2010. január. 07. 12:41 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. január. 07. 13:24 Vállalkozás

Kevesebb bér és tájékoztatás: mikor kötelezhető erre a munkaadó?

Ha új munkarendet vezet be a munkáltató, köteles-e minden dolgozóját írásban tájékoztatni? Mi van, ha a cég nem fizeti a szabadságom, miközben állományban vagyok? Olvasóink kérdéseire dr. Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.

1. Jogos volt-e az az utasítás szóban, miszerint február és július hónapok között 4 napos munkarendet vezetett be az ügyvezető? A béremet heti 32 órában állapította meg/ ez a fizikai órabéres, ami fizikai-havi béres dolgozókra egyaránt érvényes volt, de erről az intézkedéséről senkit nem tájékoztatott írásban. A gazdasági válság cégre gyakorolt hatására hivatkozott. Jogszerű volt-e az eljárása?

A Munka Törvénykönyve 118. § (1) bekezdése szerint a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. Így, ha e kérdésről a kollektív szerződés nem rendelkezik, a munkáltató egyoldalúan is bevezethet olyan új munkarendet, amely szerint a korábbi öt, vagy ennél több napon át folyó termelés helyett – egy meghatározott ideig - például csak négy napon át tart a munkavégzés. Ennek írásba foglalására nincs kötelező törvényi rendelkezés. A Munka Törvénykönyve 150. § (2) bekezdése szerint, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesett munkaidőre - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére illeti meg.

A hivatkozott törvényhely rendelkezése tehát azt jelenti, hogy ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatja a munkavállalókat – főszabályként - akkor is a teljes munkaidőre járó bért kell fizetnie. Ahhoz, hogy a rövidebb munkaidő miatt - az egyedi munkaszerződések módosítása nélkül - időarányosan alacsonyabb bért fizethessen a munkáltató, az szükséges, hogy e megoldás alkalmazását a kollektív szerződés lehetővé tegye. A munkáltató által egyoldalúan csökkentett munkaidőre tehát csak akkor fizethető egyoldalú intézkedés alapján időarányos munkabér, ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, és az kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a csökkentett munkaidőre csökkentett mértékű bér jár a munkavállalók számára. Ha a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, illetve ha annak az arányos bérfizetésre vonatkozó módosítására nincs lehetőség, a munkáltató a csökkentett munkaidőre csak akkor alkalmazhat alacsonyabb munkabért, ha az érintett munkavállalókkal a munkaidő és a bér csökkentéséről közös megegyezésen alapuló munkaszerződés-módosítást köt.

A cikk folytatása az Adózónán olvasható.

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.