2013. február. 19. 18:29 hvg.hu/MTI Utolsó frissítés: 2013. február. 19. 18:48 Itthon

Döntött az Ab: mégis szabad használni a vörös csillagot

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.

Az Ab a ma meghozott határozatában megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát - olvasható a testület közleményében. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést április 30-i hatállyal semmisítették meg.

Az indítványozó a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 269/B. paragrafusának azt a fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vöröscsillag használatát tiltja - idézte fel az Ab.

"A testület figyelembe vette, hogy a 14/2000. (V. 12.) AB határozatban korábban már döntött a Btk. 269/B. paragrafusának alkotmányosságáról, azonban úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásolt jogszabályhellyel kapcsolatosan azóta hozott ítélete olyan jogilag jelentős új körülményt jelent, amely szükségessé teszi az ismételt vizsgálatot" - írják.

Az Ab határozata szerint az önkényuralmi jelképek betiltása a politikai véleménynyilvánítás korlátozása. Ennek természetesen lehet helye, különösen, hogy „a XX. század szélsőséges politikai diktatúráihoz kötődő szimbólumaival összefüggő magatartások egyrészt érzékenyen érinthetik, illetve sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrenddel”.

A Btk-ban szereplő tiltás azonban az Ab szerint túlságosan tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, „mert nem differenciál, hanem a jelképhasználatot általában rendeli büntetni". Pedig a határozat indoklása szerint vizsgálni kellene a jelképek használatának célját, az elkövetés módját vagy annak hatását. Ennek hiányában viszont „olyan magatartások is büntetendőnek minősülnek, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítása aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát” - írja az indoklás.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes tényállást április 30-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka részben az volt, hogy a határozat kihirdetésével történő megsemmisítéssel a törvényalkotó által korábban büntetendővé nyilvánított magatartások szabályozatlanul maradnának, részben pedig az, hogy az Alkotmánybíróság időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására.

Az Alkotmánybíróság szerint a Btk. 269/B. paragrafusával kapcsolatosan felmerült alkotmányossági aggályok a már kihirdetett, de még nem hatályos új Btk.-ban szereplő önkényuralmi jelképek használatának tényállására (azaz az új Btk. 335. paragrafusára) is érvényesek.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.