Jó pár órás késéssel az esti órákban kezdődött Strasbourgban a plenáris vita az alapvető jogok magyarországi helyzetéről. Bár az Európai Parlament nem magyar tagjai próbálták közösségi jogi kontextusba helyezni a kérdést, a jobb- és baloldalon is a magyar narratívák érvényesültek.
2013 júliusában az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy mérje fel, a tagállamok tiszteletben tartják-e az unió alapvető értékeit. Kedd este az Európa Parlament, Bizottság és Tanács részvételével az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia jelenlegi Magyarországi helyzetéről tartottak vitát.
Martine Reicherts alapjogi biztos aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogy Magyarországon a civil szervezeteket a hatóságok szankcionálják, reklámadót vezettek be és hogy az új választási rendszer torz viszonyokat teremtett. Az Európai Bizottság álláspontját hangsúlyozva elmondta, hogy mindenkivel szeretnék betartatni az alapvető uniós és emberi jogi normákat.
Madeleine Infeldt, az Európai Bizottság holland tagja szerint a helyzet nehézsége abból fakad, hogy a Magyarországgal szemben felsorakoztatott érvek és tények egyesével nem sértenek semmilyen normát, rendszerben és tömegével azonban alkalmasak arra.
Demokratikus cicaharc
Morvai Krisztina felszólalásában arról beszélt, a valódi demokrácia, vagyis amikor a polgárok nemcsak megválasztják, de ellenőrzik is a kormányt, soha nem tudott Magyarországon megvalósulni a rendszerváltás óta. Morvai az EU-t vádolta azzal, hogy gátolja egy erős és független polgárság kialakulását, megfélemlíti és ellehetetleni a munkavállalókat és gazdálkodókat. Továbbá rákérdezett Infeldtnél, hogy miről beszélgetett olyan jó hangulatban Gál Kinga és Szájer József néppárti képviselőkkel, ha ő a Magyarország ellen zajló háború egyik fő szítója. Infeldt elmondta, nem tartozik semmilyen magyarázattal, hiszen egy jól működő demokráciában lehet azzal is kedélyesen beszélgetni, akivel nem értünk egyet.
Szájer József képviselő felszólalásában azonban szintén Morvaira reagált, azt mondta „Kriszta, veled is udvariasan és kedélyesen szoktam beszélni, pedig semmiben nem értünk egyet”. Szájer felsorolta, Magyarország adósságait nem engedték el, nem kapott „ingyenpénzt” más ország adófizetőitől, és azzal vádolta az EP-t, hogy az országot támadó érveik hátterében mindig implikált indokok állnak. „Önök azt mondják, sérült a sajtószabadság, de azt értik alatta, hogy a magyar állam egységesen megadóztatta a reklámpiacot, és ezt az a tv-csatorna sem úszta meg, amelyik eddig kibújt a közterhek alól. Önök azt mondják, hogy a magyar kormány zaklatja a civileket, de azt értik alatta, hogy az önök nézeteit valló alapítványok büntetlenül megsérthetik a pénzügyi szabályokat. Önök azt mondják hogy Orbán Viktor nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, de igazából az a bajuk, hogy vállalja, hogy kereszténydemokrata, és nem liberális, amit itt még a kommunisták is számon kérnek rajta.”
Szájer szerint az EU-nak most inkább azokkal az országokkal kéne foglalkoznia, amelyek a szabadságjogok korlátozását, a munkaerő szabad áramlásának korlátozását fontolgatják. „A kereszténydemokrácia ma szalonképtelen” – mondta Hölvényi György is. Noha az Európai Parlament nem is hozta elő még a keresztény államiság építését sem, hanem az illiberalizmus kísérletét jelölte meg elfogadhatatlanként.
EU-s viszonylatban
A szocialista Daniele Viotti képviselő szerint ami jelenleg zajlik, az köpönyegforgatás. Ha Navracsics Tibor fontos pozícióban lehet, miután aggályos határozatokat fogadott el, akkor az EU-nak zéró toleranciát kell hirdetnie az alapvető jogok nyirbálása ellen, mert Budapest addig bármit megtehet. A szintén szocialista Birgit Sippel hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy Európa szeme előtt épült fel az elmúlt 4 évben Orbán Viktor hatalma, és új eljárásokra van szükség a helyzet kezeléséhez. A liberális Cecilia Wikström szerint az EU nem mer fellépni, miközben Magyarország a szemei előtt esik szét. Szerinte odáig fajult ez a helyzet, hogy mindenkinek szolidarítani kell a magyar polgárokkal, mert egyelőre nem sikerült megvédeni a jogaikat.
Nathalie Griesbeck liberális képviselő sérelmezte, hogy már három hasonló vita zajlott, eredmény vagy párbeszéd azonban nem született. Szerinte az EU felelőssége az is, hogy ezt hagyja megtörténni következmények nélkül. Gyürk András képviselő szerint az a tanulsága az eddigi vitáknak, hogy értelmetlenek, mert a problémák nem Strasbourgban oldódnak meg. Szerinte ezek a viták a Fideszt nem kezdik ki, viszont súlyosan rombolják a magyar baloldalt, ezzel hozzájárultak annak bukásához. Ugyanakkor szerinte az európai demokrácia működésének pont az a bizonyítéka, hogy a polgárok demokratikus döntése nem felülírható.
A szocialista Niedermüller Péter meghatónak nevezte Gyürk aggodalmát a baloldalért, de itt nem Magyarországról van szó, hanem az Európai Közösségről. Szerinte vissza kell vezetni a hibázó tagországokat a helyes útra, itt az idő a 4 éve konfliktusokat szító Magyarországon is segíteni. Monika Hohlmeier kérdésére válaszolva megerősítette, a közösség bármely tagjáról legyen szó, ennek így kell lennie, csak sorban kell haladni, előbb Magyarország, utána következhet Románia és Bulgária.
Magyarország nem ment át azon a szűrőn, hogy vállalja-e a sokszínűséget, jelentette ki a konzervatív Marek Jurek képviselő. Jurek szerint tiszteletben kell tartani a polgárok döntését, akik kétszer is a Fidesz mellett szavaztak. A szocialista Szanyi Tibor kifogásolta, hogy a tavaszi EBESZ-jelentéssel Európa annak ellenére nem foglalkozott, hogy európai szervezet állította ki. Az Európai Zöldek között ülő Jávor Benedek szerint Szájer felszólalására hivatkozva azt mondta, hogy a Civil Alap ellen folyó Kehi-vizsgálat törvényellenes volt, más bűncselekményre nem derült fény. Szerinte ez az eset remekül példázza, hogyan is működik a demokrácia Magyarországon, és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy ha hagyja ezeket a jogsértéseket megtörténni, akkor azok máshol is megeshetnek, akár olyan helyeken is, ami majd az Európai Néppárt képviselőinek nem tetszik. Majer osztrák képviselő szerint el kell fogadnia az EU-nak, hogy Magyarország hogy választott, és nem érvelhet úgy, hogy amivel nem szimpatizál, az egyben jogsértő is minden bizonnyal.
A forradalom előestéje
Ujhelyi István elnézést kér a Háztól a Fidesz nevében, hogy már sokadszorra ezzekkel a kérdésekkel kénytelen foglalkozni, miközben Magyarországon 600 ezer gyerek éhezik és százezrek élnek a létminimum alatt. Schöpflin György néppárti képviselő szerint Újhelyi nem használhatná a rezsim szót, mert a Fidesz legális, megválasztott hatalom, míg a baloldal nem muzsikált valami fényesen az előző 3 választáson. Ujhelyi válaszában hevesen kikelt az új választási rendszer ellen, és reméli, 2018-ban bebizonyosodik, hogy a baloldal csak elnyomás áldozata volt.
Szájer József újabb felszólalásában azt kérte számon Niedermülleren, hogy szocialista létére hogyan féltheti a liberalizmust. Gál Kinga szerint érdemes lenne más kontextusban is beszélni, vitázni a liberalizmusról és formáiról. Gál szerint el kell fogadni a demokratikus választások eredményét, hogy „fölényesen megerősítette” a Fidesz hatalmát, és felszólította az EP-t, hogy ne akarja megvédeni a magyar embereket saját akaratuk ellen.
Pelczné Gáll Ildikó emlékeztette a frakciókat, hogy éppen egy állam szuverenitásába készülnek beavatkozni, épp október 23-a előestéjén, ami hagyományosan „amíg magyar ember él a földön” a szabadságharcot jelképező ünnep. „Ugyanakkor megértem, a szocialista képviselők ideológusai szerint ’56 ellenforradalom.” Tőkés László fájdalmasnak nevezte, hogy épp a nemzeti ünnep előtt kezdeményezik utódkommunista képviselők a vitát EU-s ürügyek mögé bújva, amikor ugyanők „cinkosan hallgattak, amikor a Gyurcsány-rezsim alatt” tömegoszlatások zajlottak. Tőkés ezzel együtt felszólította az EP-t, hogy ne alkalmazzanak kettős mércét.
