Nem lehet egyféleképpen vezetni mindenkit, ezért aktuális vezetői stílusunkat érdemes az egyes alkalmazottak kompetencia- és elkötelezettségi szintje alapján megválasztani.
A „one size fits all” megközelítés kevés területen működik, mert nem vagyunk egyformák: más a hátterünk, más tényezők motiválnak. Ugyanazt az információt másképp adjuk tovább az óvodás gyermekünknek, a szomszédnak, a párunknak, a témában jártas kollégának, vagy épp nyugdíjas édesanyánknak.
A kommunikációs stílus megválasztásához hasonlóan a vezetésnél is specifikusan ajánlott eljárnunk. Ez az a kiindulópont, amelyet mindig fejben kell tartanunk, mert az ember a természeténél fogva hajlamos a könnyebb megoldások irányába elmozdulni.
Mikor, milyen megközelítést használjunk?
Mivel fizikai képtelenség száz emberhez százféleképp hozzáállni, vezetőként gyors és hatékony iránytűként szolgáló rendszert célszerű felépítenünk. Az alapján, hogy mennyire vagyunk irányítók (azaz mennyire mondjuk meg a beosztottunknak, mit és hogyan kell tennie), illetve mennyire támogatjuk őt (vagyis mennyire bátorítjuk, mennyiben hallgatjuk meg, esetleg adunk visszajelzéseket), négyféle vezető stílust különböztethetünk meg a Hersey-Blanchard szituációs vezetéselmélet szerint.
A megmondó vezetőt sokkal inkább az irány megmutatása jellemzi, semmint a folyamatos támogató magatartás. A coacholó vezető ezzel szemben meg is mondja a beosztottjának, merre kell elindulnia, mit kellene pontosan tenni, és nem rest támogatni őt minden lehetséges eszközzel. A támogató vezető tipikusan kevésbé él konkrét iránymutatással, sokkal inkább a segítő magatartás jellemezi. A delegáló vezető pedig hagyja dolgozni az embereit, vagyis nem mondja meg konkrétan a feladat végrehajtásának módját, de nem is feltétlenül van elfoglalva a mindennapi visszacsatolással, bátorítással.
Jogos kérdés lehet, hogy a négy vezetési stílus közül melyiket mikor érdemes használni. Ez az adott helyzettől függ, vagyis az aktuális vezetői stílusunkat aszerint érdemes megválasztani, milyen kompetenciaszinttel és elkötelezettséggel bírnak az egyes dolgozók.
Annál az alkalmazottnál például, akinek a feladattal kapcsolatos tudásszintje magas, és jelentős az elköteleződése is, a delegáló vezetői stílus sikeresen működhet. Az alacsony tudásszintű és elkötelezettségű munkavállaló esetében – akinek bizonytalan vagy kiábrándult az attitűdje – a coacholó vezetési stílus lehet a hatékony. A támogató vezetési stílus abban a helyzetben célravezető, amikor az alkalmazottnál a feladatával kapcsolatos kompetenciaszinttel nincsenek gondok, viszont az elkötelezettségben vannak kihívásai. A megmondó vezetési stílusnak pedig akkor van helye, amikor motivált, de alacsony tudásszintű kezdőt kell irányítani, akinek még több közvetlen kontrollra van szüksége.
Kenyeres András cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2019/4-es számában.
Hogyan érhetjük el a maximumot anélkül, hogy kiégnénk? Mit tanulhatunk a sikeres sportolóktól a civil életben? Győztes gondolkodás című könyvében Kenyeres András coach, a magyar férfi vízilabda-válogatott mentáltrénere nyújt segítséget annak, aki ki akarja hozni magából a maximumot mind fizikailag, mind szellemileg. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.