Ha ön vietnami lakatos, filippínó hegesztő, kirgiz gyári munkás esetleg indiai raktáros, vagyis a mintegy 120 ezer Magyarországon dolgozó vendégmunkás egyike, akkor van egy rossz hírünk: nem szavazhat június 9-én semelyik választáson. Az önkormányzati voksoláson viszont ikszelhet 1300 menekült és további mintegy 34 ezer olyan külföldi, aki huzamosan itt tartózkodik.
Hol rémülten, hol felháborodottan osztogatják több Magyar Péter rajongói Facebook-csoportban a hírt, hogy a vendégmunkások is szavazhatnak a június 9-i választásokon, és egyesek attól tartanak, hogy a százezres nagyságrendű szavazóbázisnak majd valakik “segítenek” a kormánypártokra, a Fidesz-KDNP jelöltjeire voksolni.
Utánajártunk, hogy mi lehet igaz ebből, és kiderült, hogy semmi.
A helyzet az, hogy a vendégmunkásként azonosított, és a nemzetgazdasági tárca áprilisi közlése szerint valóban jelentős, mintegy 120 ezres réteg egyáltalán nem szavazhat június 9-én, sem az EP-választáson, sem az önkormányzati választáson. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is egyértelművé tette a hvg.hu kérdésére: “a vendégmunkások nem rendelkeznek választójoggal”.
Ami egyeseknél félreértésre adhatott okot, az az Alaptörvény egy mondata, amely tavaly decemberben, a 12. alkotmánymódosításkor került bele a szövegbe fideszes javaslatra, és így szól:
Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
A fenti jogszabályi rendelkezés több szűkítést is tartalmaz. Például rögtön csak az önkormányzati választásokra vonatkozik, az európai parlamentire nem. Aztán az is kiderül belőle, hogy ez a kör csak választó lehet, vagyis szavazni elmehet, de nem választható, vagyis jelöltként egyáltalán nem is indulhatnak az érintettek.
Ez a szűkített választójog is csak két, jól körülhatárolt csoportra vonatkozik: a menekültként elismertekre és a huzamos tartózkodási jogosultsággal bírókra. A hvg.hu kérdésére a Nemzeti Választási Iroda pontos számot is mondott, 35671 embert érint ez a május 13-i adataik szerint. Ebben már azok a kiskorúak is szerepelnek, akik a szavazás napjáig 18 évesek lesznek, megoszlásuk pedig ez:
- huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező: 34371 fő
- menekült: 1300 fő
A menekült státuszú személyek köre egyértelmű: menekült az, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy „meghatározott társadalmi csoporthoz” való tartozása miatt üldözésnek lenne kitéve, majd saját védelme érdekébe menekült sátuszért folyamodik, és már meg is kapta azt.
A huzamos tartózkodásúak már bonyolultabb kérdés. Az év elejétől hatályos új törvény előtt őket neveztük letelepedett vagy bevándorolt státuszúaknak. De nem vendégmunkások, mivel ők rövid (180 nap alatt legfeljebb 90 napra szóló) tartózkodásra jogosultak, szemben a huzamos jogosultságú külföldiek fő szabály szerint határozatlan idejű tartózkodásával.
Az idegenrendészeti és vendégmunkás-kérdéseket egyaránt szabályozó törvény ugyanis három időalapú kategóriát határoz meg: a vendégmunkásokra is vonatkozó rövidet, a például a vendégbefektetőknek járó, max. 4 évre szóló tartósat és a határozatlan idejű huzamosat – szavazni csak az utolsóba tartozók tudnak tehát, ők vannak mintegy 34 ezren.
A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők is sokfélék. Ide tartoznak a korábban letelepedési vagy bevándorlási engedélyt kapott külföldiek. Továbbá a nemzeti letelepedési engedélyt vagy nemzeti tartózkodási kártyát kapottak is – ilyeneket az kaphat, akinek itteni lakhatása és megélhetése biztosított, jelenléte pedig “Magyarország érdekeivel összhangban áll”.
Az összesen kevesebb, mint 36 ezer szavazó amúgy nem tekinthető jelentősnek, legalábbis ahhoz képest nem, hogy az önkormányzati választásokon június 9-én 7 851 984 személy szerepel választóként a névjegyzékben, az EP-választáson pedig valamivel kevesebb, 7 809 982 fő. Arról, hogy akár külföldön, akár itthon él, ki melyik szavazásra jogosult, itt írtunk:
Bonyolítja a helyzetet, hogy sokféle szavazólap lesz az összevont választáson, mert attól függően, hogy milyen településtípuson voksolunk, 3, 4 vagy akár 5 szavazólapot is kaphatunk. Ráadásul a tízezer főnél kisebb lakosságszámú településeken egy lapon több helyre is tehetünk X-et. A legfontosabb tudnivalókat korábban a hvg.hu szedte össze, videós formában (angolul is) pedig a Political Capital is feldolgozta:
