Mal-vezér: a cég rendszere nem jelezte előre a katasztrófát
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. környezetvédelmi rendszere nem jelezte előre a katasztrófát - mondta az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a cég vezérigazgatója a vörösiszap-katasztrófa ügyében indult büntetőper tárgyalásán szerdán a Veszprémi Törvényszéken.
Az elsőrendű vádlott a Szabó Györgyi által vezetett büntetőtanács előtt a hidrátgyártás részletes bemutatásával folytatta kedden megkezdett vallomását. A bírónő kérdésére azt válaszolta: összesen háromszor járt a vörösiszap-kazettáknál, napi szinten cégvezetőként nem kellett ezekkel foglalkoznia.
Szintén kérdésre válaszolva azt mondta: rendellenes működésről a cég vezetése alatt nem tudott, megfogalmazása szerint legendákból hallotta, hogy a lakosság elégedetlen a porzással kapcsolatban.
A katasztrófa után 120 ezer lúgoldatot kellett biztonságba helyezni, hogy az újraindítás rendben legyen; 50 éve úgy kellett leállítani a gyártást, hogy nem állt rendelkezésre üres tározó - hangzott el.
Kifogásolta, hogy hibás a szakértői megállapítás a zagy veszélyességi fokáról, rossz az animáció a gyártásról, amiből egy lényeges folyamat kimaradt, tehát a vádhatóság sem teljesen vétlen abban, hogy megalapozatlan vádak kerültek a vádiratba.
A nyolcvanas években is vizsgálódtak kiporzás miatt, akkor azt állapították meg, hogy az a timföld hibája miatt történt, és leeresztették a tározóról a vizet. Ha valamitől féltek, akkor a porzástól, mert az lakossági felháborodáshoz vezet, a nemzeti nyomozóhivatal is porzás vétsége miatt nyomoz - utalt rá.
A Mal környezetvédelmi rendszere nem jelezte előre a katasztrófát - ezt B. Zoltán képekkel, adatokkal illusztrálta a tárgyaláson. A csapadéknak érdemi szerepe volt a katasztrófában: 214 hektárra leesett vízmennyiséget kellett kezelni. A párolgás és csapadék egyensúlya kiegyensúlyozott általában Ajka térségében, de ez 2010-ben az egész országban felborult.
A kazettákon a szabad víz éppen a kiporzást akadályozza meg; a vizes vörösiszap 2,25 grammnál több nátriumhidroxidot nem tartalmazott, ez az érték nem haladja meg az annak az értéknek az egynegyedét se, ami alapján veszélyes anyagnak kellett volna nyilvánítani - hívta fel a figyelmet.
Egyetlen másodpercig sem volt a betöltési szint felett a X-es kazetta - mondta. Az X-es kazettából a benne tárolt anyag egy harmada sem folyt ki, de a tervezői dokumentáció szerint - amely alapján a kazetta épült -, ha ez a mennyiség kifolyik, annak se lett volna szabad elérnie Kolontárt.
A tervező által megadott adatok alapján végzett számítások szerint 72 százalékos terhelési szintnél ment tönkre a kazetta; még egy több mint 5 méteres túltöltési szintet is bírnia kellett volna, ha igaz, amit a tervező a környezetvédelmi hatóságnak benyújtott tervdokumentácóban állított - mutatott rá B. Zoltán. Kiemelte: az európai szabványnak megfelelő volt a vörösiszap nedves kezelése; ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a száraz technológia. Megismételte: a Mal nem tartozott a veszélyes üzemek közé.
B. Zoltán közölte: számítógépes prezentációját azért tartotta, mert a nyomozóhatóságnak és ügyészségnek nem sikerült megismernie az ajkai gyárban folyó munkát. A tárgyalás csütörtökön ismét B. Zoltán meghallgatásával folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.