Az árplafonnal van bármi dolguk a vállalkozásoknak? – kérdezte a Mediaworks. Gulyás szerint ezzel nincs dolguk, miniszteri rendelet lesz az ügyben.

Gulyás visszatérve az ukrán hadifoglyok esetére azt mondta, még a szabadítás napján informálták az ügyről az ukránokat. A kormány neveket nem adott ki, az ukránok valóban maguk nyomozták ki, hogy kiről van szó.

Pedofil felvételeket találtak a Szikra Mozgalom egyik tagjának számítógépén, Gulyás az ügyet viszont nem ismeri a konkrét ügyet bővebben. Minden ilyen ügyet súlyos bűncselekménynek tart. Szerinte nem a Btk. szigorán kell változtatni az üggyel kapcsolatban.

– mondta Gulyás arra, hogy Maruzsa Zoltán egy levele kiszivárgott a laphoz. Gulyás azt mondta: szerinte a füllentés sem elfogadható. Szerinte az esetből a belügynek kell levonnia a következtetést, a következményekről pedig az államtitkárnak és a miniszternek kell döntenie. „Mindenkiről a saját munkáltatója dönt" – jelentette ki. A miniszter elmondása szerint nem tudja, hogy Orbán beszélt-e már Maruzsával az eset óta.

Ki hozta meg a végső döntést arról, hogy az ukrán hadifoglyok Magyarországra jöjjenek? – tette fel a kérdést a Telex. Gulyás azt mondta, valószínűleg Semjén Zsolt, de nem tudja. Ha az orosz hadifogság és Magyarország között kell választani, akkor Gulyás még az ellenzéket sem vádolná azzal, hogy ne döntene a menekítés mellett.

Oleg Nikolenko a szabadítás után azt mondta, Ukrajnát a szabadításról nem kapott tájékoztatást, Gulyás szerint az történhetett, hogy az ukránok előbb olvasták Semjén nyilatkozatát, mint a külügy levelét. Gulyás szerint viszont ha a magyar és az ukrán kormány szavahihetősége között kell választani, akkor érdemes mindig magyart.

Gulyás a lap kérdésére nem tudta megerősíteni, hogy Novák Katalin hónapok óta nem írná alá az új ukrán nagykövet befogadó nyilatkozatát. Mint mondta, utánanéz az ügynek.

Miért száll be a kormány a Bosnyák téri fejlesztésbe? – kérdezte a 24.hu. Gulyás azt mondta, szeretnék a bérelt, belvárosi irodákból kiszervezni a minisztériumokat. Ez csak szimbolikusan indokolt néhány tárca esetében, így döntést hoztak arról, hogy hogyan lehet mindenkit bérleményből tulajdonba költöztetni és az épületeket eladni. A miniszter szerint van egy terv már arra, hogyan lehet kiköltözni. Ez érinthetni a NAV-ot, a Központi Ellátási Főosztályt, sokezer embert. Egy kormányzati épület fog így épülni a Bosnyák téren, az egészet megveszik, de Gulyás szerint kevesebb terület fog jutni ezeknek a szerveknek, mint amit most használnak.

A recski bányaomlásról Gulyás azt mondta, hogy folyik egy hatósági vizsgálat, annak az eredményét nyilvánosságra fogják hozni.

Gulyás elmondása szerint a kulturális támogatásokat a háború miatt kellett visszafogni, de ezeket próbálják a lehető legjobban szétosztani.

Nem érez ellentmondást abban, hogy a kormány retteg a migránsoktól, miközben embercsempészeket ereszt el? – kérdezte a 444. Gulyás szerint őket ezrével tartották fogva, az ország pedig jobban jár, ha ők a határon kívül vannak. Ha nem ezt tesszük, akkor a börtönben ellátásukat ki kell fizetnünk. A miniszter szerint 700 főről lehet szó.

Felmerültek más bűnözői csoportok szabadon engedésre? – kérdezte a portál, erre Gulyás egyértelmű nemmel válaszolt. Mint mondta, az ő börtönben tartásuk napi 5-6000 forintba került.

Az osztrák kormány bekérette a nagykövetet is a döntés miatt, Gulyás reméli, hogy őket is sikerült megnyugtatni, viszont a hozzájárulásukra nincs szükség ehhez a döntéshez.

Mit lehet tudni a Koszovóban megsérült katonákról? – kérdezte a portál, de Gulyás erre nem tudott válaszolni.

Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésére Orbán szerint uniós elvárások miatt volt szükség, ez 20 forintos emelést jelent. Gulyás ehhez az RTL-nek válaszolva hozzátette: a brüsszeli elvárásokat ezzel teljesítik, de az EU erőlteti Magyarországra ezt az adót.

A tűzoltók és rendőrök nem létező biztosításáról Gulyás azt mondta, jobb az, ha a Belügyminisztérium látja el ezt a feladatot, mert olcsóbb, mintha kiszerveznék egy külső cégnek. A biztosítók ezt 450 millió forintért vállalták volna egy évre, szerinte ez felveti a kartellezés gyanúját. A belügy azon van, hogy megoldja a helyzetet, korábban is volt hasonló szerinte.

Nem készül arra a kormány, hogy tömegesen hagynák el a tanárok a pályát – mondta Gulyás az RTL-nek. Mint mondta, nem örülnek a tanárok felmondásának, de tömeges távozást nem látnak. Hisztériakeltés zajlik, ebben viszont a legkevésbé a tanárok vesznek részt, inkább a média egy része, diákok és önjelölt szónokok vannak ebben benne.

Bizonyos területeken van csak pedagógushiány

– mondta Gulyás a csatornának.

Az orvoshiányról azt mondta, mára az ápolók elvándorlása a legnagyobb probléma, ezért az ő fizetésüket emelik. A MOK javaslatát anno elfogadták a bértáblára, ennek azonban a bértömeg vitatható eleme, de a teljesítményelemet ebben nem határozták meg, ezt Gulyás vitathatóként értékeli.

Csak és kizárólag azt lehet az adóból levonni, amit kutatásra, fejlesztésre fordítottak – mondta az Inforádiónak Gulyás a gyógyszercégek extraprofitadójáról. Szerinte szigorú kontroll lesz ezen a téren. A cél az, hogy az inflációt mérsékeljék, megvédjék a munkahelyeket.

Gulyás nem ismeri részletesen a státusztörvény alkotási folyamatát, de azt mondta, több szakszervezeti javaslatot is elfogadtak korábban.

Harci drónok beszerzéséről is van szó a költségvetésben, de Gulyás erről nem tudott konkrétumot mondani.

Brüsszelhez fordult a PDSZ a státusztörvény ellen, de Gulyás az Indexnek azt mondta, ennek nincs jelentősége, hiszen az oktatás nemzeti hatáskör. A PDSZ szerinte politikai érdekeket szolgál ki. A miniszter szerint a szakszervezetnek alig vannak tagjai, így reprezentatívnak is nehezen nevezhetők.

Gulyás azt mondta, hogy gesztus volt, nem kötelezettséget teljesítettek azzal, hogy megmutatták a Bizottságnak a már benyújtott státusztörvényt.

Közel ötezer pedagógus jelezte, hogy felmondanak, ha elfogadják a törvényt. Gulyás erre azt mondta, annyira tudják ezt komolyan venni, mint a petíciót jegyző aHang civil szervezetet.

A Bizottságnak nem lehet beleszólása a rezsicsökkentésbe – jelentette ki Gulyás Gergely a Magyar Hírlap kérdésére. Szerinte egy ilyen javaslatnak nem lenne támogatottsága a tagállamoknál, így nem lehetne átvinni az Európai Unión.