Egészen különös indoklással állapította meg a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy a hangfelvétellel bizonyítható szekszárdi trafikmutyi ügyében nem volt trafikmutyi. Az ügyészség szerint Horváth István polgármesternek nem is volt listája a pályázókról, bár felolvasta a nevüket, és az végképp nem bizonyítható, hogy bármi behatása lett volna a trafikpályázatok elbírálására.
Március 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette a nyomozást a szekszárdi trafikmutyi ügyében, amelyről 2013-ban még hvg.hu számolt be – írja a 444.hu.
Mint ismert, Hadházy Ákos szekszárdi állatorvos, akkori fideszes önkormányzati képviselő, jelenleg LMP-s politikus még 2013-ban számolt be arról, hogy a tolnai megyeszékhelyen Horváth István fideszes polgármester a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy véleményezzék azokat, és aki nem volt "megfelelő jelölt", annak nem támogatták, hogy nemzeti dohánybolt-koncessziót kapjon. Hadházy ezt később egy hangfelvétellel is bizonyította, amelyen arról volt szó, hogy a "szocinak" tartott, vagy az MSZP-hez közeli pályázók ne győzzenek, illetve Horváth azt mondta, hogy "az a lényeg, hogy elkötelezett jobboldalinak kell lennie" a nyerteseknek.
Az ügyben számos feljelentés született, amelyeket összevontak és megindult a nyomozás, de ezt most három évvel később az ügyészség megszüntette.
A 444.hu a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozatát idézve azt írja, arra hivatkozva szüntették meg a nyomozást, hogy a "nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény". Az ügyészség azt írta, a feljelentések egy része következtetéseket tartalmazott, amelyek arra vonatkoztak, hogy az egyes koncessziónyertesek milyen párthoz tartoznak, de "ezek a közlések nem tartalmaztak olyan konkrét, büntetőjogilag értékelhető adatot, amely bűncselekmény elkövetésére utalna vagy bűncselekmény elkövetését valószínűsítené".
Volt feljelentés kiegészítésére irányuló eljárás, ennek során a nemzeti fejlesztési minisztertől kértek információkat a pályázatról, de ez sem alapozta meg a bűncselekmény gyanúját, az ügyészség szerint a trafikkoncessziók kiosztásának eljárása "rendkívül zárt, és részleteiben szabályozott volt".
Az ügyészség végül "személyes adattal visszaélés vétségének gyanúja miatt" rendelt el nyomozást, mert a hangfelvétel szerint a szekszárdi polgármester több ember előtt beszélt nyíltan a pályázók nevéről és címéről.
Bár a trafikpályázatokat pontozás alapján kellett volna elbírálni kizárólag a pályázati anyag alapján, és ez a hangfelvétel alapján nem így történt, az ügyészség azt állapította meg, hogy a pályázatok elbírálása során nem volt szó jogellenes adatkezelésről, és
a pályázatok elbírálása zárt rendszerben folyt, külső befolyásolásra utaló bizonyíték nem volt felderíthető.
Az ügyészség határozata szerint Horváth István szekszárdi polgármesternek "az adatok összegyűjtésével, azok ismertetésével és a képviselőkkel történő véleményeztetésével – nem cáfolhatóan – az volt a célja, hogy megfelelő információkat szerezzen arra az esetre, ha a pályázatok elbírálása során, jogszerű eljárás keretében a helyi önkormányzatokat is véleményezésre kérik fel". Az ügyészség elismeri, hogy Horváth befolyásolni akarta az ülésen a trafikpályázatok eredményét, de hozzáteszik, hogy végül nem kérték ki az önkormányzatok véleményét, ezért nem történt jogtalanság.
Bár az ügyészség azt is elismerte, hogy a Horváth által a hangfelvétel szerint politikai alapon támogatott emberek tényleg nyertek koncessziót, a nem támogatottak pedig nem, ennek ellenére azt írták, hogy
nem bizonyítható ugyanakkor, hogy a nem hivatalos, informális jellegű találkozón, a "trafiküggyel" kapcsolatban Horváth István kezdeményezésére történt megbeszélésnek (...) bármilyen befolyása volt a pályázatok érdemi elbírálására.
Azzal kapcsolatban, hogy a polgármester egy konkrét, a trafikpályázók neveit és adatait tartalmazó listáról olvasta fel a pályázók neveit, az ügyészség azt írta, hogy listáról egy tanú sem tudott, ilyen nem volt, nem merült fel olyan adat, hogy Horváth listát kapott volna bárkitől is, csak az a biztos, hogy a határidőnaplójából olvasta fel az adatokat. Összességében tehát az ügyészség szerint nem volt megállapítható az, hogy Horváth István mikor, kitől, milyen módon, formában jutott az általa ismertetett személyes adatokhoz.
Horváth maga azt vallotta, hogy maguktól a pályázóktól szerezte be a személyes adatokat, amit az érintettek persze tagadtak. Az ügyészség szerint ennek ellenére mivel az emberek nem titkolták el, hogy pályázni akarnak, ezért ez ismert volt, Horváth így szerezhette meg a pályázók listáját.
Bár az ügyészség azt is elismeri, hogy Horváth Istvánnak nem volt jogalapja a listán szereplő adatkezelésre, önmagában az adatkezelés jogalapjának hiánya – jogtalan haszonszerzési célzat, vagy a törvényi tényállásban eredményként megfogalmazott jelentős érdeksérelem bekövetkezésének hiányában – nem eredményezi a bűncselekmény magvalósulását.
Az ügyészség szerint nincs szó jogtalan haszonszerzési célról, a vesztes pályázók esetében pedig nem bizonyítható, hogy azért nem kaptak trafikot, mert Horváth István a megbeszélésen megemlítette őket.
A kifejtettek okán a szekszárdi hangfelvétellel kapcsolatos tényállás körében bűncselekmény megalapozott gyanúja senkivel szemben nem volt megállapítható
– foglalják össze röviden.
Hadházy Ákos az ügyészségi dokumentumról a 444.hu-nak azt mondta, alapvetően probléma, hogy az ügyészség csak a nyertes pályázatokat nézte meg, ugyanis a bejelentés után hetekkel kezdték csak meg az anyag összegyűjtését, ami alatt a vesztes pályázatokat visszaküldték a pályázóknak. Hozzátette, ha az ügyészség összehasonlította volna a nyertes és vesztes pályázatokat, akkor világos lett volna, hogy sokszor teljesen azonos üzleti tervek kaphattak teljesen más elbírálást.
