Erősen nyitott államfőjelölti beszédével Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője, volt ombudsman. Köszöntött mindenkit, külön kitérve a parlamentből kitiltott újságírókra is (jelenleg a 444 munkatársait nem engedi be Kövér László hivatala a Házba, korábban kollégánknak sem engedték a bejárást – a szerk). Elnöki programja röviden összefoglalható abban, hogy „jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni”, utóbbiak uralma alatt ugyanis kiszámíthatatlanabb az élet.

Majtényi röviden megköszönte jelölését mindenkinek, a családjának, kivéve Soros Györgynek (azt, hogy ő a magyar születésű milliárdos embere lenne, a Fidesz képviselői mondogatják jó ideje). Ez egészen pontosan úgy hangzott:

„köszönöm Sorosgy … ja, nem”

„A szegénység elviselhetetlen, a magyar köztársaságnak biztosítania kell, hogy minden polgára meg tudjon élni” – vágott bele a beszéd érdemi részébe Majtényi. Azt mondta, a korrupció maga alá gyűrte az államit, majd sorolja, mit csentek el: ellopták a magánnyudíjvagyont, a trafikokat, Kishantost és más földeket, a tan- és sajtószabadságot.

„A hatalom személyes önzésével szemben a független intézmények védelmében bízhatunk” – mondta Majtényi, aki szerint mielőbb vissza kell térni a 89-90-es alkotmányosság értékeihez, a parlamenti demokráciához. A volt ombudsman arról is beszélt, szabad és szolidáris Magyarországot szeretne, olyat, amelynek minden polgára egyformán kedves gyermeke. Az államnak minden polgárát minden ügyben ugyanolyan méltányos és egyenlő bánásmódban kell részesítenie – figyelmeztett Majtényi, és emberséges menekültpolitikát követelt.

„Minden közviszály a zsarnokság előszobája, a viszályt le kell zárni” – fogalmazott Majtényi, majd Babitsot idézte, „ő, béke, béke, legyen béke már, legyen vége már!”, azonban a békességnek van előfeltétele: „nyomorban, korrupcióban, megfélemlítés mellett nem lehet békét kötni, a békében folyamatos a vita és a párbeszéd. Amíg a heccmédiából egy vélemény harsog, nem lehet béke.”

Az ellenzék államfő-jelöltje szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere mindkét felet megcsalta. Majtényi szerint egy köztársasági elnöknek nem kifejezni, hanem szolgálnia kell a nemzet egységét. Két minta van előtte, Göncz Árpádé és Sólyom Lászlóé, akik példát mutattak személyes autonómiából. Göncz kíváncsiságát, Sólyom alkotmányos szigorát kedvelte. Egy ideális, nem létező elnök ezeket az elődeit követné – mondta.

Majtényi azt mondta: hálája az őt megválasztó pártok felé fél óráig tartana, mert

a hála nem alkotmányossági kategória.

Aki minden hatalmat megszerez, mindent el is veszít, útja a semmibe vezet – figyelmeztetett Majtényi. Szerinte nagy a felelőssége az elnöknek olyan helyzetben, ahol az alkotmányosság helyreállítása a tét, ami 2013. tavaszán megroppant. Az elődei által használt eszköztárral élne: felhívta a figyelmét annak, hogy az elnök törvényjavaslatokat nyújthat be. Vannak is fejében ilyenek: az első, szimbolikus jelentőségű javaslata a sajtószabadságról szólna, de új alkotmánybírósági törvényre, szociális, köz- és felsőoktatási jogszabályra is javaslatot tenne, ahogy a korrupció megfékezésére is.

Majtényi – kihasználva a korlátlan felszólalás lehetőségét – többet beszélne a parlamentben, szerinte a meggyőző és helyes érvelés előtt az állam vaskapui is megnyílnak, „az igazságról szóló beszéd soha nem erőtlen.” A kevesebb sorosozás, idegen ügynöközés több lett volna – üzent a kormányoldalnak, majd elsütött még egy sorosos poént:

„akit valaha Soros támogatott pénzzel, szavazzon rám.”

Zárásként azt mondta, helyre kell állítani a köztársaságot, ahol független intézmények vannak, olyan alkotmány kell, ami a vitában álló csoportok közös értékeit kifejezi és békét teremt, és amelyet népszavazás erősít meg.