Kezdetben csak 400 ezer vakcina érkezik Németországba – jelentette be az egészségügyi miniszter. Később, márciusban jön a java: 11-13 millió. Ehhez képest az USA-ban a következő 2-3 hét során körülbelül 20 millió ember kaphatja meg a védőoltást. A tervek szerint március végére már 100 millió amerikai lehet beoltva, méghozzá kétszeresen, ahogy az a védelemhez szükséges.

Maga Merkel irányítja a kampányt

A kritikus helyzetben a kancellár vette kézbe az ügyet. Erről mindenki meggyőződhetett, amikor a nyilvánosság előtt beszélgetett a védőoltás kifejlesztőivel, azzal a török házaspárral, akik Mainzban rekordidő alatt értek el eredményt. A kancellár rámutatott arra, hogy Németország egy bevándorlópárosnak köszönheti azt az életmentő vakcinát, amely leküzdheti a Covid–19-járványt.

A probléma azonban az, hogy az EU túlságosan keveset rendelt a Pfizer–Biontech-védőoltásból, mások megelőzték mint Nagy Britannia és az USA. Ennek eredményeképp csak jövő őszre várható, hogy a lakosság 60%-a megkapja a védőoltást Németországban. Így előfordulhat, hogy jövő ősszel, sőt télen is szükség lesz intézkedésekre a járvány ellen.

Európai szolidaritás

A gazdag államok megígérték Brüsszelnek, hogy közösen indítják a nagy oltási kampányt. Vagyis az olyan szegény tagállamok, mint Románia nem kerülhetnek hátrányba Németországhoz képest. Ha Berlin maga vásárolja meg a szükséges vakcina mennyiséget Németországnak, akkor előnybe került volna a többiekkel szemben, de ezzel gyengítette volna az uniós kohéziót.

Az EU 1,3 milliárd védőoltást rendelt, de különböző cégektől. Németország ennek a 18,6%-ra jogosult, mert a lakosság arányában osztják el a vakcinát. Jelenleg két vakcina van: a Pfizer–Biontech és a Moderna. Az előbbit már elfogadta az EU, az utóbbit január 6-án engedélyezhetik. Ez 45+15 millió védőoltást jelent az első félévben Németországban.

Mi van a négy másik gyógyszergyárral? Az első félévben közülük csakis az amerikai Johnson&Johnson ígér eredményt márciusra. A másik három csak későbbre.

Németország három uniós állammal leszerződött az AstraZenecával 400 millió vakcinára. Aztán augusztus és október között az EU is szerződést kötött velük, a Johnson&Johnsonnal és a Sanofival. Érdekes módon a Biontechkel és a Modernával akkor még nem, pedig nekik voltak a legígéretesebb kísérleteik. Az USA viszont már júliusban leszerződött 600 millió vakcinára a Biontechkel és 500 millióra a Modernával. A cégek pedig egyértelművé tették: aszerint szállítanak, hogy ki mikor szerződött velük!

Az EU csak 200 millió vakcinára szerződött a Biontechkel, melyet kiegészít egy 100 milliós opció. A Németországban működő cég felajánlotta, hogy 500 millió védőoltást szállít az uniónak, de Brüsszel valamiért elutasította ezt az ajánlatot. Jens Spahn német egészségügyi miniszter elszántan lobbizott a Biontech mellett, de veszített, mert a franciák és néhány más állam a Sanofira tett.

Ugyanez történt a Moderna esetében is – írja a Der Spiegel. Az amerikai cég francia vezérigazgatója 300 millió pluszvakcinát ajánlott, de nem kértek belőle. Így maradt a 80 milliós rendelés plusz egy 80 milliós opció.

Miután az EU rájött arra, hogy a Biontech és a Moderna a nyerő, gyorsan megrendelte a 100, illetve 80 milliós opciót. A baj az, hogy ez már csak a második félévben érkezhet.

"Németország vásároljon közvetlenül a gyógyszergyáraktól!" – javasolja a kormányon levő szociáldemokraták egészségügyi felelőse. A Biontech rohamtempóban épít egy új gyárat Marburgban Németországban. Erről beszélt Merkel kancellár a török házaspárral, amikor a nyilvánosság már nem követhette az eszmecserét. Közben az USA újabb 100 millió vakcinát rendelt a Pfizer–Biontech-védőoltásból. A főnök először nemet mondott mondván: teljes kapacitással termelnek, és csak a második félévre vállalnak rendelést. Azután visszakozott, és folynak a tárgyalások. Mindez azt mutatja, hogy globális verseny folyik a vakcináért, és aki lemarad, az csak később jut ki a pandémiaválságból – írja a Der Spiegel.