Csak lassan rázódik bele a munkába az Országgyűlés, így az sem derül ki egyelőre, mennyire működőképes a törvényhozás az új házszabály alapján. Hétfőn mindössze egy kötelező gyakorlatot tudnak le a képviselők, persze csak az után, hogy ki-ki a saját szempontja szerint elemezte az EP-választás eredményét.
Egy hét szünet után is meglehetősen sovány napirenddel ül össze hétfőn az Országgyűlés. A plenáris ülés mindössze egynapos lesz, és a képviselőknek attól sem igazán kell tartaniuk, hogy az éjszakába nyúlik majd. Az új házszabálynak megfelelően a bizottságok nem ülésezhetnek a plenáris ülés idején, ezért ezek keddre és szerdára maradnak. Bár interpellációk és kérdések az új kormány június 6-ra beharangozott megalakulásáig nem hangzanak el, napirend előtt minden frakció lehetőséget kap, hogy a vasárnapi európai parlamenti választás eredményét értékelje. Képviselőcsoport híján csak azok a kisebb pártok – a DK és az Együtt-PM – nem kapnak erre lehetőséget, akiknek igazán fontos lehet az EP-választás, hiszen megmutathatják, hogy önállóan is megállnak a lábukon.
Az előzetes napirenden egyetlen törvényjavaslat, a minisztériumok felsorolása szerepel: ez annyiban változtat a jelenlegi struktúrán, hogy minisztériumi rangra emeli a Miniszterelnökséget, illetve átnevez néhány tárcát: ismét Földművelésügyi Minisztérium lesz a vidékfejlesztési tárcából, közigazgatás nélkül, csak Igazságügyi Minisztérium a jelenlegi KIM-ből, illetve a „Külgazdasági” jelzővel egészíti ki a Külügyminisztérium elnevezését. Ez lesz az első törvényjavaslat, amit házszabálytól eltérés nélkül, a normál eljárási rendben fogadnak el: a képviselők előbb megvitatják az egyetlen, egy elírást javító módosító indítványról készült bizottsági jelentést, majd valamivel később szavaznak róla, és elfogadják a javaslat egészét is.
Rögtön az új ciklus elején már öt mentelmi ügy szavazása szerepel a napirenden: a szocialista Józsa István és Harangozó Tamás, illetve a fideszes Pócs János, Simon Miklós és Budai Gyula ellen is rágalmazás miatt tettek feljelentést. Ez úgynevezett magánvádas bűncselekmény – vagyis a hatóságok nem hivatalból járnak el – az Országgyűlés évtizedes gyakorlata szerint pedig ilyen ügyekben nem szokás kiadni a képviselőket.
A napirendnél valamivel érdekesebb, hogy milyen ügyek nem kerülnek a parlament elé: nyolc nemzetközi szerződés kihirdetése, és két, még az előző ciklus végén, a kormány által benyújtott törvényjavaslat is tárgysorozatban van, ezeket gond nélkül, viszonylag gyorsan elfogadhatnák, de valamiért nem kerültek napirendre. Tavaly február óta nem nyújtották be az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget bevett egyházzá nyilvánító javaslatot, pedig Balog Zoltán miniszter már megállapította, hogy megfelelnek a törvényes feltételeknek.
A ciklus elején főleg az ellenzéki képviselőknek támadt kedvük törvényjavaslatokat benyújtani. Bajnai Gordon és Együtt-PM-es képviselőtársai például benyújtottak egy korrupcióellenes törvénycsomagot, illetve egy másik javaslatban pedig egyszerűen felszámolnák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH). A jobbikos Balczó Zoltán és társai azt a lehetőséget szüntetnék meg, hogy a képviselők helyettest nevezzenek meg a bizottsági üléseken. Az ellenzéki javaslatok várhatóan már a bizottságokban elbuknak, vagyis tárgysorozatba sem veszik azokat.
