Az Európai Bizottság és a Parlament már régóta éles hangon kritizálja Orbánt, de a kormányfőket tömörítő Európai Tanács feltűnően hallgat. A mai EP-vita ébresztőleg kéne hasson rá, és úgy hírlik, a következő féléves EU-elnök Finnország is a bekeményítők pártján áll, írja az EUobserver véleménycikke.
Ma ismét vitázik az Európai Parlamentben a jogállamiság és az alapvető jogok állapotáról Magyarországon témakörben. A vita négy hónappal a másik után zajlik, amely megszavazta, hogy veszélybe kerültek az EU alapértékei Magyarországon a kormányzati lépéseknek köszönhetően, írja az EUobserver hasábjain Natacha Kazatchkine. A fordulópontot jelentő szavazás óta az Európai Bizottság és a Parlament folytatta a magyar kormány lépéseinek kritizálását, de az Európai Tanács, amit a kormányfők és miniszterek alkotnak, sokatmondóan csendben volt, írja az oldal, mióta az osztrák elnökség megkezdődött.
A helyzet Magyarországon pedig tovább romlik, írja az EUobserver, csökken a médiasokszínűség, a dolgozók jogai és a civilek szabadsága.
Szóval akkor mi is zajlik az Európai Tanácsban? A lap forrásai szerint ott kerülik a politikusok a forró témákat, lebonyolítási, technikai kérdéseket vesznek csak elő. És a jelenlegi román elnökség sem töri magát, hogy a kérdést napirendre tűzze.
Ez pedig a 7-es cikkely szerinti eljárás hatását is rontja. Az Európai Tanács politikai passzivitása azt eredményezi, hogy egyre kevésbé lehet ezt az eszközt komolyan venni. És azt, üzeni a többi tagállamnak, hogy nem lesz következménye, ha ugyanarra az útra lépnek, mint a magyar kormány.
Az Európai Bizottság próbálja sürgetni a tagállamokat, hogy kezdjék el komolyan vizsgálni a magyar helyzetet. Az első lépés az lesz, hogy olyan nemzetközi és európai szervezetek, mint a Velencei Bizottság vagy az EBESZ, beszámol a jogállamiság állapotáról az Európai Tanácsnak.
Az is érv a tanács inaktivitása mellett, hogy nincsenek eszközei, ha pl. az EU-s pénzek folyósítása is összeköthető lenne a problémával, erősebb lehetne a Tanács. Ráadásul a szeptemberi szavazás után Orbán jottányit sem változtatott politikáján.
Decemberben úgy tűnt, 9 állam hajlandó a 7-es cikkely értelmében folytatni a politizálást, köztük az a Finnország, amely a következő EU-elnök lesz 2019 második felében. Az EUobserver szerint a mai parlamenti vita ébresztőt fújhat a Tanácsnak és a román elnökségnek is. És az is erősítendően kéne hatni az EU-s vezetőkre, hogy a magyarok rendre kimennek tüntetni az utcákra.
"Tartoznak ezzel a magyaroknak" zárja gondolatait a szerző.
Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!
Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
