A gyermekek alap egészségügyi ellátása – vagyis az ügyeleti és háziorvosi rendszer – nem megfelelő működése hatalmas problémát okoz a sürgősségi osztályokon. Nem látszik a megoldás, az orvosok és ápolók kimerültek, hónapok óta rekordmagas a betegszám.
Az ügyeleti rendszer átszervezése miatt a sürgősségi betegellátó osztályok, azaz SBO-k terhelése a duplájára nőtt. Tombol az influenza, az RSV-fertőzés és a covid, a szülők tanácstalanok és hetek óta nincs elég intenzíves hely a fővárosban – mondta a HVG-nek egy doktornő, aki már több mint húsz éve gyermekek ellátásával foglalkozik. “Fél éve tűzoltás zajlik. Ez addig nem fog változni, amíg nem történik tragédia” – teszi hozzá, miközben egy gyermekkel történt tragikus eset már országos felháborodást keltett idén, még ha nem is állítható, hogy a sürgősségi ellátás hibájából következett volna be.
Február végén meghalt egy kétéves gyerek, miután kruppos köhögés és tüdőgyulladás miatt a szülei bevitték a kalocsai kórházba. Kalocsán nem tudták ellátni, mert már megszűnt a gyermekekkel foglalkozó osztály, ezért Bajára irányították a családot. A szülők beszámolója szerint mentőt nem hívtak, ezt az Országos Kórházi Főigazgatóság tagadta. Azóta sem derült ki, hogy pontosan mi okozta a kisgyermek halálát.
Nem a mentéssel vannak gondok
A mentés jól működik, a sürgősségi ellátással vannak problémák – részletezte tovább a HVG-nek a névtelenséget kérő doktornő. Azt már Gesztes Éva doktornő, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai igazgatója magyarázza el, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Közlése szerint Budapesten egy gyermek rohamkocsi vonul, illetve egy olyan, gyermekek szállítására is alkalmas mentő, amelyen nincs orvos, ezért ezt az autót a nem súlyos esetekhez küldik. Egy úgynevezett gyermek-mentőorvosi kocsi (GyMOK) is van a fővárosban, amin szintén dolgozik orvos, de ez személyautó, ezért szállításra nem alkalmas, ez az egység a súlyos eseteket stabilizálja és ha szükséges, a gyermekorvos a beteggel tart a kórházba egy mentőautón.
Debrecenben, Győrben, Pécsen és Miskolcon is vannak ilyen GyMOK egységek, a nyári időszakban a Balaton déli partján is szolgálatba áll egy autó – magyarázza, hozzátéve: összességében kevés a súlyos eset, de a téli időszakban mindig több a riasztás, idén ezt különösen érezni. Kiemelte, ezeken az autókon olyan gyermekorvosok teljesítenek szolgálatot, akik egyébként gyermekosztályokon dolgoznak és komoly szaktudással, tapasztalattal rendelkeznek. Az alapítvány mellett a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat vonul rendszeresen, mindkét szervezet szoros együttműködésben dolgozik az Országos Mentőszolgálattal.
Sokan vannak a sürgősségin
A HVG-nek nyilatkozó orvosok szerint a téli időszak kezdete óta problémát okoz a magas betegszám, miközben az orvos- és ápolóhiány már állandósult, hatalmas a nyomás, az egészségügyi dolgozók pedig kimerültek. A Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója korábban azt közölte, hogy a kórház átveszi azokat a gyermekeket is, akik még nincsenek kritikus állapotban és van is kapacitásuk segíteni, szükség esetén más intézményekkel összefogva. A HVG-nek nyilatkozó szakember szerint valóban nagy szükség van az összefogásra, mert alig van szabad ágy.
Hasonlóan nyilatkozott Póta György gyermekorvos is a HVG-nek:
Az egészségügyi rendszer struktúrája borzasztó régi és rossz. Nincs elegendő szakember és megfelelő felszerelés.”
Az utóbbi két hónapban megugrott a felső-légúti megbetegedések száma, tizenöt éve nem volt ilyen magas az esetszám – tette hozzá. “Ez szinte teljesíthetetlen. A kormány kommunikációja szerint nincs olyan, aki nem kap ellátást. Ez így valóban igaz, de a kérdés az, hogy mikor és milyen színvonalon kapja” –magyarázta.
Az említett, név nélkül nyilatkozó doktornő beszámolója alapján Heim Pál Gyermekkórház hónapok óta tele van, folyamatosan vannak műtüdőn tartott gyermekek, őket fejenként egy orvos és egy technikus kezeli. A leterheltség miatt nem tudnak felvenni új betegeket, előfordult, hogy egy gyereket egy héten belül többször is áthelyeztek.
Ami a vidéki helyzetet illeti, sokszor a szülők megijednek és inkább felviszik a budapesti sürgősségire a gyermeküket, mert olyan messzire került lakóhelyüktől az ügyeleti pont. A tapasztalat az, hogy a budapesti helyszínen aztán várnak három órát, mire sorra kerülnek, és néhány tanáccsal hazaküldik őket, mert nem volt akkora a baj, mint gondolták. Ez azonban azt eredményezi, hogy míg korábban öten álltak sorba az SBO-n, most húszan várakoznak. Ez azért veszélyes, mert így előfordulhat, hogy egy súlyosabb beteget esetleg később vesznek észre és talán nem kap időben ellátást.
A sürgősségin mindenkit felvesznek, aki beteszi a lábát – mondta Póta György. A Pest megyei ügyelet Érden, Cegléden és Vácon van, ezért sok szülő inkább egyből az SBO-ra megy. A budai oldalról a Szent János Kórházba, a pesti oldalról a Heim Pál Kórházba özönlenek a betegek, mert a szülők – érthető módon – azonnali orvosi segítséget szeretnének.
Problémát okoz, hogy a szülőket nem tájékoztatják megfelelően, nem tanítják meg őket arra, hogyan kezeljék a betegségeket otthon és mikor keressék fel a sürgősségit. Ezzel a doktornő is egyetértett, hangsúlyozta, nagy szükség lenne egy szülőket segítő kampányra, ezzel is csökkenteni lehetne az SBO-k leterheltségét.
Az ellátás gyermekbarát, a sürgősségi nem
“Budapesten több gyermek-ellátóhely – köztük sürgősségi – is van, holott valójában egy nagy centrumkórházra lenne szükség, így jobban lehetne gazdálkodni az orvosokkal és nővérekkel” – magyarázza a doktornő, aki több mint húsz éve dolgozik a gyermek ellátásban. “A legtöbb gyermekkórház régi, korszerűtlen épületben üzemel, a gyermekklinikák 100 évnél idősebbek, a János Kórház műemlék, de a többi helyen is sokszor az optimálisnál is jóval kisebb betegszobákban zajlik akár az intenzív osztályos, egyébként magas színvonalú ellátás, ami már egyáltalán nem felel meg a modern orvoslás feltételeinek” – mondta. Hozzátette:
Gyermeksürgősségi osztályokat egyre több kórház létrehoz, de a működtetésük már nem mindenhol megoldott, ügyeleti időben sokszor a rezidensek felett nem sürgősségi ellátásban jártas szakorvos ügyel, hanem egyéb szakterületen dolgozó idősebb kollégák, így viszont a sürgősségi ellátás csak papíron biztosított.”
“Az elmúlt húsz évben hatalmas előrelépés történt, régen a szülők csak pár órát tölthettek a gyermekükkel, ma már a nap huszonnégy órájában az ágyuknál lehetnek. Erre csak akkor nincs lehetőség, ha fizikailag nincs hely a szülőnek, ezért is lenne szükség megfelelő elosztású, modern osztályokra” – tette hozzá a doktornő. Ehhez Póta György annyit fűzött hozzá, hogy “az ellátás korrekt, a kollégák mindent megtesznek, de a sürgősségi sosem gyerekebarát”. A SBO-n egy triázsnővér rangsorolja a betegeket, nem az érkezési sorrend dönt, hanem a gyermek állapota, ami azt jelenti, hogy akár hat vagy nyolc óra is eltelhet, mire valaki sorra kerül.
(Nyitóképünk illusztráció: beteg a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi ambulanciáján. Fotó: Túry Gergely)
