Európa nagyvárosai hasonló látnivalókat kínálnak, a boltok kínálata is hasonló. Az igazi turista viszont valami egyedire vágyik, például a világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófája helyszínének a meglátogatására.
Az AFP hírügynökség tudósítójának mondta mindezt egy horvát turista Csernobilban, szinte napra pontosan 32 évvel a katasztrófa után. De hogy kerülnek ide turisták? A katasztrófaturizmus már régóta virágzik. Nagy árvizek, cunamik és földrengések helyszínére szívesen utaznak az extrém élményre vágyók. De Csernobil más, sőt a sugárzás miatt még veszélyes is lehet. Viktor Harcsenko, az egyik utazási iroda főnöke elmondta: ma egy nap eltöltése a csernobili zárt zónában nagyjából akkora kockázat a sugárzás szempontjából, mint két órát repülni az Atlanti-óceán fölött. Ráadásul a turistákat a kilépéskor nagyon szigorú vizsgálatnak vetik alá, és eddig még senkit nem találtak szennyezettnek.
Az élelmes ukrán utazási vállalkozó szerint 2016-ban lendült fel a csernobili katasztrófaturizmus. Ekkor volt a negyedik reaktor végzetes felrobbanásának a harmincadik évfordulója, de ugyanekkor került a helyére a sugárzást lefojtó új szarkofág is, vagyis azóta nem rizikós a térségbe látogatni. És az adatok a vállalkozót igazolják: 2017-ben 50 ezer turista járt itt, ez 35 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Közben más irodák is rákaptak a csernobili turizmusra. Az egynapostól az egyhetesig tervezett utak ára 25 és 650 euró között van. Már ajándékboltok is nyíltak: az atomkatasztrófára emlékeztető trikókat és a klasszikus szovjet időkből származó gázálarcokat vásárolhatnak az egzotikumra vágyó látogatók. Igaz, a toalettek minősége és a szállodák színvonala hagy némi kívánnivalót maga után, de hát egy csernobili látogatásnak épp ez a „kézműves komfort”, vagy annak hiánya az egyik fő vonzereje.
Aztán a turisták megnézhetik, milyen ma az egykor 50 ezer lakost számláló Pripjaty városa, vagy ami maradt belőle. Innen mindenkit kitelepítettek a katasztrófa másnapján. De a lakótelepek, az iskolák, az óvodák épületei a bennük folyamatosan pusztuló berendezéssel még láthatók. Viszont a klasszikus szovjet betondzsungelt egyre inkább ellepik a gyomok, bokrok, fák, tehát a természet lassan visszaveszi az uralmat az ember teremtette mesterséges város fölött. És ez, az AFP által idézett egyik turista szerint jó dolog, mert azt jelzi, hogy az élővilág korrigálni tudja az emberek katasztrofális tévedéseit.