Itthon Lengyel Tibor 2024. december. 11. 11:57

Most írásba adta a kormány, hogy nem lesz Fudan-campus, de megépül a korábban elkaszált Diákváros

Lengyel Tibor
Szerzőnk Lengyel Tibor

Nem bánta, hogy jogsértésbe kerül, inkább kivárta a kormány, hogy érdemben ne kelljen bemutatnia a kínai Fudan Egyetem budapesti campusának fejlesztési terveit, hanem az erről szóló országgyűlési beszámolót elintézhesse annyival: új politikai döntés van, mégis Diákváros épül, erre állítják át az eddig rengeteg közpénzt elnyelő alapítványt is. Ettől még nem biztos, hogy később nem veszik újra elő a Fudan-campus ügyét.

Saját törvényét sem tartotta be a kormány, így több, mint öt hónapos mulasztásos jogsértés után június vége helyett csak december 11-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a régóta tervezett, de évek óta parkolópályára tett Fudan-beruházásról, vagyis a kínai Fudan Egyetem budapesti campusának tervezéséről és a kapcsolódó alapítványról szóló parlamenti beszámolót. 

A szerdán benyújtott, tízoldalas beszámoló azonban eredeti céljával szemben a tervezett beruházásról semmilyen lényegi információt nem tartalmaz, ami nem is csoda. Nemcsak azért, mert már 2023-ban egyértelművé vált, hogy a kormány jegeli és a bizonytalan jövőbe halasztja a beruházást. Ettől még a beszámoló szólhatott volna az ide vezető nehézségekről, vis maior eseményekről, de akár a tervek jövőbeni megvalósíthatóságának lehetőségeiről vagy éppen korlátairól is. 

Csakhogy a kormány kivárta, hogy még csak ezekről se kelljen írnia a beszámolót jegyző Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, és persze arról sem, hogy mennyi közpénz folyt el 2021 óta az elvileg az egyetem fenntartására már jó előre létrehozott és állami vagyonnal kitömött Fudan Hungary Egyetemért alapítványnál, amelynek fenntartanivaló egyetem híján sok dolga nem akadt, viszont évi százmilliókat költött előkészítésre és részint NER-káderek alkalmazására, fizetésére. 

Egymilliárdot keresett a Fudan Egyetem alapítványa az állami vagyonon, anélkül a földbe állt volna

Takarékos működésre váltott tavaly a nem létező Fudan Egyetem működtetésére fenntartott alapítvány, amely egy év alatt elfogyasztott három főigazgatót, kicsit lefaragott a kiadásokból, viszont az állami vagyonjuttatásból csaknem egymilliárdos bevétele volt. Még szerencse, hiszen enélkül masszívan veszteséges lett volna.

Mindezek helyett a beszámoló java része az időmúlás miatt már arról az új stratégiai irányról szól, amit teljesen váratlanul dobott be novemberben még csak nem is a kormány, hanem a Fidesz budapesti frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra. A később a kormány által is befogadott ötlet lényege, hogy a Fudan-projekt 180 fokos fordulatot vesz, és kínai egyetemi campus helyett bér- és kollégiumi lakások épülnének a kiszemelt ferencvárosi területen. Vagyis  

mintegy négy év és néhány milliárd forint elköltése, valamint egy politikai erőből végigvinni kívánt beruházás tervének bedőlése után az Orbán-kormány most ott tart, hogy visszatért az eredeti tervhez, a Diákváros felépítéséhez. 

Ezt ígéri legalábbis a kormányzat, de a részletek még homályosak. Ahogy a Fudan-campusra nem volt, úgy a Diákvárosra sincs több százmilliárd forint saját forrás a költségvetésben. A Fudan-beruházást is javarészt kínai hitelből tervezte a kormány, most pedig a Diákvárosnál magánbefektetői tőkét vonna be a fejlesztésbe. Mivel ez a beszámoló nem erről szól,  

azt továbbra sem tudni, hogy ebből az új politikai ígéretből lesz-e valami, és ha igen, mikor és miből, mindenesetre a kormányzat látványosan igyekszik felmutatni, hogy a Fidesznek frissen feltűnt és Karácsony Gergely főpolgármester kritizálására bevetett “budapesti lakhatási válság” ügyében tenne valamit. 

Külső forrás bevonásával, három éven belül felhúzná a kormány a Diákvárost

A kollégiumi komplexum ideális helyen lenne a IX. kerületben Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint.

A parlamenti beszámoló hosszan részletezi a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, annak eredeti céljait és gazdálkodását, és ugyan külön fejezetet kap benne a “campusfejlesztési vízió”, ám az eredeti Fudan-vízióról nem tudunk meg semmit, mert már a fejezet első mondata jelzi, hogy “az az elmúlt évek során egyértelművé vált, hogy annak eredeti formájában való megvalósítására nem tud sor kerülni”. Majd, írják: 

a campus fejlesztése a háborús helyzet és az ahhoz kapcsolódó intézkedések okozta gazdasági körülmények miatt elhalasztásra került.” 

Hasonlóan rövidre zárja a beszámoló a közérdekű vagyonkezelő alapítvány eddigi történetét is azzal, hogy a közben az Országgyűlés elé került, de még el nem fogadott törvényjavaslat alapján “az Alapítvány Tudás-Tér Alapítvány néven folytatja a tevékenységét, tekintettel a megváltozott célrendszerére és közfeladatára”. Új feladata pedig “a diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, diákjóléti szolgáltatások fejlesztése”. 

Átalakítják a Fudan Alapítványt, hogy felépülhessen a Diákváros

Kilencedik kerületi ingatlanokat is kap a Fudan helyébe lépő, új alapítvány.

A beszámoló nem győzi dicsérni a kormányt, és a kiváló magyar felsőoktatást sem. Azt írják: “az elmúlt években jelentősen nőtt a megújult versenyképes hazai felsőoktatásba felvételt nyert diákok száma”. Továbbá mintha új, nem pedig évtizedes jelenség lenne a kollégiumi férőhelyek szűkössége és a magas albérletárak, rögzíti a szöveg, hogy Budapesten az egyik legfontosabb feladat a kollégiumok számának bővítése, és  

mindezek alapján emelte be a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv egyik intézkedési javaslata közé a kollégiumfejlesztést.  

A beszámoló szerint “ennek megvalósítására nyújt ideális lehetőséget az Alapítvány tulajdonába került ingatlanokon, ha a Diákváros komplex fejlesztés, valamint az egyetemistáknak nyújtandó szolgáltatásokat tartalmazó fejlesztés valósul meg”. A szöveg felsorolja az érintett fővárosi és kerületi önkormányzati ingatlanok kisajátítását is, így körülírva: “állam általi tulajdonszerzés közfeladat megvalósítása érdekében”. Itt olvasható a teljes parlamenti beszámoló:

Beszámoló a Fudan-ügyben 2024 by HVG on Scribd

Vagyis, ha nem is örökre, de egy időre immár írásba adva, hivatalosan is lemondott az Orbán-kormány a Fudan-beruházásról. Pedig még 2022 év végén, a miniszterelnök az évzáró kormányinfón is elmondta a kínai állami tévé kérdésére, hogy még mindig napirenden van a budapesti Fudan Egyetem ügye, mert “ott akarunk lenni a keleti világgazdaságban, ehhez nyelv, tudás és kapcsolatok szükségesek”. 

Ám két hónappal később, egy 2023 február végi kormányinfón rákérdezett a HVG, hogy mi van az eredetileg 2022 végére benyújtani előírt beszámolóval és a beruházással, Gulyás Gergely miniszter közölte: a projektet jegelik, a beruházási stop áldozata lett (…) nem zajlik tervezés, és nincsen semmilyen előrelépés.” A most benyújtott beszámoló is hivatkozik amúgy a háborús helyzetre és az ebből fakadó “gazdasági nehézségekre”. 

Mindez azonban tipikusan vis maior helyzetként is értékelhető és egyáltalán nem biztos, hogy végül a kormány a magántőke bevonásával meg tudja vagy meg akarja építeni a Diákvárost, ahogy az sem biztos, hogy a kabinet letett a Fudan-beruházásról. Az 2021. április 27-én a kormány és a kínai Fudan Egyetem között kötött és máig érvényben lévő stratégiai együttműködési megállapodásban erre is van megoldás.  

A szöveg szerint ugyanis “A Felek teljes mértékig tisztában vannak azzal, hogy vis maior esetek megszakíthatják és késleltethetik a folyamatot, és bármilyen megszakítás után a lehető leghamarabb folytatni kívánják azt.”

Fudanmegállapodás by HVG on Scribd

Hirdetés