A minisztérium levezette, hogy Magyarországon tulajdonképpen nincs sok vendégmunkás, ám közben kiderült, hogy a tavalyi éves KSH-statisztikához képest 30 ezerrel többen vannak. És majdnem kétszer annyian, mint ahány tartózkodási engedélyt elvileg ki lehetne adni.
Jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik hazánkban – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A 120 ezres szám meglepő, a KSH statisztikái szerint ugyanis 2023-ban az előző évihez képest a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma 11,7 ezer fővel, 92,7 ezer főre emelkedett – emlékeztet a Portfolio.hu.
A 120 ezres szám azért is meglepő, mert a nemzetgazdasági miniszter rendelete szerint a kiadható vendégmunkás-engedélyek maximális száma 65 ezer.
A minisztérium közleménye egyébként azt bizonygatja, hogy Magyarországon egyrészt kevés a külföldi munkavállaló, másrészt a vendégmunkások csak szigorú feltételek mellett és ideiglenesen dolgozhatnak Magyarországon. A harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4 országokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, azaz “a vendégmunkások nem veszik, nem is vehetik el a magyarok munkahelyét” – hangoztatja az NGM. A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban 2,6 százalék, miközben Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék.
A KSH-adatok alapján tavaly indult el igazán a harmadik országbeli dolgozók bevándorlása Magyarországra. A könnyített feltételek miatt ugyanis egyre egyszerűbb toborozni, ráadásul a magyarországi bérszínvonal a délkelet-ázsiai térség lakói számára igencsak vonzó. Amíg 2022-ben még csak 1100 fülöp-szigeteki volt hazánkban, addig 2023-ban már közel 6300-an dolgoztak itt, vagyis egy év alatt több mint 5 ezerrel nőtt a létszámuk. Ilyen sok munkavállaló egyetlen országból sem érkezett. A dobogó második és harmadik fokára is távoli országok állhattak fel, egy év alatt 2200 vietnámi és 1300 kirgiz dolgozó érkezett Magyarországra.