Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több száz emberről van szó, akikre a külügy tájékoztatása szerint a beruházás mielőbbi befejezése miatt van szükség.
Még március közepén bezártak a magyarországi szállodák azután, hogy a koronavírus járvány megjelent Magyarországon is, és a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke akkor azt mondta, hogy
a következő hónapokban bezárt szállodákkal fogunk szembenézni mindenhol.
Azt már akkor is lehetett tudni, hogy nem minden magyarországi hotel ajtajára került – mégha átmenetileg is – lakat: a Gresham Palota és az InterContinental Budapest például azóta is üzemel.
Utóbbiban 300 dél-koreait, a gödi Samsung-gyár munkásait szállásolták el, értesült a hvg.hu. A hotel környékén járva azt láttuk, hogy többen álldogáltak, beszélgettek, dohányoztak az épület előtt. A szálloda előtt tábla hirdette, hogy a Samsung SDI dolgozói reggel 6 órától éjjel 11-ig dohányozhatnak a területen.
Kerestük a gyárat, hogy megtudjuk, kiket és miért költöztettek be az InterContinentalba. A hotel marketingigazgatója, Seidel Xenia megkeresésünkre azt ugyan megerősítette, hogy egy nagyobb létszámú csoport lakik a szállodában, de, hogy kik ők, mikor érkeztek és meddig maradnak, nem árulhatta el. Úgy fogalmazott, hogy
a foglalás részletei és a vendégek személyes adatai nem kerülhetnek nyilvánosságra.
Kiemelte viszont, hogy az ágazatban azon kevés szálloda közé tartozik az InterContinental Budapest, amelynek a koronavírus miatt sem kellett a dolgozóit elbocsátania.
Balogh Csabát, a Momentum gödi polgármesterét meglepte, hogy a gyár dolgozói az exkluzív fővárosi szállodában laknak. Ő mindössze annyit tudott, hogy a Samsung SDI munkaerő-közvetítői a munkavállalók jelentős részét Budapesten szállásolják el. Hogy éppen az InterContinentalban, arról neki nem volt fogalma.
A külügyminisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Magyarországon az egyik kiemelt beruházó a dél-koreai Samsung SDI. A cég 99 milliárd forint értékű első beruházásának köszönhetően 600 munkahelyet teremtettek, a második fázisban, 396 milliárdos bővítéssel további 1200 ember foglalkoztatása válik lehetővé. Azt írták, hogy
a beruházás mielőbbi befejezéséhez elengedhetetlenül fontos a gyártási technológia telepítése, a cég szakértői ezért érkeztek Magyarországra, ellátásukról és elhelyezésükről a vállalat gondoskodik.
Azt is megtudtuk, hogy a dolgozók ellenőrzésen és koronavírus-tesztelésen estek át még Dél-Koreában. Az eredmény negatív lett, ezután az indulásig elkülönítették őket.
A tájékoztatás szerint magyarországi munkavégzésük ideje alatt csak a szállásukon és a munkahelyükön tartózkodhatnak, a két helyszín között a vállalat szállítja őket, és ezen kívül naponta kétszer végeznek rajtuk egészségügyi ellenőrzést.
Közben az is kiderült, hogy nemcsak a Samsung SDI, hanem az SK Innovation 250 dolgozója is a magyar kormány külön engedélyével, chartergéppel érkezett Magyarországra. Magyar Levente, a külügy államtitkára a szocialista Gurmai Zita kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy a dél-koreai cég komáromi ipari parkban történő beruházása nagyon fontos, ezért
a cég a lehető legszigorúbb feltételek mellett engedélyt kapott arra, hogy a gyárépítéshez nélkülözhetetlen, speciális tudású technikusait Magyarországra hozza.
Erre a 250 munkásra is lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a Samsung SDI szakértőire: a szállásukat nem hagyhatják el, és naponta kétszer tesztelik őket.
Nemrégiben a gödi lett az országban az első különleges gazdasági övezet, ahogyan arról korábban a hvg.hu is beszámolt. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy csökkenteni kell a járványhelyzet negatív gazdasági következményeit, el kell kerülni a munkahelyek tömeges elvesztését, és új munkahelyeket kell létrehozni. Azóta az is kiderült, hogy a kormány 42 milliárd forintot költ a várostól elvett és a megye hatáskörébe utalt terület infrastrukturális átalakítására.
A helyiek azóta többször is tiltakoztak az ellen, hogy éppen a Samsung-gyár környékére esett az állam választása. A független Szél Bernadett pedig az ombudsmanhoz fordult az ügyben.
