Egy szíriai fiú kezén levő, elfertőződött sebeket tisztította péntek délben a szegedi Roma Szakkollégium egyik hallgatója, aki szeptembertől a szegedi orvostudományi egyetemen tanul majd. Martin nem szívesen beszél erről, de a többiek szegedi tudósítónknak azt mesélték, mindennap kijön, és mindig akad is feladat. A Migszol Szeged két hete kezdte támogatni a befogadó táborok felé útnak indított, szabályos papírokkal rendelkező menekülteket. Mára „szakosodtak”, így alakult egy néhány főből álló, úgynevezett egészségügyi csoportjuk is.

A munkába orvostanhallgatók is bekapcsolódtak, de a tennivalók oroszlánrészét három orvos végzi: egy libanoni származású, Szegeden orvosként dolgozó fiatalember, egy helyi gyermekorvos és egy szegedi születésű, Svédországban dolgozó orvos, aki jelenleg a nyári szabadságát tölti itthon. Arra is figyelnek, szükséges-e szakellátásra irányítani a rosszullétre panaszkodó menekültet. Adódik a kérdés: hol vannak a magyar orvosok, a Vöröskereszt, az Orvosok Határok Nélkül – amikor most határon belül is vannak problémák?

A kormány tartotta a gyeplőt

Mint ahogy bő két hete megírtuk, a hazai segélyszervezetek meglepő módon igencsak visszafogottak, amikor a menedékkérők megsegítéséről volt szó. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely 1989-ben a keletnémet menekültek ellátásával vívott ki hírnevet magának, egyáltalán nem sietett a migránsok megsegítésére. Az Ökumenikusok Segélyszervezeténél és a Baptisták Szeretetszolgálatánál is azt mondták, hogy a kormány nem kérte a segítségüket, és enélkül nem lépnek akcióba. Úgy tudjuk, azóta történt egyeztetés, és a segélyszervezetek felkérés formájában megkapták a zöld jelzést a kormánytól. Tudomásunk szerint van olyan szervezet, amelyen belül komoly meghasonulást okozott a hezitálás, illetve a segítségnyújtás halogatása.

AFP / Segesvári Csaba

Az nyilvánvaló, hogy a civilek, a profi segélyszervezetek és az állam együttműködésére lenne szükség. A civilek óriási felhajtóerőt jelentenek, de koordinálni kellene őket, be kéne őket kötni a létező infrastruktúrába. Egy menekült kerekasztal vagy egy operatív törzs felállítása, amely nem a menekültekkel riogatna, hanem humanitárius segítséget nyújtana, például jó megoldás lenne. Ezen a véleményen vannak a szegedi, a budapesti és a ceglédi civilek is.

Elmondásuk szerint nagyon sok fennakadást okoz a tájékozatlanság, az, hogy alapvető információkhoz nehezen jutnak hozzá a menedékkérők. Sokszor a támogató intézményrendszerben sincsenek tisztában az érintettek jogi helyzetével. Szegeden például azt mesélték, hogy egy sérült lábú menekült asszonyt a röntgenvizsgálat során – tévesen – úgy tájékoztattak, hogy fizetnie kell az ellátásért, mire ő elhagyta az intézményt. Kiderült, a röntgenfelvételeket készítő, klinikával szerződésben álló cég alkalmazottja nem volt tisztában a migránsok ellátására vonatkozó szabályokkal. A vasútállomásról az önkéntesek visszakísérték az asszonyt, ahol sínbe tették a lábát.

Jogosultak az orvosi ellátásra

„Sürgősségi esetekben, aki menedékjogot kér, jogosulttá válik orvosi ellátásra” – erősítette meg a hvg.hu-nak Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője, aki elmondta, ha sürgős beavatkozásra van valakinek szüksége, mentőt hívhatnak számára, és orvoshoz fordulhatnak vele. Ehhez elég az a papír, hogy a magyar hatóság elindította a menekültügyi eljárását – ezt pedig a személyazonosság tisztázása, illetve a regisztráció után automatikusan megkapja.

„Mivel van olyan család, akit egy csak magyar nyelvű tájékoztatóval bocsátanak útjukra, el lehet képzelni, mennyire tudnak odafigyelni arra, hogy fáj-e valamijük” – jegyezte meg egy forrásunk, aki szerint nagyon sok emberről van szó, és a számuk tovább nőhet. Szerinte is államilag szervezetten kellene kezelni a kérdést, nem szabadna az önkéntes civilekre tolni ezt a feladatot.

„Az önkéntesek közt vannak orvosok és ápolónők, akik a munkaidejükön kívül kimennek többek közt a pályaudvarokra, és próbálnak segíteni” – mondta a hvg.hu-nak Zsohár Zsuzsanna, a menekültek megsegítésére szerveződött Migration Aid szóvivője. Hozzátette, alig kéthetes kezdeményezésük még csak most formálódik szervezetté, és az alapvetően fontos támogatások közül – mint amilyen a tolmácsolás vagy a szállítás – leginkább még ez egészségügyi rész hiányos.

„Nincsenek elegen, és nagyon leterheltek az önkénteseink. Nem azért, mert súlyos sérültek vannak köztük, hanem inkább olyan ellátásra van szükség, ami a hosszan tartó utazással, a megpróbáltatásokkal, a gyalog megtett kilométerekkel kapcsolatosak. Például higiéniai hiányosságokból fakadó fertőzések, légúti megbetegedések, zúzódások, húzódások. Minden, ami egy ilyen kegyetlen hosszú út után előjöhet” – magyarázta.

Elkelne a pszichológiai segítség is

Ugyanakkor szerinte ennél még sokkal fontosabb lenne, hogy ezek az emberek pszichés támogatást kapjanak, mert szinte kivétel nélkül traumatizáltak. „Nálam most éjszaka egy szír család aludt, és kérdeztem őket a viharról. Mint kiderült, fedett helyen voltak ugyan aznap Röszke környékén, de a dörgéstől, villámlástól az apának emlékbetörése volt: a feldolgozatlan háborús traumát visszahozták a vihar hangjai” – mesélte Zsohár Zsuzsanna. „És ezeken az embereken kérik számon az ’európai’ viselkedési normákat” – jegyezte meg.

A körülmények érzékeltetésére elmondta: önszerveződő csapatuk tagjai kivétel nélkül maguk is erős érzelmi sokkhatásnak vannak kitéve, van úgy, hogy ők is sírva fakadnak, olyan felkavaró élményekkel szembesülnek. „Sokan közülük a hetek óta tartó utazás után a szegedi Nagyállomáson találkoznak az első empatikus emberrel. Hála, csodálkozás, kezdeti bizalmatlanság, a megnyugvás, az érzés, hogy végre biztonságban vannak – hihetetlen érzelmi dömping ez. Az ember átértékeli a saját életét, mikor azt látja, mennyire kitörően örülnek egy fogkefének, egy szendvicsnek, vagy hogy végre megfürödhetnek” – mondta.

Egy egyetemtől már jelentkezett náluk egy pszichológus csoport, de szerinte rengeteget jelentene egy imám, mert az ő útmutatása a többségében muszlim menekülteknek elsődleges lenne. „Magyarországon sok arab származású orvos dolgozik, ők is sokat tudnának segíteni” – mondta a szervezet szóvivője.

A Vöröskereszt is akcióban

A Magyar Vöröskeresztnek elsősegélynyújtó munkatársai és önkéntesei dolgoznak több menekültszálláson és táborban, hogy ellássák a kisebb sérüléseket, így a leggyakrabban lábsérüléseket az úttól, kisebb vágásokat – tudtuk meg Nagy Gábortól, a szervezet főigazgató-helyettesétől. „Komolyabb esetekben viszont szaksegítséget kérünk, így például Röszkén egy terhes édesanyához mentőt kellett hívni” – tette hozzá.

Tapasztalataik szerint az állami egészségügyi intézmények munkatársai készségesek, de egyetért azzal, hogy ezen túlmenően lelki támogatásra is óriási igény lenne. Ezért hétfő óta a röszkei idegenrendészeti előállító helyen pszichoszociális ellátást biztosítanak nőknek és gyermekeknek, mert náluk jelentkezik a legkomolyabban a veszélye a pszichés sérüléseknek. „De valóban máshol is szükség lenne rá” – jegyezte meg. A fővárosba érkező menekültek támogatásába mától az eddig hajléktalan-ellátásban részt vevő munkatársaikat vonják be, főleg, mert elsősorban ezek az utcai szociális munkásaik találkoznak velük. A pályaudvarokon táborozók miatti problémákról tudnak, még egyeztetnek a többi szervezettel, hogyan tudnának ebben segíteni.

A minisztérium nem tud pluszigényekről

„Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság a lakosság érdekeit szem előtt tartva folyamatosan figyelemmel kíséri a változásokat, és ha szükséges, azonnali lépéseket kezdeményez. Az egészségügyi ellátásban ugyanakkor a bevándorlással kapcsolatosan eddig nem merültek fel pluszigények” – válaszolta az államtitkárság arra a kérdésünkre, hogy mit tesznek a menekültek egészségügyi ellátásáért. „Természetesen elővigyázatossági okokból – annak ellenére, hogy jelenleg nincs indok a kialakításra –, a szentesi kórházban új fertőzőosztály megnyitását kezdeményezi a tárca, ennek előkészítése egyelőre folyamatban van” – tették hozzá.

A menekültek egészségügyi ellátásával kapcsolatos szervezési feladatokat a kormányhivatalok látják el, de az egészségügyi államtitkárság szerint sem a rendvédelmi szervek, sem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem kereste meg a témában illetékes Országos Tisztifőorvosi Hivatalt.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kapacitásait sem kellett megerősíteni, mert az esetszámuk „a térségben számottevően nem növekedett”. A mentők „folyamatosan, naponta monitorozzák” a szükségleteket, és ha kell, megerősítik a szolgálatot – válaszolták, hozzátéve, hogy a mentőellátás minden rászoruló számára (állampolgárságtól és jogviszonytól függetlenül) biztosított.