Jó munkához nem kell az irodában ülni
A dolgozók 60%-a úgy gondolja, hogy az eredményes munkához már nem kell feltétlenül a munkahelyen lenni - áll a Cisco IT-cég nemzetközi felmérésében. Ezért akár kevesebb bért is elfogadnak.
A Connected World Report elnevezésű felmérés szerint világszerte ötből három munkavállaló úgy gondolja, hogy az eredményes munkavégzéshez manapság már nem kell feltétlenül az irodában tartózkodni. Ez a tendencia különösen erősnek mutatkozott Ázsiában és Latin-Amerikában. Indiában tíz válaszadóból több mint kilenc (93 százalék) vélekedik így, míg Kínában (81 százalék) és Brazíliában (76 százalék) is rendkívül sokan osztják ezt a nézetet.
A vállalati hálózatokat, alkalmazásokat és információkat az irodán kívülről is elérő munkavállalók mintegy fele (45 százaléka) számolt be arról, hogy napi 2-3 órával többet dolgozik, mint régebben, míg negyedüknél ez a szám a négy órát is meghaladja. A túlórák azonban nem jelentik azt, hogy folyamatosan rendelkezésre álló, bármikor befogható munkavállalókká váltak volna. Mindössze saját maguknak szeretnék beosztani, hogy a napjuk mely részét töltik munkavégzéssel és melyet pihenéssel, ügyintézéssel, vagy egyéb tevékenységgel.
Emellett sokak esetében a nem helyhez között munkavégzés lehetősége döntően befolyásolja a munkahelyi lojalitást (13%), a munkakörválasztást (12%), valamint a munkafegyelmet (9%) is. Így például háromból két megkérdezett (66%) azt állította, hogy szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol ugyan kevesebb a fizetés, de a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak a különböző eszközök használata, a közösségi hálózatok elérése és a mobil munkavégzés területén, mint egy olyan cégnél, ahol jobb a bérezés, ám mindezek a lehetőségek nem adottak. Ez az arány bizonyos országokban – az elmúlt években tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére – még ennél is magasabb volt (Spanyolországban például 78%).
Az InsightExpress nevű amerikai piackutató cég 13 országban (Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország, Oroszország, India, Kína, Japán és Ausztrália) összesen 2600 főt kérdezett meg, köztük fele-fele arányban voltak informatikusok, illetve nem IT területen dolgozó munkavállalók.