Harminchárom méter magas, 22 tonnás kortárs műalkotást avattak fel a minap a Corvinus Egyetem új oktatási épületének főbejárata mellett. A gellérthegyi Szabadság-szobor méreteivel vetekedő „stilizált állványzat” Jovánovics György műve, és majdhogynem módosítani kellett miatta Ferencváros kerületi szabályozási tervét is. Az eredetileg megálmodott installáció ugyanis jócskán benyúlt volna az utca fölé, így végül a művész kénytelen volt némileg visszavenni az elképzeléséből. Fagyos időkben azonban valószínűleg még így is meggyűlik majd a baja a hétemeletes homlokzatot teljesen elfoglaló művel az épületet ppp-konstrukcióban felhúzó és üzemeltető Wing (korábbi nevén: Wallis Ingatlan) Zrt.-nek: nem lesz ugyanis olcsó mulatság rendszeresen eltávolítani a járda fölé lógó, balesetveszélyes jégcsapokat. Pedig az ingatlanfejlesztő nem tett mást, csak a szaktárca elvárásaihoz próbált maximálisan igazodni, amikor az építési költség 1 százalékát képzőművészeti alkotásra fordította.

HVG

Nem ez azonban a legnagyobb gond pillanatnyilag az egyetemi ppp-projektekkel. A gazdasági válság következtében több sebből is véreznek ezek a programok. Pedig az ötlet alapvetően nem volt rossz, legalábbis az eredmény látványos: az elmúlt öt évben olyan színvonalas egyetemi oktatási épületeket húztak fel magántőkéből, amilyenekhez hasonlóra az egyetemek saját erőből aligha lettek volna képesek. Csakhogy az iskolák azóta is nyögik a gyakran túlságosan nagy vállalás terheit. (A programot egyébként még Magyar Bálint egykori oktatási miniszter találta ki, és a 2004-es indulás óta az akkor még 28 állami felsőoktatási intézményből 25 csatlakozott a bővítésekhez, összesen 68 épülettel.) A ppp-s – azaz a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló – konstrukció lényege ugyanis, hogy a vállalkozó a felsőoktatási intézmény telkén magántőkéből új kollégiumot vagy oktatási épületet épít, esetleg felújítja az iskola kollégiumát, az így létrejövő beruházás költségeit és kamatait pedig húsz éven át bérleti díjként fizeti vissza az egyetem vagy a főiskola a cégnek. Az épület a futamidő után az oktatási intézmény birtokába kerülhet.

Az első gondok akkor adódtak, amikor az építőipari vállalkozások elkezdtek becsődölni, ez pedig egyik-másik egyetemi ppp-beruházást is érintette. A Maszer Zrt. felszámolása miatt például hoppon maradt a gödöllői Szent István Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola. Gödöllőn a mai napig szünetel az új campus építése, mindössze annyi történt október közepén, hogy az egyetemi szenátus ülésén elfogadták az új beruházót, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-t. A Budapesti Műszaki Főiskola szerencsére hamar új partnerre talált ugyan a Hérosz Zrt. személyében, ám a Bécsi úti kollégium 2008 őszén kiköltöztetett lakóinak valószínűleg még az egész idei tanévben is kénytelen lesz fizetni a „pótszállás” drága bérletét, hiszen jó esetben jövő őszre készülhet el a beruházás a Hérosz jelenlegi – éppen egy másik egyetemi projekt miatt adódott – pénzügyi gondjai miatt.

A bankok ugyanis sorra vonták vissza hitelígérvényeiket a döntő részben kölcsönből építkező beruházóktól. Ennek eklatáns példája a Hérosz esete. A cég elnyerte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Q épületének felépítését, az alapkőletétel 2007 őszén meg is történt, ám az idén szeptemberre tervezett átadás elmaradt. Jó ideje csak egy betontorzó ékesíti a campust. A mintegy 10 milliárd forintos – az egyetemi épület mellett egy irodaházat is magában foglaló – beruházás azután akadt el, hogy a kivitelező mögül kihátráltak a finanszírozó pénzintézetek. Azóta annyi történt, hogy a bankok anyacégei nézegetik a módosított szerződést – mintegy három hónapja. A drágább hitel miatt persze jóval magasabbak lesznek a fizetendő bérleti díjak is.

Az egyetemek már ez év elején jelezték a szaktárcának, hogy a forint gyengülése jelentősen megnöveli terheiket. Az iskolák korábban ugyanis olyan szerződést kötöttek a minisztériummal, amely szerint a bérleti díj felét az állam, a másik felét pedig az intézmény fizeti. Csakhogy a szerződések döntő többségét euróban kötötték, az árfolyamkockázat pedig az intézményekre hárult. „Év elejei felméréseink szerint a minisztérium a vállalt 50 százalék helyett átlagosan 40 százalékát fizette a bérleti díjaknak, körülbelül minden második intézménynél pedig 40 százalék alá ment az arány. A legrosszabb helyzetbe a Nyugat-magyarországi Egyetem került, ahol a saját törlesztőrész aránya elérte a 67 százalékot” – ismerte el a torzulást a HVG-nek Cseresznyés László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. A „bűnbe esett” intézmények most azt próbálják kilobbizni – Magyar Bálint közreműködésével, aki módosító indítványt nyújtott be e célból a 2010-es költségvetés parlamenti vitájában –, hogy jövőre legalább a 40 százaléknyi minisztériumi vállalás legyen kőbe vésve, és további 1 milliárd forint pótlólagos támogatást kapjon a tárca a bérleti díjak finanszírozásához. „Hosszú távon az lehet a megoldás, ha jogszabály rögzíti, hogy nem az induló évi összeg, hanem minden évben az adott évi támogatás 50 százalékát fizeti a kormányzat” – mondta Cseresznyés. Az állam egyébként évente mintegy 200 milliárd forintot fizet ki különféle ppp-beruházásokra bérleti díjként, ebből az OKM-nek évi 8,4 milliárd forintjába kerül az egyetemi ppp-beruházások támogatása. (Összehasonlításként: a Művészetek Palotája egymaga évi 9 milliárd forintot visz el.)

© Stiller Ákos

Nem csekély kreativitásra is szükségük van a felsőoktatási intézményeknek, hogy ki tudják gazdálkodni a bérleti díj felét. Ez különösen nagy feladat például Baján, ahol az Eötvös József Főiskola új könyvtárat és egy nagyelőadót építtetett ppp-ben. „Ötvenmillió forintot kellene kitermelnünk, ebből 32 milliót sikerül is” – büszkélkedett a HVG-nek Majdán János rektor. Az új épület egy részét ugyanis bérbe adta az intézmény, egyebek között a városi televíziónak és a helyi levéltárnak. Másutt a beruházó tett némi engedményt a bérleti díjak kigazdálkodásához, és épített az intézmény telkén az oktatási épület mellé irodaházat, így csökkentve a fajlagos költségeket. Ez történik például a BME Q épülete mellett, és így tett a Wing is az új Közgáz-campus felhúzásakor.

Igaz, a valóban fizetendő rezsi esetenként a többszöröse lett annak, amit a beruházók előre kalkuláltak. A Semmelweis Egyetem például évente mintegy 200 millió forinttal kénytelen többet leszurkolni az eredetileg tervezettnél. „Nem építették be sem az inflációt, sem a rezsi emelkedését a minisztérium saját részébe, pedig háromnegyed éve ígérik. Így az 1,9 milliárd forintból már 1,2 milliárd hárul ránk” – fakadt ki a HVG-nek Tulassay Tivadar rektor, hozzátéve, ráadásul most további 4 milliárd forintot zárolnak a felsőoktatási intézmények költségvetéséből. „Nem lehet magukra hagyni az iskolákat ekkora teherrel” – vélekedik Tulassay.

„Reméljük, kapunk kormányzati segítséget, hiszen az idei 1,2 milliárd forintos bérleti díjból mindössze 516 millió forintot térített a minisztérium” – jelezte optimizmusát a HVG-nek Czinderi Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem műszaki igazgatója, hozzátéve: az intézmény szerencsés pozícióba került, mert a projekt tendereztetésénél nagy verseny alakult ki: hét cég is pályázott, ezért a nyertessel „sok mindent el lehetett fogadtatni”. Ráadásul a Corvinus helyzete amiatt is viszonylag jó, hogy az új épületkapacitásnak köszönhetően több régi telephelyet meg tudott szüntetni, és ezzel mintegy 300 millió forint üzemeltetési költséget megtakarított. „Ebből bejött a bérleti díj csaknem fele” – mutatott rá Czinderi. Annak idején ugyanis az volt az elvárás az egyetemi ppp-beruházásokkal szemben, hogy ne csak újat, de hatékonyat is hozzanak létre az építtetők. Ez meg is valósult: az Állami Számvevőszék jelentése szerint a felújított épületek 20-30 százalékkal gazdaságosabban üzemelnek.

„Ha a 300 forint körüli euróárfolyam tartós lett volna, most nagy bajban lennénk” – vázolta a helyzet viszonylagosságát a HVG-nek Péhl Gábor, a BME műszaki főigazgató-helyettese. A BME a befejezett kollégiumi rekonstrukciók után – a Kármán Tódor és a Schönherz Zoltán Kollégiumokat újították fel ppp-ben – a betervezettnél mintegy 2-3 százalékkal fizet többet az idén az árfolyamváltozás miatt. „Tény azonban, hogy 2008-ban egyetlen fillérrel sem kellett többet törlesztenünk az 50 százaléknál. Egyszerűen szerencsés időpontban, jó árfolyamon szerződtünk” – mondta a szakember.

A szerencsés időpontról azonban jó pár intézmény lekésett, ezek betervezett beruházásai hónapok óta húzódnak. Csúszik például a Miskolci Egyetem Zenepalotájának rekonstrukciója, a Pécsi Tudományegyetem négy kollégiumának felújítása, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új műhelyházának felépítése is. AZ Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) pedig el is utasította a ppp-s árajánlatot, az ugyanis – tavaly ősszel – már olyan magas volt, hogy úgy döntöttek, inkább saját erőből, nevezetesen az Ajtósi Dürer sori ingatlanok eladásából befolyt pénzből újítják fel a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumot. Más kérdés, hogy amíg ez húzódik, a diákoknak 250 millió forintért kénytelenek szállót bérelni, mivel a diákotthon épülete annyira lerobbant, hogy a tisztiorvosi szolgálat nem engedélyezte további működését.

G. TÓTH ILDA