Tűzoltó leszel s katona – írta József Attila, és a katonákat, ha tűzoltóként nem is, de egy sor más hiányszakmában alkalmazná a kormány. Már most is átvezényelhetők tanárnak, folyik a járművezető-oktatóvá átképzésük, és egy minisztériumi tervezet szerint az önkéntes tartalékos katonák légi irányítókként is bevethetők lennének – akár gyakornokként is, ha valaki közben figyel rájuk.
A nyári légi közlekedési káoszért nemcsak a kormány által “fájdalmas” összegű bírságokkal büntetni kívánt légitársaságok okolhatók, hanem a légi irányítók is. Vagy legalábbis őket okolja egyre több kormánytag. Például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a hétfői Kormányinfón nemcsak az említett bírságokat hozta szóba, hanem azt is megállapította, hogy az olykor valóban a tűréshatáron túlmenő, akár 38 órás járatkésések kétharmadáért ugyan a légitársaságok felelősek, de egynegyedükért a légi irányítás (továbbá kicsit még az időjárás és a repülőtér, a földi kiszolgálás) is.
Ami a légi irányítást illeti, Gulyás utalt a létszámhiányra is, mondván: a légi irányításért felelős, amúgy állami tulajdonú HungaroControlnál volt ugyan egy „jelentős” létszámbővítés, de ez alighanem kevés, ezért a helyzet javítását célzó akciótervet vár a kormány az ágazat szereplőitől. A káosz miatt a HungaroControl vezérét a szőnyeg szélére állító Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden egy, a repülőteret üzemeltető Budapest Airport állami visszavásárlásáról szóló sajtótájékoztatón más okokat is említett.
A létszámhiány nagyon is létező probléma a HungaroControlnál. A HVG is írt róla, hogy a Magyarország volt az első Európában, ahol 24 órában szabad útvonalú légtér működött, ami növelte a hazánk feletti légtér forgalmát, majd 2014-től a Krím orosz annexiója, 2022-től pedig az ukrajnai háború tovább fokozta a térség leterheltségét, az irányítás pedig nem volt képes tartani az ütemet, mert az új munkavállalók képzése elmaradt az igények növekedésétől.
Egy, a HVG-nek név nélkül nyilatkozó, az iparágat jól ismerő forrás ezt úgy szemléltette, hogy júliusban Magyarország felett akár napi 4 ezer járat is szelheti az eget. Ez elvileg nem lenne kezelhetetlen mennyiség a légi irányítóknak, hiszen az ország légterében összesen nyolc légiforgalmi szektor van, ezekben egyszerre 12-16 gép lehet, óránként pedig 40-60 haladhat át rajtuk. Ám előfordul, hogy
a HungaroControl a légiirányító-hiány miatt a 8-ból csak 6 szektort tud nyitva tartani, és ezeket sem tudja folyamatosan üzemeltetni.
A mostanra kialakult helyzetet jól illusztrálja, hogy a HungaroControl saját közlése szerint az általa felügyelt légtérben kezelt légi járművek száma 25-30 százalékkal haladja meg a koronavírus előtti év azonos időszakában regisztráltat, miközben 2019-hez képest csupán 3,3 százalékkal, 179-ről 185 főre emelkedett csak a légi irányítói létszám.
Az általános körülmények ráadásul mit sem javultak azóta, hogy 2021-ben óriási botrányt okozott, amikor a kormány lényegében megtiltotta a légi irányítóknak, hogy sztrájkba lépjenek. Később, 2021 végén a kormány a HungaroControlt más katonai és polgári jellegű állami tulajdonú vállalkozásokkal együtt egy védelmi ipari holdingba szervezte a kabinet: a 8 milliárd forintból korszerűsített Hungarocontrol immár 2,5 éve az N7 Holdig Zrt. alá tartozik. Az N7 Holding vezérigazgatója az exminiszter Palkovics László, maga a cég pedig a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette tárca a tulajdonosi jog gyakorlója.
A HungaroControl belső viszonyait ismerő forrásunk szerint miközben például a 2023-as év után a tulajdonos N7 Holdinghoz befolyt 8 milliárdos osztalék nagy részét ez a cég „szállította”, mégis belassult a bérfejlesztés. Így, bár a légiforgalmi irányítók bére Magyarországon kimagaslónak számít, a reálértéke egyre csökken. Emiatt sokaknak egyre vonzóbb a külföldi munkavállalás, és az elvándorlással nem tud lépést tartani az új irányítók képzése. Ez is az oka az elégtelen kapacitásnak, a szakemberek leterheltségének és az európai szintű rekord késéseknek.
Alighanem a már a nyári káosz előtt is gondot okozó létszámhiány enyhítésére vetődhetett fel vészmegoldásként a Honvédelmi Minisztériumban az az ötlet:
mi lenne, ha önkéntes tartalékos katonákat ültetnénk be a ferihegyi irányítótoronyba és gyakornokokat is bevetnénk?
Olyannyira komoly volt a felvetés, hogy miniszteri rendelet-tervezet is íródott belőle még május végén. Az indoklása szerint „a rendelet megteremti a lehetőségét, hogy a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. -nél önkéntes tartalékos légiforgalmi irányítókat alkalmazzanak és bevezeti a gyakornok szakszolgálati engedélyt.” A tervezett módosítás után szakszemélyzetnek minősülne önkéntes tartalékos légiforgalmi irányítóként az önkéntes tartalékos repülőtéri, bevezető, és körzeti irányító, valamint az önkéntes tartalékos gyakornok légiforgalmi irányító.
A rendelettervezet kitér arra is, hogy milyen feltételekkel lehet valaki önkéntes tartalékos katonaként légiforgalmi irányító: a betöltött 18-ik életév mellett alapvető elvárás az érettségi és a legalább a középfokú angol nyelvvizsga. Továbbá előírás az angol nyelvű rádió-távbeszélői vizsga, valamint a polgári légiforgalmi irányítói vagy polgári gyakornok légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedély megszerzése. Az utóbbihoz szükséges elméleti vizsgát a légi jog, a légiforgalmi irányító szolgálatok eljárásai, a kommunikációs és navigációs eszközök ismerete, a légijármű típusismeret, radarberendezések és a rendszerek ismerete elnevezésű szaktárgyakból, valamint meteorológiából kell tenni. A tervezet szerint mindezek után
az önkéntes tartalékos gyakornok légiforgalmi irányító jogosult „oktató felügyelete mellett repülőtéri irányító, bevezető irányító vagy körzeti irányító feladat ellátására.”
Amúgy a rendelet-tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap 10 fő önkéntes tartalékos légi irányítóval számol, és ennek költségvetési hatását 2028-ig 131 millió forint pluszkiadásként becsülte. A HVG még május végén részletes kérdéssorral kereste meg a honvédelmi tárcát a tervezet miatt, de azóta sem kaptunk semmilyen választ. Mivel az eredeti, 1998-as rendelet a fentiekkel azóta sem egészült ki, a módosítás nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ismét – most már a kormányzat figyelmét is felkeltett járatkésésekre is hivatkozással – kérdéseket küldtünk a témában a szaktárcának, de válasz ezekre sem érkezett.
Akárhogy is, a mintegy 700 embert foglalkoztató HungaroControlnál nem lenne szokatlan katonák alkalmazása. A cég a légi közlekedés védelmi szempontból kritikus infrastruktúrájára tekintettel kiemelt védelmi kategóriába sorolt szolgáltatónak számít, és egyike annak a 35 gazdasági társaságnak, amelyet egy miniszteri rendelet “a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok” közé sorol. Érdekesség, hogy a HungaroControl vezetőségében az előírásoknak megfelelően alkalmazott légiközlekedés-védelmi tiszt, Szarka Ágoston nemcsak a MALÉV biztonsági igazgatója volt egykor, hanem végzettségét tekintve katonai repülésirányító – ekként hét évig szolgált a Magyar Légierőnél.
Hogy végül az önkéntes tartalékos légiforgalmi irányítókról szóló rendelet-tervezet megvalósul-e ebben a formában, hivatalos reakció híján egyelőre nem világos, mindenesetre
a katonák vegyes, vagy ha tetszik „polgári célú felhasználásában” igencsak kreatívnak mutatkozik a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette minisztérium.
Miután pedagógusból is kevés van, egy júniusi törvénymódosítás alapján a jövőben átvezényelhetik őket tanárnak: nevelő-oktató munkát a tankerületi központhoz vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthat. Az is eldőlt, hogy – részint mert így olcsóbb, részint mert nincs is elég tanulóvezető-oktató – gyorstalpalón most képzett katonák fognak ősztől a fiataloknak járművezetést oktatni, ha már a kormány megígérte az ingyenes jogsit a gimnazistáknak. Nem beszélve arról, hogy katonai múlttal még egyetemi vezető is lehet valaki: Szarka Gábor gépesített lövészként lett az SZFE modellváltást levezénylő kancellárja, de tavaly lemondott, most éppen Algériába készül nagykövetnek.
