Garantált alapjövedelem, közösségi tulajdon, zöld gazdaság, szociális szövetkezetek, nyitottság a civil szervezetek és szakmai műhelyek felé. Tóbiás József, az MSZP elnöke kivonta magát az önkormányzati választások körüli egyeztetésekből, inkább az új MSZP-s stratégiára koncentrál. Az interjú még október 23-a előtt készült, de az utóbbi napok fejleményei tükrében utólag írásban még feltettünk néhány kérdést – ezekkel nyitjuk a beszélgetést.
hvg.hu: Mit szól a hétvégi tüntetéshez? Az MSZP jelenleg valószínűleg fele ekkorát sem tudott volna összehozni, de a szervező civilek hangsúlyozottan el akartak határolódni a pártoktól.
Tóbiás József: Az MSZP új vezetése már több alkalommal egyértelművé tette, hogy fontos számára a civil kontroll. Elengedhetetlennek tartjuk a civil kezdeményezések támogatását, viszont a politika nem szólhat bele e szervezetek és mozgalmak mindennapi életébe. Az MSZP nyitott a civil szervezetek jó szándékú, szakmailag megalapozott kezdeményezéseire, és erősíteni szeretné velük a párbeszédet.
hvg.hu: Hogyan került a szervezők közé az MSZP volt kerületi vezetője?
T. J.: Ami a tegnapi békés tüntetés szervezőit illeti, ők magánszemélyként vettek benne részt, csupán állampolgári jogaikkal éltek. Egyébként pedig minden ilyen jellegű társadalmi kezdeményezést üdvözlök.
hvg.hu: Annak idején miért tartotta volna az MSZP kormánypártként bevezethetőnek az internetadót?
T. J.: A 2008-ban benyújtott javaslat más minőségű volt, amelyet egyébként a szakmai egyeztetések után azonnal visszavont az akkori miniszter, Hiller István.
hvg.hu: Mit szól hozzá, hogy Szijjártó Péter előzetes ígérete ellenére mégsem ment el a külügyi bizottság ülésére, amely meghallgatta volna a kitiltási botránnyal kapcsolatban? (A külügyminiszter pekingi látogatáson van – szerk.)
T. J.: Sajnálatos, hogy a külügyminiszter menekülőre fogta. Szomorú, hogy a kormány és miniszterei nem vállalják a szembesítést a tényekkel, ahogy döntésképtelenségük következményeit sem. Az Orbán-rendszer körül fogy a levegő, mind a bel-, mind a külpolitikában. (Az első négy kérdésünket az elmúlt napok fejleményeit követően írásban tettük fel az MSZP elnökének – szerk.)
hvg.hu: Egyre több frontot nyit a kormány, a reklámadó és a Norvég Civil Alap ügye után most itt a kitiltási botrány és az internetadó. Egy ilyen terep ideális lehetőség lenne az ellenzéknek, a kritikusok szerint ezzel a helyzettel az MSZP sem tud jól élni.
T. J.: Egy ellenzéki pártnak ebben a helyzetben az a felelőssége, hogy folyamatosan kérdésekkel bombázza a kabinetet. A kitiltási botránnyal kapcsolatban arról, hogy kik loptak, mikor és milyen felelősség terheli őket, vagy hogy miért nem szerzik be az érintettektől a nyilatkozatot, hogy rajta vannak-e azon a listán. A netadóval kapcsolatban pedig, hogy valóban a XXI. században akarja korlátozni a kormány az információhoz való hozzáférés szabadságát, miközben elvileg országosan ingyenes wifi-hálózatot akar kiépíteni. Ez abszurd, ez nem is költségvetési tétel, itt a szabadság szűkítése folyik. Ugyanaz, mint a reklámadó és a Norvég Alap ügye – minden alternatív nyilvánosságot el akar hallgattatni a kormány.
hvg.hu: Október 23-a előtt beszélünk, ez mindig okozott némi zavart a baloldal önazonosságát illetően. Az MSZP mostani vezetésének mit jelent ez az ünnep?
T. J.: A szabadság vágyát, a függetlenséget. 1848, 1956 – azok az évek történelmünkben, amikre a legszívesebben emlékezünk, ezek mind ezekhez az értékekhez kötődnek. A jelen politikai erőinek erre kell ma Magyarországon emlékeznie, amikor a szabadságot, az önrendelkezést korlátozzák; amikor a véleményformálás alternatív terepei – legyenek azok civil szervezetek, közösségi rádiók, blogok, újságok, tévék – mind-mind egyre nehezebb körülmények között működnek. A szabadság egy átélhető élmény volt mindig, a hétköznapokban is, bár ahogy látom, most a hivatalos megemlékezés szintén a „Szabadság napját” emlegeti. Mi azt a történelmi helyzetet ünnepeljük október 23-án, amikor ez – ha kis időre is – lehetővé vált. Ennek őrzését tartjuk feladatunknak.
hvg.hu: Akkor Kádár vagy Nagy Imre? (Gyurcsány Ferenc 2007-es ünnepi beszédében kijelentette, hogy Nagy Imre és Kádár hagyománya nem egyeztethető össze a nemzeti progresszió keretein belül – szerk.)
T. J.: Nem ez a kérdés. Ez egy rossz kérdés volt, amikor ezt egy volt vezetőnk föltette, és rossz választ is adott rá.
hvg.hu: Többféle választ is adott rá.
T. J.: Igen, de ez nem jó. Nagy Imre vállaltan kommunista világnézetét igyekezett a nemzeti függetlenséggel összekapcsolni. Ő hitt abban, hogy szocializmust lehet kialakítani, de nem a szovjet modell alapján. Ő előbb egy szabad, független Magyarországot szeretett volna, aztán ebben az országban létrehozni egy demokratikus, szocialista rendszert.
hvg.hu: Mosolygós szocialistákat szeretne látni az idei három választás után?
T. J.: Mosolygós embereket szeretnék látni. Olyanokat, akiket nem az frusztrál óhatatlanul, hogy éppen honnan vagyunk kitiltva, milyen újabb nemzetközi botrány miatt magyarázkodik a kormány, nem attól kell félniük, mi lesz, ha a fizetésük nem tart ki hó végéig.
hvg.hu: Ez nagyon szép volt, de én kicsit földhözragadtabb vagyok: a múlt szombati MSZP választmányi ülésen Botka László fogalmazott így vöröslő fejjel kiabálva Kunhalmi Ágnes budapesti elnökkel, aki részsikerekről beszélt.
T. J.: Az elmúlt három választás vereséget hozott a Magyar Szocialista Párt számára, aki ezt elvitatja, önmagát csapja be. De az is világosan kiderült, a választók minket bíztak meg azzal, hogy megszervezzük a baloldalt, és alternatívát kínáljunk az Orbán-rezsimmel szemben. Ez esélyt ad az MSZP-nek, hogy reményt nyújtson Magyarországnak, és mi ezzel az eséllyel élni is akarunk.
hvg.hu: A tudósítás szerint ön hozzászólás nélkül hallgatta végig az éles vitát. Korábban hozzám is jutottak el információk, hogy többen elégedetlenek, amiért úgymond kivonja magát a belső vitákból, és például a főpolgármester-jelölt körüli polémiákban sem vett részt.
T. J.: Az MSZP vezetése olyan örökséget kapott 2014 júniusában, amin nagyon nem tudott változtatni az októberi választásokig. Az önkormányzati stratégiánk korábbi döntéseken alapult. Én magam egyébként több mint 30 településen kampányoltam személyesen is a jelöltjeink mellett. A párt emellett továbbra is őrzi azt a hagyományát, hogy a helyi döntéseket ott helyben hozzák meg a szervezeteink. Talán sikeresebbek is lettünk volna, ha minden esetben meghagyjuk ezt a jogot a helyi szervezeteinknek, nemcsak mi, hanem szövetségeseink is, és nem budapesti tárgyalószobákban meghozott döntéseket erőltetünk rájuk.
hvg.hu: Jó ötlet volt Pásztor Albert támogatása Miskolcon?
T. J.: A választók eldöntötték. Mint ahogy Bokros Lajosról is véleményt mondtak.
hvg.hu: A XV. kerületi polgármesteri szék miatt nem fáj a szíve? Hajdu László a DK-színeiben nyert, de tudjuk, hogy nagyon erős máig a kötődése a szocialista párthoz.
T. J.: De. Egyértelműen. Hajdu Laci a lelke mélyén pontosan tudja, hogy hol vannak a gyökerei.
hvg.hu: Az MSZP központi vezetése mennyiben akar abba beleszólni, hogy a most MSZP-színekben a fővárosi közgyűlés tagjává választott polgármesterek hogyan, kivel működjenek együtt?
T. J.: A Fővárosi Közgyűlést teljesen kiürítette a kormány. Budapestnek nincs beleszólása, hogy gazdasági, kulturális életébe, oktatási ügyeibe, kórházainak állapotába. Sokkal fontosabb ebből a szempontból, hogy a kerület közösségére támaszkodva minden polgármesterünk fogalmazza meg világosan, mire van szüksége a főpolgármestertől, vagy akár a kormánytól. Hogy a kormányzat igenis biztosítsa az oktatási rendszerben, amire a Klebelsberg-intézményfenntartó képtelennek bizonyult. De mondhatnám az idősek támogatását is. Ha ebben a kerületi önkormányzat segítségre lel a kormányban, akkor az helyes, ha nem, akár erőn felül is meg kell próbálni helyben elvégezni a teendőket.
hvg.hu: Szeged, Salgótarján, Szombathely, XI. kerület, és említhetnék még jó pár helyet, ahol az MSZP győzött, vagy lényegesen jobb eredményt ért el, mint az országos támogatottsága. Mindenhol ismert, politikai veteránok hozták ezt az eredményt (Botka László, Dóra Ottó, Molnár Gyula, Ipkovich György). Mi van a fiatalokkal?
T. J.: Látszik, hogy ezek a jelöltjeink, akik jól szerepeltek, sokkal erősebb nyomot hagytak a helyi közösségben, mint a Fidesz tette az elmúlt nyolc évben. A generációs vetületet nem ragoznám túl, nem lehet egy pártot, a jövőt generációs alapon szervezni. Beágyazott, helyben elismert, baloldaliságukban megkérdőjelezhetetlen demokratákra van szükségünk. Ilyen „egyszerű”. Bár valóban nem tudunk hatalmas előrelépésről beszámolni, de azért mégiscsak volt némi növekedés a helyi képviselőink számában. Ez nem siker, nem győzelem, egy lehetőség az építkezésre.
hvg.hu: Többször hangoztatta, hogy ideológiailag a szociáldemokrácia alapértékeihez kell visszatérni. Nem ön az első az MSZP-s vezetők sorában, aki ezt mondja. A választó mikor fog ebből érzékelni valamit?
T. J.: Holnaptól biztos, hogy nem. A következő egy évben kell átalakítani egyszerre a szervezeti hátteret és a mondanivalónkat úgy, hogy közben a sajtót partnerként kezelve, folyamatosan informáljuk a nyilvánosságot a programunkról.
hvg.hu: Néhány konkrétumot azért említene?
T. J.: Garantált alapjövedelem, zöld gazdaság, szociális szövetkezetek, az állami szerepvállalás ügye. Elmagyarázni, hogy a közösségi tulajdon nem állami tulajdont jelent, de eggyel erősebb legitimációt ad az állami kontrollnak. Utóbbi a közműszolgáltatók esetében nagyon fontos kérdés. Szerintünk is kell, hogy legyen nonprofit közműszolgáltató, helyesek a kormány ebbe az irányba tett lépései. De az sem lehet, hogy az állam a piacot saját klientúrájának osztja újra. Ezért akarunk közösségi tulajdont, az ilyen szolgáltatásokért fizetők igenis kontrollálhassák, hogy mire fordítják a pénzüket. Ez működött már Magyarországon az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítás esetében is, az önkormányzati modellre gondolok.
hvg.hu: A TB-önkormányzatok ön szerint nem épp negatív példát jelentettek?
T. J.: Egy átalakuló országban lehetnek működési zavarok. De ezeket lehet korrigálni, ettől még az önkormányzatiság, a közösségi irányítás hasznos modell. Véget kell vetni ennek a cikcakk világnak: ha egy irány jó, kell tudni beismerni.
hvg.hu: Tehát, ha most jön az egészségügy bújtatott privatizálása, a magasabb szintű szolgáltatások kiszervezése magánszolgáltatókhoz, azt hogyan teszik nyilvánvalóvá a választóknak? Hogy profitálnak belőle politikailag?
T. J.: Az elmúlt időszak egyik tanulsága az volt, hogy nem elég a választónak, ha csak arról beszélünk, mint hogyan nem csinálnánk. A kórházi intézményrendszerből 300 milliárdot vontak ki, mindenki érzi, aki ellátásra szorul, milyen súlyos a helyzet. A kormányzat rákényszeríti a kórházakra, hogy elinduljanak a külső finanszírozás irányába. De az igazi bátorság ahhoz kell, hogy el tudjuk mondani: ha mi jövünk, mit csinálunk majd. Ehhez rengeteget kell a pártban is beszélni arról, hogy hogyan gondolkozunk az egészségügyről. Csak családapaként mondom, hogy az alapellátás megerősítése nélkül nem lesz soha jó egészségügy Magyarországon.
hvg.hu: Megvan a szürkeállomány az MSZP körül, hogy ilyen alternatívákat ki tudjanak dolgozni?
T. J.: Sokkal több okos, szakértő ember gondolkodik ezekről a dolgokról, mint hinnénk. Rengeteg alternatív műhely van, mi ezek felé akarunk nyitni. Nem azt szeretnénk, hogy ezek a műhelyek MSZP-ssé váljanak, attól leszünk néppárt, hogy Magyarország jövőjében gondolkodunk, nem is az ellenzéki létben, hanem abban, hogyan, kikkel partnerségben lehet jobban csinálni.
hvg.hu: Néppárttá válni kívánó, önmagukat baloldali politikai alakulatként definiáló pártból négy is van a parlamentben.
T. J.: Én ebben semmi rosszat nem látok.
hvg.hu: De mégis egymással vetélkednek, nagyrészt ugyanazokért a szavazókért.
T. J.: A sokszínűség érték lehetne önmagában is. Kérdés, hogy csak darabra vagyunk-e sokszínűek, vagy mondanivalónkban is? Az MSZP ezért nem akar másokkal foglalkozni, hanem csak azzal, hogy képes legyen vonzóvá válni.
hvg.hu: Mikorra tud egy másképp működő, mást mondó MSZP-t ígérni?
T. J.: A ciklus félidejére lesznek ennek kézzelfogható jelei.
