Kérdés, elég lesz-e mindez a MOME Front-ba tömörült hallgatóknak, vagy tovább folyik a tiltakozás? FRISSÍTÉS: A rektor bejelentette, hogy február 11-én bizalmi szavazást kér maga ellen.
Véget érhet a tiltakozás a Moholy Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), az egyetem kuratóriuma ugyanis elfogadta a hallgatók egyes követeléseit. Mint például, hogy ezentúl „az egyetem szervezeti és működési rendjét a fenntartó és a szenátus kizárólag konszenzussal változtathatja meg”. Vagy az, hogy az egyetem foglalkoztatási és hallgatói „követelményrendszeréről egyedül és teljes egészében a szenátus dönt”. Ha a szenátus által a rektori pozícióra kijelölt személy kinevezésével nem ért egyet a kuratórium, „akkor a jövőben kötelezően új pályázati ír ki” – olvasható a vállalások között a kuratórium által írt levélben.
Így nem fordulhat elő az, mint 2023-ban, a mostani rektor esetében, hogy a kuratórium felülírta a szenátus döntését. Ugyanis a kuratórium Koós Pál oktatási rektorhelyettest választotta meg, pedig a szenátus Vargha Balázst, a Média Intézet igazgatóját javasolta annak idején. Joggal érezték akkor sokan, hogy sérült az egyetemi autonómia.
A HVG úgy tudja, hogy a tudásközpontok igazgatóit – akiknek kinevezése, illetve ki nem nevezése miatt kitört a tiltakozás – most csupán egy próbaévre nevezik ki, és jövőre maga a tudásközpont írhatja ki a pályázatot saját vezetőjének megválasztására, a rektornak, mint munkáltatónak, csak vétójoga marad. Ezt az általunk kérdezett érintettek jó kompromisszumnak tekintik, sőt többek szerint a szenátusnak átadott jogok tekintetében a kuratórium „elment a falig”.
A hallgatók által illegitimnek tekintett, ezért tárgyalópartnernek el nem fogadott Koós Pál rektor most nehéz helyzetbe került.
Koós rektor nem mond le, de pénteken bejelentette, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen a szenátusban február 11-én.
A MOME-t ismerői forrásaink szerint ez kétesélyes, bőven vannak Koósnak támogatói a 31 fős szenátusban. Mások szerint nagy arcvesztés lenne azoknak a tanároknak, akik bizalmat szavaznának neki ezek után. “Bízom a hallgatók kreativitásában, hogy meg tudják szólítani a szenátus tagjait” – mondja egyik tanár – aki szerint, ha Koós és helyettesei hivatalban maradnak, tovább folytatódnak a tiltakozások, sőt bojkottot jelentenek be a hallgatók. A hallgatók ugyanis a rektor lemondását követelték. Bár egy bizalmi szavazással megerősített rektort nehéz lesz illegitimnek bélyegezni. Igaz, valószínűleg az eljárás nem fogja visszaadni a tekintélyét sem.
A mostani balhé mögött egy kinevezési ügy áll. Mint ismeretes, a hallgatók hétfőn tapsolással lehetetlenítették el a rektor megszólalását, és matricákkal ragasztottak tele az egyetemet. Ezután MOME Front néven megfogalmazták a rektor távozását és az „egyetemei autonómia helyreállítást” célzó követeléseiket, petíciójukhoz pedig a hallgatók zöme csatlakozott.
Azt írták, akkor hajlandók egyeztetésre, ha „az egyetem mindenkori, valódi hatalmat gyakorló vezetése érdemben elkezdi a követelések megvalósítását”. Itt a kuratóriumra gondoltak. Rögzítették azt is, hogy „a tárgyalások alapját kizárólag a további pontokban megfogalmazott elvi és gyakorlati követelések melletti egyértelmű, garanciákkal alátámasztott elköteleződés jelentheti”. Kérdés, ezek az intézkedések elégnek bizonyulnak-e?
Az egész onnan indult, hogy az egyetem modernizációjának részeként a négy intézetetet – elméleti, design, média, és építészeti intézetek – hét tudásközponttal vált fel. Már ez a terv sem aratott osztatlan sikert az oktatók körében – bár a szenátus megszavazta – hiszen, míg a korábbi intézetek egymáshoz tartozó területeket fogtak össze, az új szervezet egyes helyeken izolál , és egészen kicsi szakterületek fed csak le, például a Fotográfia Tudásközpont terén, máshol viszont, mint a Forma és Anyag Tudásközpont, nagy területeket von össze, a Filozófia és Vezetés Tudásközpont mibenlétét pedig több, általunk megkérdezett tanár sem értette.
De a fekete leves csak ezután jött. A Filozófia és Vezetés Tudásközpont, a Fotográfia Tudásközpont, és az Épített környezet Tudásközpont esetében eredménytelennek nyilvánította a rektor a pályázatot, holott a szenátuson sikerrel átment mind a három pályázó dolgozata. Az Épített környezet Tudásközpont vezetésére Kovács Csaba építész, a MOME Építészeti Intézetének igazgatója, a Fotó Tudásközpontéra Kudász Gábor Arion, a Filozófia és Vezetés Tudásközpont vezetésére pedig Povedák István pályázott. A Forma és Anyag Tudásközpontnál azért utasította el a szenátus Horváth Juditot, mert meg akarja tartani az Iparművészeti Múzeumban is az állását, pedig több tanárnak van más állása is. A rektor mégis őt nevezte ki.
A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a Digitális környezet és Média Tudásközpont élére kinevezett Szauder Dávidról kiderült, nincs diplomája. Igaz, ez nem is volt feltétel. Ráadásul a pályázatát a szenátus 14 igen, 6 tartózkodás, és 5 nem arányban megszavazta – a MOME közlése szerint. Mégis az ő kinevezést vitatták később a leginkább, mondván, hogy a szenátusi döntés után után derült ki, hogy nincs diplomája. Kérdés, milyen körültekintően végezte a munkáját a szenátus, ha ezt nem sikerült kideríteniük? „A MOME egy művészeti egyetem, nem Szauder lenne az egyetlen, aki diploma nélkül tanít ott” – érvelnek többen. Szaudernek az lenne a feladata, hogy megszervezze egy nagyon gyorsan változó művészeti ág kutatási programját. Erre, mint nemzetközileg elismert, a legmodernebb trendekben utazó alkotó, sokak szerint alkalmas lehet.
A hallgatók és az oktatók egy része úgy érzi, Böszörményi Nagy Gergely kuratóriumi elnök kézivezérelni akarja az egyetemet,
ezért volt fontos számára Koós kinevezése, és ezért igyekszik a tudásközpontok élére is „saját embereit” tenni. Mindezen lépések mögött őt sejtik, amihez a rektor csak asszisztál. A másik oldal viszont úgy érvel, hogy a változó világban meg kell mozgatni a struktúrákat, és a modernizációs tervet a szenátus többször is megszavazta. Azt állítják, az oktatók gyakran saját státusokat féltik, a rektori pályázatból ezért „szórta ki a szenátus első körben a külföldi jelentkezőket” – mondja egyik forrásunk. A nagyobb nemzetközi merítés miatt hat mesterszakból ötön angolul folyik az oktatás, amit szintén megszavazott a szenátus, ám a kritikusok szerint egyelőre nem növekedett a jelentkezők száma.
A MOME volt az első modellváltó egyetem, sok éves előkészítés után, az egyetem szempontjait figyelembe véve hozták létre. A modellálás előtt az egész egyetem költségvetése 2,1 milliárd forint volt, most pedig 8 milliárd, aminek a zömét bérekre költik, így az alapítványosítás itt forintosítható haszonnal járt, a MOME-n meglehetősen jók az oktatói fizetések. Talán ezért is volt sokáig béke. Világszínvonalú új kampuszt is kapott az egyetem.
A kuratóriumba nem politikusokat ültettek, hanem ismert, elismert szakembereket, üzletembereket, köztük az előző rektort. A kuratórium vezetője, Böszörményi Nagy Gergely a Brain Bar alapítója, a Fidesz értelmiségi holdudvarának tagja, de jó szervező hírében áll. A kormányzat felé sikereket kell felmutatnia, ráadásul további nagyobb állami dotációra sem számíthat az egyetem, ezért próbálja növelni a saját bevételeit. A mostani felfordulás valószínűleg nem jön számára jól, ezért is lépett viszonylag gyorsan. Most a rektoron a sor.
