Bár az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis van lehetőségük a mérlegelésre, az Alkotmánybíróság mégis elutasította a norvég civil pénzek elosztását lebonyolító négy szervezet bírósági kezdeményezését.
Az Alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásait pályáztató négytagú konzorcium kezdeményezését, melyet a KEHI vizsgálatával kapcsolatban indítottak, melynek megállapításaival szemben nincs jogorvoslati lehetőségük. Az AB döntése értelmében nem semmisíthető meg az államháztartási törvény azon bekezdése, ami alapján a KEHI elnöke tavaly szeptemberben elrendelte a Norvég Civil Támogatási Alapot lebonyolító négytagú konzorcium adószámának felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy a nyári vizsgálat során a konzorciumba tartozó szervezetek nem működtek együtt a hivatallal. Az alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis lehetőségük van vizsgálni a KEHI döntésének jogszerűségét.
Mást mond a törvény
A hvg.hu-nak megszólaló jogászok szerint mást sugall az AB döntése és mást mond a törvény betűje. Az államháztartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a KEHI-kormányrendelet ugyanis kimondja, ha a KEHI elnöke kezedeményezi valamelyik ellenőrzés alatt álló és megítélésük szerint nem együttműködő szervezet adószámának felfüggesztését, akkor a NAV elnöke köteles automatikusan, mérlegelés nélkül megtenni azt.
A hatályos jogszabályok alapján a KEHI eljárása semmilyen formában nem támadható, sőt, a hivatal még arra sem köteles, hogy döntéséről - vagyis az adószám felfüggesztéséről - tájékoztassa az érintett szervezeteket. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményében viszont azt írja, hogy az adószám felfüggesztése egy nagyon kemény eszköz a hatóság kezében, amelyet csak meghatározott esetekben alkalmazhat - alapvetően a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés céljával. Az AB döntése azt a kérdést viszont nem érintette, hogy a KEHI jogosult volt-e a Norvég Civil Támogatási Alap vizsgálatára.
Se gyanúsított, se határozat
A Lázár János, a Minsizterelnökséget vezető miniszter és az általa felügyelt Kehi tavaly szeptemberben szállt rá a norvég alaptól érkező civil pénzek hazai elosztásáért felelős civil szervezetekre. LMP-s kötődéssel gyanúsította őket és büntetőfeljelentést is tettek jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt, ennek nyomán szállt ki nagy erőkkel a rendőrség, és folytatott házkutatást az Ökotársnál.
A KEHI vizsgálata tavaly októberben zárult le. A 63 vizsgált projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, a hivatal feljelentést is tett az ügyben. A költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást idén márciusban hosszabbította meg az ügyészség, de egyelőre gyanúsítottja sincs az ügynek és elmarasztaló határozat sem született. Mindeközben a 2014. szeptemberi rendőrségi akcióról a bíróság még januárban kimondta, hogy törvénytelen volt, hiszen nem állt fenn azt megalapozó gyanú. Azóta az is kiderült, hogy a KEHI „jelentése” is törvénysértésen alapult, hiszen jogszerűtlenül megszerzett iratok, adatok felhasználásával készült. Emellett a donor országok is elvégeztették független szakértőkkel a Norvég Alap pályázati és támogatási rendszerének az átvilágítását, akik semmilyen szabálytalanságot nem találtak. Norvégia egyébként mindvégig kiállt a civil szervezetek mellett, és politikai beavatkozásnak minősítette a kormány eljárását. A nem civil pénzek folyósítását - melyek az állami intézményrendszeren keresztül jutottak el a hazai kedvezményezettekhez - a norvégok felfüggesztették.
