Az ócska gépek vágják haza a kkv szektort
Továbbra is visszafogott a magyar kis- és középvállalkozások beruházási hajlandósága: idén a 2012-ben megvalósított fejlesztéseknél 11 százalékkal kisebb értékben terveznek fejlesztéseket a cégek. Az elavult berendezések miatt 404 milliárd forint bevételtől esett el tavaly a hazai kkv-szektor, így érthető, hogy a beruházások fő mozgatórugója az elavult berendezések lecserélése. Bíztató jel ugyanakkor, hogy tavalyhoz képest több cég tervez fejlesztést az új megrendeléskhez szükséges kapacitás megteremtéséhez.
A tavaly megvalósult magyarországi kkv beruházások értéke 21 százalékkal meghaladta a 2012 elején tervezettet. A vizsgált hét ország közül így is a magyar kkv-k beruházásának összértéke volt a legkisebb 2012-ben, összesen 2168 milliárd forint – derült ki a Budapest Bank anyavállalata, a GE Capital legfrissebb hét európai országban végzett kkv-kutatásából.
Az egy cégre jutó 12,8 millió forintos beruházási összeg alapján sem változik jelentősen a helyzet, a magyaroknál ugyanis csak a brit cégek költöttek kevesebbet fejlesztésekre. Régiós összehasonlításban jelentős az elmaradás: a cseh és lengyel vállalkozások átlagosan 7-8 millióval (19,5 millió illetve 20,1 millió forintot), költöttek többet tavaly beruházásra. Az élen járó németek után a lengyel cégeknél volt a legnagyobb az egy cégre jutó beruházás 2012-ben.
Négyszázmilliárdos veszteség |
A hazai vállalkozások elsősorban a meglévő eszközeik elhasználódása miatt szándékoznak belevágni a beruházásokba. Tavaly óta még nyomósabbá vált ez az érv: 36-ról 52 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt jelölték meg fő indokként. Bíztató jel, hogy a második leggyakoribb ok az új megrendelésekhez szükséges kapacitás megteremtése. Az elavult gépek cseréje már nem halogatható tovább: a felmérés szerint a magyar kkv-k 25 százaléka hagyott ki emiatt üzleti lehetőséget az elmúlt évben, amellyel átlagosan 2,4 millió forint bevételtől estek el a cégek. Ez az azt jelenti, hogy tavaly összesen 404 milliárd forinttal volt kisebb a kkv-szektor összbevétele az elmaradt beruházások miatt. Ugyanakkor ez kismértékű javulást jelent az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest, amikor 4 százalékponttal több vállalat állította, hogy a nem megfelelő eszközpark miatt bevételtől esett el. |
2013-ban a vizsgált országok többségében a kkv-k növelni kívánják a fejlesztésekre fordított összeget, csupán az olaszok és a magyarok csökkentenének. A magyar kkv-k 2013-ban 11 százalékkal kevesebbet terveznek beruházni, a teljes szektor szintjén 1933 milliárd forintot, ami a hazai GDP mintegy 7 százalékának felel meg. Az egy cégre jutó tervezett beruházás 11,4 millió forint.
Leginkább Nagy-Britanniában és Lengyelországban nőhetnek a beruházások (36, illetve 35 százalékkal), ha az itteni cégek ténylegesen megvalósítják terveiket. A lengyel cégek elszántságához hozzájárulhat, hogy a kiemelkedő eredmények ellenére 2012-ben ténylegesen 53 százalékkal kevesebbet ruháztak be, mint azt 2012 év elején tervezték.
Idén szinte minden eszközre kevesebbet szándékoznak költeni a magyar cégek. A legtöbbet az IT szoftvereken spórolnának, 21 százalékkal csökkentve a tavalyi hasonló célú kiadásaikat. A legtöbbet, a beruházások közel felét (901 milliárd forint) üzemi berendezésekre tervezik költeni, cégenként átlagosan 5,3 millió forintot. Ez 11 százalékkal marad el a 2012-es tényleges ráfordítástól. A hazai kkv-k 2013-ra tervezett beruházásai a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnak: a cégek egyharmada tervezi, hogy idén új munkaerőt alkalmaz, összesen 48 ezer új állást teremtve. Ez 11 ezerrel több, mint amit 2012-re terveztek.
A magyar cégek legnagyobb része (38 százalék) EU-s, állami vagy egyéb támogatott forrásból szándékozik megvalósítani a fejlesztéseket, amely a legmagasabb arány a vizsgált országok közül. A második helyezett Lengyelországban is csupán 25 százalékuk alapozna támogatásokra. Külső finanszírozási forrást (például beruházási- vagy folyószámlahitel, lízing) a vállalkozások egyharmada venne igénybe. Magyarországon a cégek kevesebb, mint egyharmada oldaná meg saját tőkéből a beruházást.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.