Április óta minden uniós tagállamnak jelentenie kell, mennyi pénzt fagyasztott be olyan orosz politikusok, oligarchák, vagy éppen propagandisták vagyonából, melyek az EU-s szankciók hatálya alá esnek. Bár az Európai Bizottság hivatalosan csak a teljes összeget ismerteti, egy nyilvánosságra került adat szerint a magyar állam összesen 3000 eurónyi, vagyis 1,2 millió forintnyi orosz vagyont zárolt, a legkevesebbet Európában. Az érintett magyar hatóságok azonban hallgatnak.
Nemcsak az Oroszország elleni további uniós szankciókat próbálja megakadályozni Magyarország, az eddig megszavazott intézkedéseket sem veszi túl komolyan – derült ki azokból a dokumentumokból, melyeket az Irish Times ír lap nemrég szerzett meg. A lap szerint ugyanis Magyarország csekély mértékű vagyonelemet foglalt eddig le itteni orosz érdekeltségekből.
Az Európai Unió egy sor szankciót vezetett be Oroszország, orosz személyek és orosz érdekeltségek ellen az ukrajnai háború megindítását követően (mások pedig már a Krím félsziget 2014-es annektálása óta érvényben voltak). Eddig Európa-szerte 118 szervezetet és 1241 személyt – köztük politikusokat, oligarchákat és propagandistákat – büntettek azzal, hogy nem utazhatnak az Európai Unió területére, és minden uniós bankban tartott számlájukat, és az azon található összes vagyont zár alá vették. Márpedig itt mesés vagyonokról van szó, a Putyin-közeli üzletembereknek és véleményformálóknak villái, vállalkozásai, jachtjai, futballklubjai vannak szerte Európában.
Ezeknek a vagyontárgyaknak a lefoglalásáról, zár alá vételéről rendszerint onnan értesülhetünk, hogy az adott ország intézkedő hatóságai erről értesítik a közvéleményt, a sajtó pedig megírja. Svájc például – ahova valószínűsíthetően rengeteg orosz menekítette ki a vagyonát – éppen csütörtökön jelentette be, hogy 8 milliárd eurónyi lefoglalt vagyonnál tart, ami azonban csak "egy töredéke" a teljes összegnek. A magyar hatóságok ilyen lefoglalásról a háború kilenc hónapja alatt nem tettek bejelentést.
Emellett a tagállamoknak hivatalosan jelenteniük kell Brüsszel felé, hogy pontosan mennyi orosz vagyont zároltak, az Európai Unió nem szívesen osztja meg a pontos, országokra lebontott összegeket a nyilvánossággal. A hvg.hu az Irish Times cikke nyomán rákérdezett az Európai Bizottságnál a magyar kormány által közölt zárolásokra, de a Bizottság szóvivője csak az uniós tagállamokban eddig zárolt teljes összeget árulta el, ami jelenlegi állás szerint 17,75 milliárd euró. (Korábbi közléseknél ez az összeg jóval magasabb volt, ennek oka, hogy mostanra már nem számolják bele a zárolt tranzakciókat, ami az orosz bankok SWIFT rendszerből való kizárása után keletkezett.)
„Az egyes tagállamok adatait külön-külön nem közöljük” – írták lapunknak.
Vagy mégis?
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az Irish Timesnak adott interjúban bőbeszédűbb volt, a lap pedig ekkor állítása szerint hozzájuthatott a pontos adatokhoz is, tehát a hivatalos brüsszeli állásponttal szemben mégiscsak elárultak néhány részletet, és ez alapján Magyarország nem igazán erőltette meg magát.
Míg ugyanis az orosz vagyonok 90 százalékát novemberig Belgium (3,5 milliárd euró) Luxemburg (2,5 milliárd euró), Olaszország (2,3 milliárd euró), Németország (2,2 milliárd euró), Ausztria és Írország (1,8-1,8 milliárd euró), sőt Spanyolország (több mint 1 milliárd euró) zárolta, a lista másik végén nevetségesen alacsony összegek szerepelnek.
Különösen feltűnő mindez Magyarország esetében, mely a lap adatai szerint
mindössze 3000 eurót, vagyis 1,2 millió forintot foglalt le érintett orosz (vagy fehérorosz) állampolgároktól.
Azt ugyanakkor a biztos is megjegyezte, hogy egyes tagállamok esetében különbség lehet a valóság és az EU-nak bejelentett adatok között, mert az adatszolgáltatás más és más minisztériumokhoz tartozik, valamint a helyi törvények is különböznek. Lengyelország például önállóan is hozott szankciókat Oroszország ellen, ami alapján 2,7 milliárd eurónyi vagyont foglalt le, az Európai Uniónak jelentett összeg azonban ennél jóval alacsonyabb.
Mivel Magyarország külön szankciókat nem hozott Oroszország ellen, a magyar kormány esetében nehéz lenne ezzel magyarázni a rendkívül alacsony összeget. Az információt alátámasztja az is, hogy úgy tudjuk, az első – áprilisi adatszolgáltatásnál – annyira értelmezhetetlenül alacsony volt a magyarok által jelentett zárolás, hogy fel sem került az ezt összesítő listára.
Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, elkezdtük megkeresni az összes olyan magyar hatóságot, amely tudhat a hazánkban lefoglalt orosz vagyonról. Mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól először nem hivatalosan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy nem hozzájuk tartozik, először levelet küldtünk a Belügyminisztériumnak, az Igazságügyi Minisztériumnak és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) is. Ebben azt szerettük volna megtudni, meg tudják-e erősíteni, hogy a magyar állam mindeddig 3000 euró értékben fagyasztott be orosz vagyonelemeket, ha pedig igen, akkor azt milyen jogcímen tették, és kihez tartozott a pénz.
Választ csak a Belügyminisztériumtól és az Igazságügyi Minisztériumtól kaptunk, de ők arról tájékoztatták lapunkat, hogy a kérdés nem hozzájuk tartozik. Az igazságügyi tárca azt is hozzátette, hogy javasolják a KKM-et megkeresni az ügyben, pont azt a minisztériumot, amely magától nem reagált a múlt heti, majd ezen a héten megismételt megkeresésünkre. Mivel azonban a KKM oldalán közzétett tájékoztatóból eddigre kiderült, hogy a pénzügyi szankciók gyakorlati betartásáért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felel, küldtünk nekik is sajtómegkeresést. Információt egyelőre tőlük sem kaptunk, de ha mégis megtörténik, frissítjük cikkünket.
A béke pártján
Ha abból indulunk ki, hogy a magyar kormány hogyan próbál évek óta kétségeket ébreszteni az orosz érdekeltségeket sújtó szankciók eredményességét illetően, és hogyan érte el, hogy az autoriter orosz állammal együtt mozgó Kirill pátriárka ne is kerüljön szankciós listára, nem volna meglepő, ha kiderülne, hogy a 3000 eurós zárolással tartaná elintézettnek az uniós szankciók betartását. Ettől függetlenül fontos volna, hogyha a kormány legalább azt közölné, hogy ki az a peches orosz vagy belarusz személy vagy cég, amelynek vagyona már nem kerülhette el a magyar zárolást.
Az Európai Unióban nem csak az keltett felháborodást, hogy Orbán Viktor ellenkezése miatt nem került fel a szankciós listára Kirill orosz pátriárka, hanem az is, hogy nemrég ugyanilyen mentességet akartak kijárni több olyan, a Kremlhez köthető üzletembernek is, akik már korábban felkerültek a szankciós listára. És bár ettől végül elálltak, jól látszik, mit gondol a magyar kormány az orosz elitet büntető szabályokról: Szijjártó Péter októberben Moszkvában egy energetikai konferencián egy panelben lépett fel olyan szankciókkal sújtott cégvezetőkkel, mint Alekszandr Gyukov, a Gazprom Nyefty vezérigazgatója, Leonyid Mikhelszon, a Novatek gázipari vállalat igazgatósági tagja, és Igor Suvalov, a VEB.RF elnöke.
Persze gondolhatnánk, hogy nálunk azért nem történt semmilyen zárolásról bejelentés, mert a legtöbb uniós tagállammal szemben nálunk nincsenek drága tengerparti villák és jachtok, amiket le lehetne foglalni. Ehelyett érdemes inkább arra emlékezni, amit a Direkt36 írt néhány hete: jelenleg Budapesten van az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme. De nem csak ő kapott menedéket Budapesten, hanem a háborúpárti Kirill pátriárka jobbkezeként ismert Hilarion metropolita is. Ráadásul miközben egész Európán végigsöpört az orosz kémek kiutasításának hulláma, Magyarország miniszterelnöke előre közölte, hogy ez politikai játszma, amelyben nem kíván részt venni.
Az eddig minden uniós szankciót megszavazó kormánynak ugyanakkor azzal is számolnia kell, hogy ha túl sok pénzt zárol, azzal Vlagyimir Putyin ellenszenvét váltja ki, ha pedig túl keveset, akkor a többi uniós tagállamét. A jelek szerint az utóbbit tartotta a kisebb rizikónak.
A történetnek különösen pikáns fordulatot ad, hogy hétfőn az Európai Unió Tanácsa egyhangú szavazással (tehát magyar igennel együtt) elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a korlátozó intézkedések megsértése felkerül az „uniós dimenziójú bűncselekmények” listájára.
Erre az EU közleménye szerint azért volt szükség, mert a tagállamok jelenleg nagyon eltérően határozzák meg, hogy mi számít a szankciók megsértésének, sőt az erre kiszabható büntetések sem egységesek. Vagyis félő, hogy könnyen kijátszhatják őket azok, akikre kivetették, és továbbra is hozzáférnek a vagyonukhoz, amit az uniós törvények esetében zárolni kellett volna.
A lépésnek ráadásul egy komolyabb következménye is lehet. Ha ugyanis a szankciók megszegése uniós bűnténynek számít, akkor az érintettek ellen eljárást is lehetne indítani. Az pedig elvezethet oda, hogy a vagyont kisajátítsák – és akár oda is adhatják Ukrajna újjáépítéséhez.
Mivel a nemzetközi jog védi a tulajdont, egy ilyen döntés rengeteg jogi kérdést is felvetne, ezért még ha el is kezdi a folyamatot az Európai Unió, arról hosszas jogi vita várható.
Bortókép: Szijjártó Péter a moszkvai energiakonferencián.
