzön-vízen keresztül megvalósítom. Innentől kezdve próbáltam a kevésbé népszerű megmaradt gépek alapjain egy strukturált érdekes gyűjteményt kialakítani. Nem tudtam, hogy sikerülni fog-e a dolog – azt mondom, hogy óriásit kockáztattam azzal, hogy nem volt előttem kitaposott út.”
Két évig, miközben úgy állt, hogy nem kaphat engedélyt, tulajdonképpen csak gyűjtögette a gépeket. Realitása akkor még semminek sem volt. Két ügyvédi elutasításon volt túl. De a gyűjtemény növekedésével, úgy érezte, felégette a hátrafelé vezető utat. A végső nagy lökést az adta, hogy 2010-ben megtalálta a Radnóti utcai helyiséget, ahol a gyűjteményt ki tudta úgy állítani, hogy ideális legyen.
A tulajdonos azt is elmeséli, hogyan oldódott meg végül a sztori: "Ajánlottak a Közlekedési Múzeumban egy embert, aki felkarolt, bevettek a műszaki örökség-programba, majd a Közlekedési Múzeum igazgatója adott egy ajánlást, hogy mennyire értékeli ezt a gyűjteményt. Ezzel tudtam továbblépni az Emmi felé, ahol végül is 2013 áprilisában kaptam meg a működési engedélyt. Mert, hogy ebben a formában ez már nem szerencsejáték."
Ami a kollekciót illeti, az egészen elképesztő. Csillogó-villogó-csilingelő pop-art szín- és formakavalkád ez egy újlipótvárosi pincerendszerben. A múzeum – melyet egyébként Pálfi mellett egy háromtagú csapat: menedzser, restaurátor és karbantartó működtet – gyűjteménye az összes flipperkorszakot átíveli. A legrégebbi 1871-es bagatell géptől a legmodernebb pinballokig minden megtalálható, a hétvégére még egy 2014-es gépet is várnak Pálfiék. A tárlat így végül egyfajta időutazás is: ahogy egyre mélyebbre és mélyebbre hatolunk a pincében, úgy haladunk visszafelé az időben, miközben tematikusan egymás mellé pakolt gépek csoportjai mellett is vezet az utunk.
Amellett, hogy ez nem egy szokványos múzeum, hiszen játszhatunk is a gépekkel. Az 500 forintos látogatói belépőjegy mellett a gépek használata 200 forintba kerül majd negyedóránként, 2 és fél óra használat után a további játék ingyenes. A kiállítás a tervek szerint bérlettel is látogatható lesz a jövőben.
Az is kérdés, mennyire élő a flipper-kultúra 2014-ben. "A 2012-ben kiadott flipper az elmúlt tíz év legsikeresebb gépe, de még most is folyamatosan utángyártják – az is lehet, hogy ez az elmúlt 20 év legsikeresebb gépe" – mondja Pálfi.
"Egyre több flipperverseny van, melyekre az elmúlt három évben tizenötezer ember regisztrált. A gyűjtemények is egyre inkább nőnek. 2013-ban Ausztriában a flippert sporteszközzé nyilvánították, sportegyesületek is alakultak. A flippert nem nevezném retrónak, ami velünk eltűnik, sokkal inkább gondolom azt, hogy a flipper mindig is ciklikus dolog volt. A harmincas évek eleje óta, amikor a flipper megjelent a bárokban és a kocsmákban, mindig voltak kisebb-nagyobb válságok, de a játék mindig túlélte."
Flipper és popkult
Elton John a Who Tommy című rockoperájában, a Pinball Wizard című dalban:
Tilt (Rudy Durand, 1979) // Brooke Shields főszereplésével:
A kis Valentino (Jeles András, 1979) // flipperezős jelenet 1:17:50-től:
A Pinball Number Count // animációs betét a Sesame Street című gyermekműsorban (1976):
Jethro Tull: Too Old To Rock'n'Roll, Too Young To Die (1976):
2 Unlimited: No Limit (1993):