Mindenki bűnös a röszkei tömegzavargásban: a vak asszonyt, a kerekesszékest és a sánta férfit felfüggesztett, a többieket letöltendő börtönre ítélte a bíróság. Többségük ennek ellenére a másodfokú eljárásig szabad lehet. A Helsinki Bizottság minden fórumon tiltakozni fog az ítélet ellen.
Mindenkit bűnösnek talált a bíró a röszkei tömegzavargás ügyében: a három, egészségükben megromlott vádlott felfüggesztett, a többiek letöltendő börtönt kaptak. Az egyetlen eddig jogerősen lezárt menekültügyi eljárásban oltalmazott asszony kivételével mindenkit ki is utasítottak.
A legsúlyosabb büntetést arra a fiatal fiúra rótták, akiről bebizonyosodott, hogy legalább negyedórán keresztül megafonnal a kezében irányította a tömeget. A 20 éves férfi 3 év börtönt kapott és 10 évre utasították ki, a többieket 1 és 3 hónap szabadságvesztéssel büntették és 2-4 év kiutasítással, a három sérült büntetése „csupán” 1-1 év felfüggesztett.
Tavaly szeptember 19-e óta mindegyikük előzetes letartóztatásban volt, a tárgyalás alatt több védő kérte a kényszerintézkedés megszüntetését, de a bizonyítási eljárásra hivatkozva ezt a bíró korábban elutasította, most az elsőfokú ítélet után hozzájárult ahhoz, hogy akinek erre van lehetősége, az szabadon védekezhessen. A tíz vádlottból a pénteki tárgyalás befejezéséig – információink szerint – hárman nem adtak be menekültügyi kérelmet, ők így továbbra is őrizetben maradnak, míg a többiek szabadok lehetnek, tartózkodásuk helyéről a Bevándorlási Hivatal dönt.
Börtönt kért az ügyész a tolókocsis férfira és a vak asszonyra is
Pénteken ítélet születik a röszkei tömegzavargás perében, csütörtökön az ügyvédek védőbeszédeikben a vád törvényességét kérdőjelezték meg, míg a vádlottak fele az utolsó szó jogán elkeseredetten beszéltek arról, hogy hiányoznak nekik a világban valahol menekülttáborokban élő családtagjaik. Az emberjogi aktivisták a tárgyalás elejétől a végéig tüntettek a bíróság bejárata előtt.
Úgy tudjuk még korábbról, hogy a vak asszony és negyedrendű vádlott férje, ha erre engedélyt kapnak, magánszálláson is lakhatnak a továbbiakban, mivel ezt számukra magánszemélyek felajánlották. A házaspár fia az a ciprusi állampolgárságú férfi, akit terrorcselekménnyel vádolnak egy másik büntetőperben.
Az ENSZ és a Helsinki Bizottság is abszurdnak tartja az ítéletet
„Az bebizonyosodott az eljárásban, hogy egyik vádlottról sem tudták bizonyítani, hogy erőszakosan részt vettek volna a tavaly szeptember 16-i zavargásban, ezt elismerte az ügyész és a bíró is” – mondta el véleményét az ítélet után Simon Ernő, az ENSZ magyarországi szóvivője, aki végigülte a márciusban elkezdődött per tárgyalásait. Most is értetlenül állt az előtt, hogy ennek ellenére börtönbüntetésre ítélték a vádlottakat.
„Nem vagyok jogász, nem akarom kommentálni az ítéletet, de az ENSZ már a tavaly szeptember 15-én hatályba lépő Btk.-módosítások ellen is tiltakozott, mivel az illegális határátlépés bűncselekményként való megjelenése ellentétes a Genfi Egyezménnyel.” Simon Ernő itt arra utalt, hogy a bíró az ítélet indoklásakor éppen arra hivatkozott, hogy a tiltott határátlépés miatt eleve bűncselekményt követett el mindegyik vádlott, a tömegzavargás tényként állapítható meg, és az lényegében majdnem mindegy, hogy a vádlottak dobáltak-e kővel, vagy sem.
Röszkei vádlott: „Félig halott vagyok, már az agyam is tönkremegy"
Pénteken ítélet születik a röszkei tömegzavargás perében, csütörtökön az ügyvédek védőbeszédeikben a vád törvényességét kérdőjelezték meg, míg a vádlottak fele az utolsó szó jogán elkeseredetten beszéltek arról, hogy hiányoznak nekik a világban valahol menekülttáborokban élő családtagjaik. Az emberjogi aktivisták a tárgyalás elejétől a végéig tüntettek a bíróság bejárata előtt.
A bíró azt sem látta enyhítő körülménynek, hogy a vádlottakat megtéveszthette a röszkei határátkelőn, a zavargás utáni csendben kordont lebontó rendőrök hátrahúzódó művelete. Arany János szerint a rendőri jelenlétből következett, hogy a határátkelő területe védett, nem lehet ott átmenni magyar területre. Ráadásul, magyarázta a bíró az ítélet indoklásában, a Btk. szigorításáról és a határzár létéről a menekültek értesülhettek a világhálón, röplapokon és óriásplakátokon is, tehát nem gondolhatták, hogy a rendőrök által őrzött átkelőn szabad a bejárás.
„Egyetlen zavargó sem ült ma a vádlottak padján”
Az eljárással és az ítélettel kapcsolatban a Helsinki Bizottság közleményt adott ki, amelyben 13 pontban foglalja össze, hogy az egész eljárásban, valamint a három vádlott vonatkozásban, akiknek védelmét a jogvédő szervezet látta el, miért bizonyul abszurdnak. Szerintük pontatlan a vád, egyoldalú volt a bizonyítás, és aránytalanul súlyos az ítélet. A vak asszony és a kerekesszékes, de a sántító férfi esetében is abszurdnak látja a szervezet, hogy a bíróság szerint bizonyítást nyert az részvételük a zavargásban, mivel arra fizikailag is képtelenek lettek volna. „Egyetlen bűnük az, hogy tagjai voltak egy tömegnek, amelyből korábban egyesek a rendőröket kővel dobálták” – írják közleményükben.
A három sérült menekült ügyén túl általánosan pedig úgy látják, hogy az eljárásban a bizonyítási eljárás egyoldalú volt, mivel abban kizárólag rendőröket hallgattak meg tanúként, illetve a tárgyalás anyagához az ő jelentéseiket csatolták. Szerintük a büntető-eljárási rend kommentárjában hangsúlyozott közvetlenség elve pedig akkor sérült, amikor a videófelvételek megtekintését elutasította a bíró, hiszen azokból kiderülhetett volna a vádlottakról egyénenként, hogy milyen szerepük volt a zavargásban, de ez nem érdekelte a bíróságot, sem a vádat, szerintük elegendő volt, hogy jelen voltak és tudomásuk volt az erőszakról.
A tárgyalásokon a sérült menekülteket védő Fazekas Tamás kijelentette, hogy minden fórumon tiltakozni fognak az ítélet ellen. Simon Ernő, az ENSZ magyarországi szóvivője is értetlenül állt az előtt, hogy például az ötödrendű vádlott, egy szír középiskolai tanár is látható a felvételeken (bár a tárgyaláson ez nem volt megtekinthető), amint karjait feltartva, gyermekeivel a rendőrök segítségét kéri.
Mivel az ítélet a fellebbezések miatt nem jogerős, az eljárás másodfokon folytatódik, ennek időpontját a Szegedi Törvényszék később tűzi ki.