A parlament nem épp a finomkodás terepe, időnként egyes képviselők ott is elragadtatják magukat. Ebben a ciklusban elhangzott már a ház falai közt konkrét anyázás és bibliai idézetbe burkolt sértés is, de elnöki fegyelmezésben és szokásos bekiabálásban is sikerült már a képviselők lelkébe taposni. Válogatott sértések az országgyűlési naplókban.
"Talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé" - vágta az ellenzéki képviselőnők fejéhez a vita hevében hétfő éjszaka a fideszes Varga István. A képviselő ezzel nemcsak az ellenzék és a nőjogi szervezetek haragját vonta magára, de még a Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella is megdöbbentőnek nevezte a kijelentéseit, a Fidesz frakciója pedig kedden el is határolódott Varga mondataitól. A parlament persze nem finomlelkű embereknek való hely, ebben a ciklusban is akadt példa bőven személyeskedésre és durva beszólásokra. Ezekból gyűjtöttünk össze néhányat.
Bár a parlamenti viták elég hevesek, személyeskedőek és durvák is tudnak lenni, konkrét anyázásig ebben a ciklusban egyedül a fideszes Wittner Máriának sikerült eljutnia. Idén júniusban Rétvári Bence államtitkár válaszolt egy interpellációra, ami nemtetszést váltott ki az MSZP-s képviselők körében (a jegyzőkönyv ezt így rögzítette: „Közbeszólás az MSZP soraiból”). Erre fakadt ki az 1956-os forradalmár Wittner, aki azt kiabálta be: „Anyád! Ez nem kommunista párt.”
A bekiabálás parlamenti műfaj, a kivehető beszólásokat még a gyorsírók is rögzítik az 1867 óta folyamatosan vezetett naplókban. Manapság például a képviselők gyakran kiabálják be a másik politikai oldalról felszólaló társuknak, hogy „ülje le!”, de ebben a műfajban is túl lehet lépni bizonyos határokat. A bekiabálás terén amúgy is nagyon aktív Babák Mihály fideszes képviselő idén júliusban már akkor beszólt a független Kolber Istvánnak, amikor az éppen megköszönte az elnöknek a szót és szólásra emelkedett.
A szintén a Fidesz-frakcióban ülő, civilben a Debreceni Egyetemen történelmet tanító Pósán László is szívesen ültetné le az ellenzéki felszólalókat. A hvg.hu tudósítójának tapasztalata szerint a hátsó sorban helyet foglaló Pósán az unalmas ülések alatt általában valamilyen szakkönyvet olvas, amiből csak időnként néz fel, és igazi pedagógusként osztályzatot is ad: „ülj le, egyes!”.
"Nyaligátor"
A bekiabálások néha lavinákat indítanak el, amelyek végén csúnya szópárbajok kerekednek az ülésteremben. Tavaly márciusban például az LMP-s Jávor Benedek felszólalása közben a fideszes Tasó László, Nyíradony polgármestere azt kiabálta be: „nyaligátor!” A szintén LMP-s Szabó Tímea rászólt Tasóra, aki még azt is hallani vélte, hogy a képviselőnő „bunkónak” nevezi (Szabó ezt a Hírszerzőnek tagadta). A fideszes képviselő erre fennhangon odaszólt: „Mit pofázol bele, kisanyám?!”
Nem csak a bekiabálásokban lehet csúnyán beszólni, hanem akkor is, amikor látszólag épp ez ellen a jelenség ellen lép fel valaki. Kövér László házelnök például tavaly májusban így fegyelmezte az MSZP-s képviselőket: „az egy dolog, hogy önök folyamatosan bekiabálnak, amikor valaki más beszél éppen, nem az önök frakciójából, de az, hogy esznek is az ülésteremben, meg isznak is, összetévesztik a büfét az ülésteremmel, az mégiscsak túlmegy minden határon! (…) Szűcs Erikáról van szó, igen, ne nézzen így rám, pontosan önről van szó!"
Kövér legsommásabb megszólalása azonban az volt, amit idén április 2-án, közvetlenül Schmitt Pál köztársasági elnök lemondása után mondott: „Engedelmükkel hozzátenném azt, ha már az elmúlt napokban a méltóságról és méltatlanságról hosszú vita kerekedett a sajtóban, hogy az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek ebben az Országgyűlésben.”
Vona Gábor, a Jobbik bölcsész végzettségű elnöke úgy is tud durva lenni politikai ellenfeleivel szemben, hogy látszólag csak műveltségét csillogtatja. Tavaly márciusban azt mondta a gyöngyöspatai események miatt szerinte az SZDSZ útjára tévedő LMP-ről: "Mondhatnám úgy is, hogy visszatért a kutya a hányásához". Kövér László félbeszakította, és figyelmeztette, de Vona azzal védekezett, hogy ő a Szentírásból idézett. A Bibliában valóban szerepel hasonló idézet, de a pártelnök pontatlanul idézte a Példabeszédek könyvét, amelyben az áll (Károli Gáspár fordításában): „Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát”. Az Újszövetségben ezt idézi Péter apostol II. levele: „De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.”
Az igazán kifinomult képviselők személyre szabják az övön aluli ütéseket. A szocialista Lukács Zoltán például tavaly ősszel a Pest megyei közgyűlés elnökét, Szűcs Lajost nézte ki magának a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvény vitájában. „Egy se bírta mondani, hogy éljen ez a törvény, mert nem voltak itt. Azt gondolom, ez egy egész komoly jelzés. Kivéve talán Szűcs urat, de ő nyilván azért van itt, mert náluk nincs fűtés, itt meg jobb a meleg” – mondta Lukács, arra utalva, hogy a csődben lévő megyei önkormányzat intézményeiben még a gázt is kikapcsolták.
„Elnézést, lehet, hogy ez egy rosszízű tréfa volt, de így fél egy körül talán már belefér” – szabadkozott egy kicsit Lukács, de az érintett nem volt megbocsátó: „Ez egy bunkóság volt” - kiabált be Szűcs Lajos, de ez csak olaj volt a tűzre. „Köszönöm szépen. Én megértem az ön idegességét, fordított esetben én is nehezen viselném a kormányom ilyen típusú törvényét. De ne rám haragudjon!” – hergelte tovább Lukács a kormánypárti képviselőt, aki azzal vágott vissza: „Én az ön bunkóságát nem tudom elviselni!”
