Itthon Ballai Vince 2020. július. 23. 14:00

Lehetne nyilvános magyar pedofillista, de nem biztos, hogy a Kaletához hasonlók rákerülnének

Megfelelő és szigorú feltételekkel Magyarországon is létre lehet hozni egy pedofil bűnelkövetők adatait tartalmazó nyilvános listát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint. Péterfalvi Attila elnök a hvg.hu-nak adott konzultációs válaszában hozzátette: a szexuális visszaélők ellenőrzésére a jelenlegi bűnügyi nyilvántartás is alkalmas. Európában több országban is létezik ilyen lista, de az adatokhoz többnyire csak a hatóságok férhetnek hozzá. A kivétel Lengyelország, de a Kaleta Gáborhoz hasonló elkövetők adatai ott sem nyilvánosak.

Szigorú feltételek esetén "nem lesz összeegyeztethetetlen a GDPR alapelvi rendelkezéseivel” egy olyan nyilvános lista, amelyen a szexuális bűncselekmények elkövetői szerepelnek – válaszolta a hvg.hu megkeresésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.

A hatóság elnökétől azután kértünk állásfoglalást, hogy kormánypárti politikusok szorgalmazni kezdték a jogszabályok szigorítását a kiskorúakat érintő szexuális bűncselekmények elkövetőivel szemben, miután Kaleta Gábor volt perui nagykövetet július elején felfüggesztett börtönre ítélték, mert tavaly 19 ezer gyermekpornográf fényképet találtak a számítógépén. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője például a Facebookon üzente meg, hogy felülvizsgálnak valamennyi gyermekvédelmi jogszabályt, hogy "a pedofilok ezentúl a legsúlyosabb büntetéseket kapják, ne reménykedhessenek a bíróság enyhe ítéletében sem, és a jövőben nyilvános listákat lehessen vezetni róluk."

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pedig két hete a kormányinfón a hvg.hu kérdésére arról beszélt, hogy “jó szívvel tudja támogatni” az ötletet.

Péterfalvi Attila

Egy ilyen lista felállításához azonban rengeteg feltételnek is teljesülnie kell. Péterfalvi Attila a hvg.hu-nak adott válaszában hármat jelölt meg:

  • szükséges hozzá a “megfelelő jogszabályi felhatalmazás megléte”;
  • egy olyan jogszerű cél, “amelynek az eléréséhez elengedhetetlenül szükséges egy ilyen lista kialakítása és teljes körű nyilvánosságra hozatala”;
  • “minden kétséget kizáróan” igazolni kell, hogy “egy ilyen publikus lista alkalmazása a jelenlegi bűnügyi nyilvántartási rendszer által biztosított lehetőségnél alkalmasabb eszköz a megjelölt cél elérésére”.

Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint ugyanis a jelenlegi bűnügyi nyilvántartási rendszer is alkalmas arra, hogy ellenőrizni lehessen, ha valakit elítéltek – akár kiskorúak kárára elkövetett bűncselekmény miatt is. Ezt a hatósági erkölcsi bizonyítványból az illetőt alkalmazni kívánó munkáltató is jogosult megtudni. Igaz, a bizonyítványt magának az érintettnek kell igényelnie, és azt nem tartalmazza, hogy pontosan milyen bűncselekményt követett el, csak azt, hogy büntetett előéletű-e. Az elnök szerint mégis megtudható belőle, ha nem szabadna gyerekek közelébe engedni, mert az is szerepel rajta, hogy milyen foglalkozástól tiltottak el valakit, például kiskorúak kárára elkövetett bűncselekmények esetén eltilthatják az illetőt attól, hogy gyermekekkel foglalkozzon.

Az már más kérdés, hogy Kaletát például nem tiltották el semmilyen olyan foglalkozástól, amely gyerekekkel kapcsolatos, és mint arra Sánta Nóra, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi központjának vezetője a múlt heti HVG-ben is felhívta a figyelmet: sem az ügyészek, sem a bírák részéről nem túl elterjedt gyakorlat az ilyen eltiltások kérése vagy kiszabása pedofil bűncselekmények esetén.

Kaleta Gábor

Már volt szigorítás

Péterfalvi Attila válaszában emlékeztetett arra, hogy a magyar Országgyűlés már a 2013. évi CCXLV. törvénnyel szigorított egy sor jogszabályon részben azért is, hogy biztosítsa: azok, akik gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, ne végezhessenek gyerekekkel kapcsolatos munkát.

Erre egyébként létezik európai uniós irányelv is (A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről). Ez kimondja, hogy ha valakit gyerekekkel kapcsolatos tevékenységre alkalmaznak, akkor meg lehessen győződni arról, hogy az illetőt elítélték-e ezzel kapcsolatos bűncselekményekért, vagy eltiltották-e attól, hogy kiskorúakkal kapcsolatos munkát végezzen. A magyar rendszer ezt az erkölcsi bizonyítvánnyal teljesíti, amelyet kérés esetén külföldi központi bűnüldözési szerveknek is megküldenek – írta a NAIH.

Pedofillisták a világban

A pedofil és szexuális bűnelkövetőket több országban is nyilvántartják. Az egyik legkirívóbb példa az Egyesült Államok, ahol a tagállamok mindegyikében létezik ilyen nyilvános lista. Az államok többségében ráadásul – függetlenül a cselekmény súlyától vagy az elkövető korától –, bármilyen szexuális visszaélés miatt felkerülhet valaki a listára, ha bűnösnek találják vagy bűnösnek vallja magát.

Bírósági jelenésére vár a tanár, aki a vádak szerint rábízott gyerekekeket molesztált, például egy 12 éves lánnyal erőszakoskodott

A Human Rights Watch jogvédő szervezet már 2007-ben felhívta a figyelmet, hogy a zömében az 1990-es években létrehozott listák több kárt okozhatnak, mint hasznot, mivel sok esetben egy kalap alá veszik a gyermekek elleni nemi erőszakot elkövetőket azokkal, akik például tinédzserként kölcsönös beleegyezéssel bonyolódnak kortársaikkal szexuális együttlétbe.

A szigor olyan extrém eseteket is eredményezett, hogy valaki évtizedekig volt kénytelen viselni a következményeit annak, hogy kiskamasz korában megérintett egy kortárs kislányt a lába között, vagy lehúzta lánytestvére bugyiját.

Ezek a következmények nem enyhék: egyes településekre vagy településrészekre be sem költözhet, nem tölthet be bizonyos munkaköröket, rendszeresen jelentkeznie kell a hatóságoknál, és szinte teljesen ki van közösítve az, aki ilyen listára kerül: szomszédai elkerülik, a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák. Egy másik jelentésben a HRW azokról a jóvátehetetlen károkról írt, amit kiskorú elkövetőknél okozott, hogy felkerültek ilyen listára.

A minden korlátozás nélkül hozzáférhető nyilvános listák ellen szóló érvek között szokták felhozni a szakemberek, hogy az ilyen esetekben ritka a bűnismétlés, és a gyerekekre jellemzően nem a listákon szereplő idegenek, hanem a velük bizalmi/hatalmi viszonyban lévő ismerősök jelentenek inkább veszélyt. A listák ily módon pont a legfontosabb eredeti céljukat, a megelőzést nem teljesítik, hiszen továbbra is történnek hasonló bűncselekmények, és válnak áldozattá gyerekek, miközben egy csomó olyan embernek tönkreteszik az életét, akik kisebb fokú bűncselekményt követtek el.

Rendőrök egy lüdgei (Németország) kempingben, ahol gyermekekről készítettek pornográf filmeket

Európában óvatosabbak

Az Európában létező hasonló listák zömében csak a bűnüldöző szervek számára hozzáférhetőek, akik egyéni kérelmek esetén adhatnak ki róla információkat például Portugáliában Spanyolországban, Cipruson vagy Írországban. Az Egyesült Királyságban 2003 óta tartják nyilván külön adatbázisban a szexuális visszaélések elkövetőit, de itt is csak a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és felügyelőtisztek férhetnek hozzá az adatokhoz.

A francia nyilvántartásban szereplő adatokat meghatározott célokhoz lehet felhasználni, de csak annyira szabad azonosítani a rajta szereplő érintetteket, amik ezekhez a célokhoz szükségesek, és biztosítani kell azt is, hogy senki ne éljen vissza az adatokkal. A listához csak a meghatározott szervek – bíróságok, rendőrség, közigazgatási szervek – férhetnek hozzá, szigorú titoktartási kötelezettség mellett – írta a NAIH elnöke a francia példáról.

Európában egyedül Lengyelországban létezik nyilvános lista a pedofil és szexuális bűnelkövetőkről. Itt amerikai mintára vezették be a rendszert lassan három éve. A lengyel adatbázis azonban az amerikaival szemben több szintű: nyilvánosan csak a súlyosabb bűncselekmények miatt elítéltek adatai – személyesek és fényképük is – elérhető a lengyel igazságügyi minisztérium honlapján.

A lengyelek bíznak a listájukban

A lengyelek 82 százaléka szerint megfelelő védelmet biztosít a pedofíliával szemben az ott működő nyilvántartási rendszer. Ezt múlt héten tette közzé a Kantar közvélemény-kutató. A június végén ezer fő telefonos megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy a férfiak 82, a nők 80 százaléka bízik a nyilvános pedofillistában.

Az enyhébb fokú bűncselekmények elkövetői – például a gyermekpornográf felvételekkel visszaélők – adataihoz csak a bűnüldöző hatóságok, illetve a gyermekekkel foglalkozó oktatási/nevelési intézmények férhetnek hozzá. Vagyis egy Kaleta Gáborhoz hasonló, pornográf képekkel lebukott elkövető adatai a lengyel listán sem lennének nyilvánosak.

Kiemelt kép: Egy tizenegy rendbeli, kiskorúak kárára elkövetett szexuális visszaéléssel vádolt tanár takarja el az arcát egy mappával a hildesheimi bíróság előtt / AFP / Julian Stratenschulte

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
Vállalkozás Sztojcsev Iván 2021. április. 12. 14:30

Európa egyik legnagyobb családi üzlete: a brit monarchia

Nem mindennapi üzletet hozott össze a brit uralkodócsalád: kilenc generáció óta örökítik tovább a jelenleg közel 30 ezer milliárd forintosra becsült üzleti értéküket, az ingatlan- és földvagyonuk pedig évente több tízmillió font nyereséget hoz számukra az állami támogatáson felül. De miből élnek meg ők pontosan, és mit tesznek, hogy évről évre érkezzen hozzájuk a bevétel?