A kormány tervei szerint jövő januártól szigorítanak, mert sok nagyvállalat visszaél az adónemmel. A veszélyhelyzet megszűnése után második alkalommal tartott élőben kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
A kivételesen reggel 8 órakor kezdődött kormányinfót Gulyás Gergely a kormányülés részleteinek ismertetésével kezdte. Mivel még mindig járványügyi készültség van, a miniszter először a fertőzöttek jelenlegi számáról beszélt: tegnaphoz képest 9 új fertőzöttet regisztráltak az országban. A hatályban lévő intézkedéseket folyamatosan vizsgálják, erre azért is van szükség, mert a világban a járványügyi helyzet továbbra is súlyos. Az eddigi szabályokat továbbra is fenntartják,
a kormány július végén fog dönteni arról, hogy augusztus 15-e után lehet-e nagyrendezvényeket tartani, így például az augusztus 20-ai tűzijátékot.
Most a gazdaság újraindítása a legfontosabb, ezért hozták létre a Varga Mihály vezette gazdaságvédelmi operatív törzset – mondta Gulyás. Közölte azt is, hogy a négy és fél milliós rekordfoglalkoztatottsághoz képest 130 ezer állás szűnt meg.
A tervek szerint jövő héten elfogadják a költségvetést. Ebben a 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges források rendelkezésre állnak. Fontos változás az is, hogy 2021 július elsejétől a csecsemőgondozási díj a bruttó jövedelem 100 százaléka lesz – sorolta a már korábban bejelentett rendelkezéseket Gulyás.
A kata adózás szabályozása idén még nem fog változni, viszont a kormány benyújt egy olyan módosítót, hogy a visszaélések megszűnjenek. A kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezeket akarják megszüntetni.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy 3 millió forint feletti számlák esetén – ha ugyanaz a kibocsátó – akkor 40 százalékos adót kell fizetni a 3 millió forint feletti részre.
A konrétumokról Gulyás később az mfor kérdésére még elmondta: a részletszabályok nem fognak változni, tehát továbbra is 50 ezer feletti lesz a befizetett összeg. A módosítás a tervek szerint 2021 január 1-étől lép életbe.
A kormány azzal számol, hogy – hacsak nem lesz második hulláma a járványnak – jövőre jelentős gazdasági növekedés lesz az országban, ebben a helyzetben egy cég sem tudja megtenni, hogy a módosítás miatt csökken a nettó bér.
Az M1 Híradó kérdésére Gulyás leszögezte, hogy nem értenek egyet a parkolási díjak emelésével, amelyről szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés. A kormány szerint ennek nem lesz jó hatása a közlekedésre, további dugókat fog generálni. A Lánchíd vitájáról sok újat nem mondott a miniszter: szerinte a fővárosnak van elég forrása a felújításra és kommunikációs hadjáratot folytat.
Olyan veszély azonban nincs, hogy a Lánchíd összeomlik, de statikai problémák vannak.
Törmelékek lehullhatnak róla, ezt kell elkerülni, hiszen autók és hajók is járnak alatta – válaszolta egy későbbi kérdésre Gulyás.
A koronavírus miatt kiemelkedően az államot érte a legnagyobb kár, ehhez képest az önkormányzatok vesztesége szerény volt. Lehet néhány kivétel, de azzal nem tudnak mit kezdeni, ha egy önkormányzat arra panaszkodik, hogy túl nagy kár érte a járvány miatt. Kármegosztás van – idézte a római jogot Gulyás.
A konzultációt vegyék komolyan és vegyenek részt benne – üzente a Hír Tv kérdésére az ellenzéki pártoknak a miniszter. Az, hogy valaki alapítványt hoz létre, és annak gyűjt, lehet jogszerű. Az íveket gyűjtő Hadházy Ákosnak is üzent, amikor arra utalt, hogy a személyes adatok felhatalmazás nélküli felhasználása jogellenes.
Az RTL Klub arról kérdezett, igaz-e, hogy hogy az állam késlekedése miatt egymilliárd forint közpénzt buktak el Simonkáék cégében. Gulyás szerint ez nem így van, semmilyen kár nem érte az államot.
Triesztben 32 hektáros területet vásároltak meg 31 millió euróért, koncessziós szerződés keretében. Ebből 25 millió eurót már kifizetett a magyar állam – erősítette meg a magyar kikötőről szóló korábbi sajtóhíreket a miniszter.
Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő a héten a közösségi oldalán szerdán azt írta: megkérte pártja parlamenti frakcióját, hogy avatkozzon be a hazai sör- és üdítőital-piac szabályaiba. Ezzel az lenne a cél, hogy megszűnjön a termékkizárólagosságot biztosító szerződések rendszere. Gulyás szerint a kormány egyetért a felvetéssel, mert "a piaci verseny pártján állnak a sörben is". Konkrétumokat azonban nem közölt.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő ülését szeptemberben tarthatják meg, ha erre mindkét fél nyitott. A dél-pesti kerékpárút építésének meghiúsulásával kapcsolatban egyelőre azt várják, hogy gondolja meg magát a főváros.
Az Index sorsa is szóba került. Gulyás szerint a sajtószabadságot a médiatörvény biztosítja, ezen kívül a kormány nem avatkozhat bele médiaügyekbe. Magyarországon – Nyugat-Európával ellentétben sokszínű a tájékoztatás – tette hozzá.
Az állam ki fogja fizetni a gyöngyöspatai diákoknak járó kártérítést, még akkor is, ha nem ért egyet vele. Az alperes dönti el, hogy melyik felperessel szemben érvényesíti a követelését, így az is lehet, hogy az állam fizeti ki az egészet.
Az Index az egyetemi modellváltásról is kérdezett, ami alapján több kuratóriumba is politikusok kerülnek. Gulyás azt reméli, hogy ez jelentős haszonnal járhat, hiszen még ha valahol valamelyik kuratóriumban egy miniszter, a döntéshozók 80 százaléka akkor sem politikus vagy kormánytag. Az egyetemnek így nagyobb lesz az autonómiája – érvelt.
Az iskolaőrök bérezéséről érdeklődött a Magyar Hang, Gulyás szerint az őrségre 2,2 milliárd forintot biztosít a költségvetés. A tervek szerint az idősebb rendőröket akár a nyugdíj elvesztése nélkül is lehetne alkalmazni, bár erről a belügyminisztérium dönt majd. Ezért nem lesznek bérfeszültségek a tanárok és az iskolaőrök között – nyugtatott meg mindenkit a miniszter.
A Magyar Orvosi Kamara felhívását a jelenlegi járványügyi helyzetben Gulyás felelőtlennek nevezte. A MOK korábban azzal állt elő, hogy felmondják az érintett szerződéseket, ha nem sikerült megállapodni a kormánnyal egy jelentős béremelésről. A miniszter hozzátette, hogy Magyarországon elegendő a jelenlegi orvoslétszám, de ettől jogos a kritika, hogy néhány szakterületen hiány van.
A lélegeztetőgépek rendelésével az Olaszországban látott eseményeket akarták elkerülni, ha pedig nincs elég aneszteziológus, akkor ezeket más szakorvosi végzettséggel rendelkezők vagy védőnők is kezelhetik.
A hvg.hu az állami munkahelyteremtésről kérdezett: Gulyás szerint nem az elsődleges cél, hogy az állam adjon munkát, de ha szükség van rá, meg fogja tenni. Ezért bővítik a közmunkát, vagy akár a szerződéses katonák számát. Azt azonban nem nevezné helyes iránynak, hogy állami cégekhez vegyenek még fel embereket. Inkább piaci munkahelyeket kell létrehozni, ha rendbejön a turizmus, ott például tízezernyi embert lehet foglalkoztatni.
A lélegeztetőgépekről lapunknak Gulyás még annyit elmondott, hogy a koronavírus-fertőzöttek jó részénél elegendő volt a nem invazív lélegeztetés is, azt azonban nem tudta megmondani, hogy a rendelt 16 ezer lélegeztetőgépből mennyi volt az invazív és mennyi a nem invazív. A lélegeztetőgép-piacon az érdeklődés most is jelentős, hiszen a világban sajnos a múlt héten is rekordmennyiségű új fertőzöttet regisztráltak. Azokat a gépeket, amikre nincs szükség, könnyen el lehet majd adni, de nem az a mérce, hogy nyerjen rajtuk az állam. Mivel közpénzekről van szó, az elszámolást majd nyilvánosságra fogják hozni. Gulyás hozzátette:
eddig 300 milliárd forintot költöttek a lélegeztetőgépekre.
Azt a miniszter nem tudta pontosan megmondani, hogy pontosan hány volt az érkezett gépek közül használhatatlan, de kiemelte, hogy sok olyan eszköz volt, amit már a repülőtéren meg lehetett javítani, és gond nélkül üzembe lehetett helyezni.
Gulyás Gergely: Akkor lesz tűzijáték, ha biztonságosan meg lehet tartani
