Lázár János teljesen NASA-fokozatra kapcsolt, minden kétséget kizáróan begyűjtötte az agrárcég és az azt kezelő alapítvány vezetésébe az agrárium hazai csúcsszakembereit. A birtokot vezető tanácsból távoznak az utolsó helyi szakemberek is, csakhogy a kiválasztott csúcsszakemberek mindegyikének van bőven elfoglaltsága a saját posztján. Nem is a Ménesbirtok menedzselése a cél, hanem a Lázár János tavalyelőtt ősszel meghirdetett „New Deal” mederbe terelése, illetve ahogy a tavalyi mezőhegyesi szakközépiskolai évnyitón elhangzott, az elmaradt integráció menedzselése.

Szeptemberben nyilvánossá vált, hogy kik kerülnek az áprilisban közzétett, de csak október végén bejegyzett Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kurátori és felügyelő bizottsági névsorába. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökeinek alapítványi részvételével lényegében politikai békejobbot nyújtott a kis- és középbirtokosoknak a nagyüzem, amelyet Csányi Sándor fia képvisel a kuratóriumban. Ezzel az akkor szimbolikusnak tűnő gesztussal úgy tűnt, mintha annak a programnak nyitott volna utat Lázár János, amelyről 2020 őszi videóiban beszélt, nevezetesen, hogy mivel nem sikerült a kisebb gazdálkodókat szövetkezetekbe terelni, ezért egy új lehetőség lehet az integráció felé a feldolgozókkal szorosabbra fűzött kapcsolat. Nem mellesleg ekkor beszélt a politikus a külföldi áruházláncok kiszorításáról is.

Az alapítványi helyek osztogatásával megindult átrendeződés december végén a cég vezetésének lecserélésével folytatódott. Az alapítványi kuratóriumban régi-újnak számít Csányi Attila, aki korábban az állami cég felügyelőbizottságában ült, ebben az értelemben réginek számít a birtokon. Hozzá hasonlóan házon belülről jött kurátor Kerezsi Miklós, aki a Ménesbirtok igazgatótanácsában foglalt addig helyet, és aki az EximBank élelmiszeripari beruházásokat finanszírozó tőkelapjának kezelője. Balczó Barnabás, Lázár egykori közvetlen munkatársa és Győrffy Balázs országos agrárkamarai elnök újaknak számítanak.

December legvégén, ahogy ez az idei január eleji Cégközlönyben megjelent, az igazgatótanácsba bekerült Mészáros Lőrinc agrárbirodalmának csúcsvezetője, Makai Szabolcs is. A Talentis eddig is képviseltette magát a Ménesbirtok vezetésében, csak nem a cég csúcsvezére személyében. Ekkor kikerült az igazgatóságból a korábbi vezérigazgató, Kovács Norbert és három másik korábbi vezető is, akik a birtok ügyeit, a termelést, a közbeszerzéseket, beszerzéseket intézték. Lázár Vilmost és Czakó Borbálát 2018-as kinevezésekor vitte az igazgatótanácsba Lázár János, ők most is maradtak ezen a poszton. Az új felállásban a Bonafarmtól Ádám János, és Szabadhelyi Kristóf maradtak a cég igazgatótanácsában. A korábbi vezérigazgató ugyan maradt a Mezőhegyesi Vetőmagüzem ügyvezetője, de nem került be a birtok igazgatótanácsába, ahol a tagok egyikének sincsen önálló képviseleti joga.

A csak együttes döntési joggal bírók közül Makai Szabolcs a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója november óta az Opus Global Nyrt. mezőgazdasági divízióját is vezeti, tehát akad bőven másik feladata is. Hasonlóan fontos posztot tölt be Ádám János is, csak ő Csányi Sándor agrárbirodalmában. Lázár Vilmos a lovassportban ismert, és nem utolsósorban a CBA első embere. Czakó Borbála közismertebb egykori pozíciója a londoni nagyköveti poszt, de számos más területen is fontos tisztségeket is betöltött.

Bár az alapítványi alapító okiratot nem ismerjük, de nem kizárt, hogy az alapítvány lesz lényegében a végső döntéshozó, illetve annak elnöke, Lázár János irányítja majd birtokot, ahogy gyakorlatilag eddig is övé volt a végső szó mint a tulajdonos államot képviselő kormánybiztos. Jelenleg Lázár is több kormánybiztosi posztot is betölt, illetve a Csongrádi 4-es körzet parlamenti képviselője, a 2022-es kampány is energiát köt le, aligha a közel 100 milliárd forint közpénzzel kitömött birtok lesz az egyetlen kihívás a politikus számára.

Lázár novemberben adott hosszabb interjút az Indexnek, ebben hangsúlyozta, hogy sem a földterület, sem az agrárcég részvényei nem privatizálhatók. Az alapítvány földbérleti díjként a cégtől 650 millió forintot, a cégből pedig 300-350 millió forintot tudnak majd kivenni kockázatmentesen, így az alapítvány 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat. A pénz nagy részét az oktatásra, őshonos lófajták megtartására és diákok felzárkóztatására költik.

A beol.hu-nak adott tavaly év végi interjúban Lázár elég konkrétan fogalmaz a lapnak arra a kérdésére, hogy vajon mennyire terjeszthető ki a mezőhegyesi modell az ország mezőgazdasági szereplőire, ugyanis leszögezi, hogy egy választási győzelem esetén tudják fejleszteni az élelmiszeripart, és modernizálni a mezőgazdaságot abból a 9000 ezer milliárd forintból, amit 2023-2030 között vidékfejlesztésre költhet el az ágazat.

Frissítés: Cikkünk megjelenése napján a Cégközlönyben egy újabb változást jegyeztek be a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt igazgatótanácsában. E szerint Kovács Norbert, cégvezetőként mégis bekerült az igazgatóságba, önálló képviseleti joggal dolgozik abban.