Baloldalról támadja a legsikeresebb szocialista politikus kampányát a Fidesz–KDNP szegedi jelöltje, a nagyon mélyről indult, egykori civil aktivista Kothencz János. A panellakóknak önerő nélküli tömbfelújítást, a szegedi kiskerttulajdonosoknak ingatlanátsorolást, a hajléktalanoknak több férőhelyet ígér a jobboldal polgármesterjelöltje, akinek a programja a saját bevallása szerint is 200 milliárd forintba kerülhet. „Botka mögött Gyurcsány, mögöttem a kormány áll”, mondja, és sorra adják a kilincset nála a mellette kampányoló miniszterek és államtitkárok.
„Aki szembemegy a kormánnyal, annak nem fog sikerülni” – mondta a Fidesz–KDNP és a LÉT civil szervezet közös szegedi polgármesterjelöltje azon a pénteki fórumon, melyen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is őt, Kothencz Jánost, a nehéz sorsú gyermek segítésére létrejött Ágota Alapítvány alapítóját, a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermekvédelmi programjának vezetőjét ajánlotta a helyiek figyelmébe.
Elképesztő erőket mozgósítva kampányol Botka László szegedi polgármester ellenlábasa. Szinte minden nap legalább három sajtónyilvános rendezvénye van. Úgy tűnik, mintha a Fidesz is ide koncentrálna minden pluszenergiát, és ennek a városnak a bevétele lenne a legfontosabb stratégiai cél az önkormányzati választásokon. Mivel a városban a Fidesz kormányzására enyhén szólva sem nosztalgiával emlékeznek vissza, a párt olyan jelöltet talált, akit a lehető legtávolabb lehet pozicionálni attól az időszaktól, és felveszi a versenyt Botka törzsszavazóinál.
„Kothencz Jánosnak küldetéstudata van, s akinek küldetéstudata van, az eléri, amit akar” – fejtette ki Varga, hozzátéve azt is, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben pontosan lehet tudni, mekkora Kothencz programjának a forrásigénye, 200 milliárd forint – amit a miniszter azon mód be is ígért Szegednek. Varga azt is elmondta, hogy a kormány minden városért felelős, de „könnyebb szót érteni az azonos világnézetű kollégáival, könnyebb azokkal, akikkel közös nevezőn vagyunk.”
A fórum előtt egyébként LMP-aktivisták pont azért tüntettek, mert túlzónak ítélték Kothencz ígéreteit, és visszataszítónak azt a zsarolást, mellyel arra próbálják rávenni a szegedieket, hogy a kormánypárt jelöltjére szavazzanak, mert ha nem, kedvezőtlen helyzetbe kerül a város. Kothencz kampányáról egy jobboldali hírportál szinte percről percre tudósít: a rendezvényen ott volt Németh Ferenc, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke, aki egyben érdekeltséggel is bír abban a kft.-ben, amely a hírportál mögött áll. A Leonardo Kft. készítette egyébként azt a közvélemény-kutatást, amely Kothencz népszerűségét Botkához képest hibahatáron belülre mérte.
Botka megbuktatta Szegeden a rezsicsökkentést
Ha a kampányígéreteket nézzük, Kothencz baloldalibb a baloldalnál is. Kijelentette, hogy lakossági önerő nélkül is folytatná a panelek felújítását. Márpedig a panelrekonstrukció 2009-ben megrekedt, amit a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó bevétel felhasználásával most a kormány folytatna. Eddig Szegeden a költségek egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban oszlottak meg az állam, az önkormányzat és a lakók között; az utóbbiakra eső önrészt beépítették a közös költségbe. A felújítások volumenét jól jelzi, hogy a program leállása ellenére 19 800 lakás újult meg, ami 20 milliárd forintba került, és ebből 5,5 milliárdot fizetett a város.
A jobboldali önkormányzati jelöltek szerint a rezsicsökkentést pont azért nem érzékelik a panelek lakói, mert a szocialisták a felújítások költségeinek egy részét a lakókkal fizettetik meg, aminek következtében drasztikusan megnőttek a közös költségek. Egy múlt heti lakossági fórumon, amit a baloldal jelöltje tartott, majdnem tettlegességi fajultak a dolgok, amikor megjelentek jobboldali aktivisták, és ennek a véleményüknek adtak hangot. Kenyeres Lajos, a baloldal egyik képviselő-jelöltje közölte, hogy „nincs ingyen leves”. Kothencz pedig mintha azt üzenné, hogy van.
| Kicsoda Kothencz János? |
Kothencz János 15 évvel ezelőtt alapította meg az Ágota Alapítványt, amely a nehézsorsú, elsősorban állami gondozott gyermekeket hivatott segíteni. Kothencz maga is pár hónaposan került állami gondozásba, a Bács-Kiskun megyei Izsákon nevelkedett, ahol fő támasza az ottani plébános volt. Az Ágota Alapítvány táborokat is szervez országszerte, volt, amikor egyforintosokat gyűjtve tudták megszervezni a tábort. A Fidesz mellett akkor tűnt fel, amikor Bartha László polgármester mellett ifjúsági referensként dolgozott, majd 2010-ben Szegeden elindult képviselőjelöltként is a helyhatósági választásokon, ahol körzetében csupán 25 szavazattal maradt le ellenfelétől. Tanulmányai egy részét a Szegedi Tudományegyetem mellett a szegedi hittudományi főiskolán végezte, a Szeged-Csanádi Egyházmegye vezetője, Kiss-Rigó László püspök őt bízta meg a gyermekvédelmi ügyek felügyeletével. Közben Kothencz folytatta civil tevékenységét is, megalakította a Lakótelepi Emberek Érdekvédelmi Társulását, lakótelepi játszóházat működtetnek. A pártnak nem tagja, s állítása szerint soha nem is lesz. |
Szegedi szolidaritás
A nehéz sorsú gyermekeket felkaroló alapítvány főigazgatója szerint nem mindenkinek telik rá, ezért nagyobb szolidaritásra van szükség. A szociális szférába kell több pénzt, amire Kothencz az elmondása szerint ígéretet is kapott Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől. De nemcsak a panellakókat szólítja meg Kothencz. Kiállt a kampányban a kiskerttulajdonosok mellett is, akik egyesületet alakítva évek óta próbálnak nyomást gyakorolni az önkormányzatra, hogy a 3 százalékos beépíthetőséget emeljék fel 5 százalékra, különben sokuknak le kell bontaniuk a zártkertekben már hosszú idő óta lakásként használt épületeiket.
Mint ahogy erről a hvg.hu korábban beszámolt, a szegedi, zömében 600-850 négyzetméteres kiskertek száma meghaladja a hatezret, melyeken a felépítmények nem lehetnének nagyobbak, mint 25-30 négyzetméter, ám ezt a tulajdonosok legalább fele rég túllépte. A kiskertesek jelentős része ma már életvitelszerűen lakik a parcelláján, sokan épp a panellakások horribilis rezsije elől menekültek a kiskerti létbe. Kothencz megígérte, hogy fellép annak érdekében, hogy az üdülőövezeteket lakóövezetekké minősítsék, és ezzel a kiskertek kikerüljenek a földforgalmi törvény hatálya alól, amely az elidegenítésüket is megnehezítette. Igen ám, de az átminősítést a jogszabályok szerint közművesítésnek (csatornázás, utcák szélesítése) is követnie kell, ami megint csak nagyon sok pénzbe kerül – erről a jobboldali polgármesterjelölt nem beszél.
„Több férőhelyet a hajléktalanoknak, nagyobb teret számukra a szállókon, hozzáférhetőbb szociális lakásokat” – Kothencz nagy erőkkel kampányol Szeged abszolút perifériáján élők körében is. Itt sokan személyesen ismerik őt, hiszen közülük többen állami gondoskodásban nőttek fel.
"Az emberek embere"
Kothencz kampányára az is nagyon jellemző, ahogy leendő munkájáról beszél: változatlanul az emberek között képzeli el mindennapjait. „Bemegyek a Városházára, az utcán dolgozó közmunkásokkal kezet fogok, talán meghívom őket egy kávéra, elintézem a dolgaimat, majd megyek az emberek közé. A társadalmi megbízatásért járó pénzt jótékony célokra költöm” – mondta Kothencz egy lakossági fórumon, ahol ezért nagy tapsot is kasszírozott.
A jobboldali jelölt ugyanakkor látványosan fázik a célközönsége körében nem feltétlenül pozitív végkicsengésű látványberuházások felemlegetésétől. Miközben Kiss-Rigó László, Szeged-Csanádi megyéspüspök a Délmagyarországnak büszkén nyilatkozott arról, hogy a püspökséghez tartozó területen ősszel végre elindulhat a szegedi stadion építése, amit még Botka is megszavazott a közgyűlésen, kiemelve, hogy „amit ingyen adnak a városnak, azt el kell fogadni”. Kothencz ezzel szemben inkább beszélt arról a sportcsarnokról, amit az egyik helyi iskola mellé építtetne fel a gyerekek számára, ha megválasztanák. „Hangsúlyozom, nem stadion, hanem fedett sportcsarnok” – hívta fel külön a sajtómunkások figyelmét, nehogy elrontsák, amikor tudósítanak róla.
Ugyancsak hiányzik a kampányából a Lázár János által forszírozott Szeged és Hódmezővásárhely közötti traim-train gyakori emlegetése, amire pedig uniós pénz is lesz. Igaz, ezt az LMP is támadja: a párt szerint a 18 milliárdos beruházással nem csökken a két város közötti menetidő, ezt a pénzt szerintük inkább a Szabadka–Szeged–Pécs vasúti összeköttetés fejlesztésére kellene fordítani, mert jelenleg még a két utóbbi város között is 6 órába telik az út a helyközi járatokon.
