A kormány külön szabályokat állapított meg az épülő büntetés-végrehajtási intézet számára.
Makula György ezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kommunikációs vezetője nemrég adott tájékoztatást arról, hogy új, kiemelt biztonságú börtön épül a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Csengeren, amely 1500 ember befogadására lesz képes, és ahová havi nettó 400 ezer forintért várják a dolgozókat. Csaknem 700 munkavállalóra lesz szükség, a minimális feltétel a szakmunkás végzettség.
Mint elhangzott, a 49-es főúttól egy kilométerre található büntetés-végrehajtási intézet a jövő őszre épülhet meg, 5,5 hektár területen, modern, tartós és környezetbarát építészeti megoldásokkal.
Erről szól a csütörtök este közzétett kormányrendelet, amely a kiemelt beruházásoknál immár rutinszerű módon mondja ki, hogy sem a helyi településrendezési tervet és településképi rendeletet, sem az országos jogszabályokat nem lehet alkalmazni. Ezek helyett „sajátos beépítési szabályok” érvényesek: a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke 80 százalék, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10 százalék, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 30 méter.
Már korábban kiderült, hogy bár a kormány 2016-ban nagyszabású börtönépítési programot ígért, ebből azóta nem sok valósult meg, pedig a zsúfoltság eközben egyre nő a börtönökben. Az elmúlt 33 évben nem ültek annyian a rácsok mögött Magyarországon, mint most. Az állami beruházási stop miatt a tervezett legalább nyolc börtönből várhatóan mindössze egy valósulhat csak meg, ez lesz a csengeri.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2022. februárjában mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól, így csak a Büntetés-végrehajtás szerződései közül derült ki, hogy 2023-ban a NER egyik kedvenc építőcégével, a győri WHB-Építő-vel szerződtek 50,3 milliárdért a csengeri börtön építésére – írta áprilisban a K-Monitor.
(Nyitóképünkön az épülő csengeri börtön látható)