A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából számos megemlékezést és rendezvényt tartottak az országban és határainkon túl. A Magyarok Világszövetsége a versailles-i kastély parkjában tartotta nagygyűlését. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes pedig a Határtalanul! program keretében diákokat indított útnak a Felvidékre. Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja.
Szombaton reggel katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szombat reggel. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.
Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti lobogót 19 órakor vonják le katonai tiszteletadással. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai. Mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is megjelent az ünnepségen, ahol külön köszöntötték a határon túli magyar szervezetek képviselőit.
A ceremónia hagyományosan a Budapest Helyőrség koreográfiája szerint zajlott, a zászló felvonására Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke adott engedélyt. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Támogató Dandárának Központi Zenekara, valamint a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége. Az ünnepségen katonai kísérettel felvonultak a történelmi zászlók.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a fővárosban parlamenti nyílt nap, Ópusztaszeren, Sárospatakon és az ország még sok településén ünnepi műsor és megemlékezés várja az érdeklődőket. Ez alkalomból mintegy négyszázan kapják meg a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumaikat országszerte, és több határon túli magyar szervezet képviselője is felszólal az ünnepségeken.
Kövér László Ópusztaszeren
A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük - jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. Eljött hát az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk - mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezésen az Árpád-emlékmű előtt.
„Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után (…) jobb elvek által kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást (…), hiszen ígéretünkhöz híven a 2010-ben alakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, s őseinek földjét nem kívánja elhagyni” - mondta a politikus. Hozzátette: ezáltal minden magyar ember nemcsak lelkileg, de közjogilag is az egységes magyar nemzet részévé válhat.
Nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, egyetlen magyar ügy létezik, ennek jegyében kell szellemi, lelki és anyagi erőforrásainkat összpontosítani, a magyar államot újjáépíteni - hangsúlyozta a parlament elnöke. A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarország azonban sajátos többletenergiával rendelkezik: a Kárpát-medencében vagy a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, s nem tehertételei a magyar államnak – fejtette ki Kövér László.
Az ópusztaszeri ünnepségen ezernégyszáz, Magyarország minden megyéjéből és határon túlról érkező, diák alkotta ifjúsági kórus adta elő a Himnuszt és a Szózatot, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mondott hálaadó imát, a megemlékezést pedig a Ghymes együttes koncertje zárta.
A Magyarok Világszövetségének nagygyűlése
A versailles-i kastély parkjában található Nagy-Trianon palota előtt tartott nagygyűlést szombaton a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulóján. A megmozdulásra mintegy 150 magyar megemlékező érkezett Magyarországról és nyugat-európai országokból. A békés megemlékezésen megjelent a Magyar Nemzeti Gárda 15 fős csoportja is, közülük ketten a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselték. A magyar, majd a székely himnusz eléneklését követően a sárospataki 8kor színház adott félórás zenés műsort, majd Léh Tibor, Párizsban élő ügyvéd, az MVSZ Kárpát-medencén kívüli régiójának alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
A nyugati magyarság képviselőinek rövid üzenetei után Ináncsi József, a Magyar Nemzeti Gárda országos vezetője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy idén kevesen jöttek el emlékezni Versailles-ba (tavaly rendezett először itt nagygyűlést az MVSZ, akkor mintegy négyszáz résztvevővel), majd bejelentette: a Magyar Nemzeti Gárda aláírásgyűjtésbe kezd "a trianoni békediktátum kérdéskörének felülvizsgálatával" kapcsolatos népszavazás kiírására. A kérdéseket Ináncsi közlése szerint a szervezet honlapján hamarosan megjelentetik. "Tudjuk, hogy a határokat nem lehet egy tollvonással átrajzolni ..., de ettől függetlenül számos olyan probléma van, amelyet ebben a kérdéskörben meg kell oldani" - tette hozzá.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke beszédében a nemzeti összetartozás napját egy évvel ezelőtt kimondó törvény "kulcsmondatának" nevezte, hogy "minden magyar, bárhol éljen, tagja a magyar nemzetnek". Ezt azt jelenti - tette hozzá - hogy az elcsatolt területek is tagjai a magyar nemzetnek. Ugyanakkor úgy vélte, hogy Trianont addig nem lehet meghaladni, és nem lehet pusztán "kijelenteni, hogy elfelejtettük és nem fáj", ameddig nem történt meg a bocsánatkérés és a jóvátétel.
"Ősiségünk és az általunk hordozott értékek tudatában álljunk oda Európa színe elé, és követeljünk igazságot Magyarországot! És követeljünk igazságot Európának is, mert Európában addig nem lesz béke és stabilitás, amíg nem szolgáltatnak igazságot Magyarországnak" - fogalmazott az MVSZ elnöke. A Brüsszelben nyílt székelyföldi képviselettel kapcsolatos romániai reakciók kapcsán Patrubány kijelentette: "a Nagy-Trianon elöl üzenjük az egész román politikumnak, hogy a Székelyföld több évezreddel az előtt létezett, hogy a románság megszületett volna, és sok ezer évvel túl fogja élni".
A beszédek között a tömeg magyar nemzeti és árpádsávos zászlókat lengetett, s azt skandálta, hogy "vesszen Trianon". Versailles-ban 1920. június 4-én délután írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést. A pillanatra délután fél öt órakor a versailles-i Jeanne d,Arc templom előtt közös imával emlékeznek az MVSZ tagjai.
Összetartozás napja: tizenegyezer diák kirándulhat idén a határon túlra
Az idén mintegy tizenegyezer diák utazhat külhoni magyarlakta területekre tanulmányi kirándulásra a Határtalanul! program keretében - mondta Semjén Zsolt szombaton a fővárosban, amikor a program nyitányaként Felvidékre tartó diákokat indítottak útnak a Budai Várból. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Határtalanul! program lényege, hogy ne érettségizzen le egyetlen fiatal sem úgy Magyarországon, hogy nem volt intézményes formában legalább egyszer határon túli magyarok között. Az a cél, hogy ez fordítva is így legyen; személyes barátságok szövődjenek, és soha többet ne lehessen azt mondani egy erdélyi magyarnak Budapesten, hogy turista, és ne lehessen lerománozni - hangsúlyozta.
Semjén Zsolt felidézve az egy évvel ezelőtt, a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, úgy fogalmazott: ez a jogszabály nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti; szembenézett a trianoni katasztrófa okaival, a külső és belső magyarellenességgel. A nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel megtették a legfontosabb lépést, amelyet Trianon katasztrófájának orvoslására meg lehetett tenni, és kiterjesztették a magyar állampolgárságot a világon bárhol élő magyarra.
Semjén Zsolt szerint a nemzet közjogi egyesítése folyamatosan és gördülékenyen halad, és kitért arra, hogy megérkezett a kilencvenezredik állampolgársági kérelem. "Szent István óta a magyar nemzet nemcsak kultúrnemzet volt, amit a közös nyelv, kultúra és történelmi sorsközösség tart össze, hanem közjogi nemzet is" - fogalmazott a kormányfő kereszténydemokrata helyettese, aki kijelentette: soha senki nem szakíthatja szét ezt a nemzetet.
Kitért arra is, hogy ősszel létrejön a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül minden magyart szeretnének elérni a világban. "El fogjuk érni őket, megerősítjük magyarságukban, identitásukban" - fogalmazott, hozzátéve: ezáltal, ha bármely magyart bárhol a világon sérelem ér, az egyetemes magyar nemzet tud neki segíteni. Emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem fogjuk alárendelni más országok szempontjainak - szögezte le.
Megcselekedtük, amit a törvény előírt, megindult a nemzet közjogi egyesítése, az iskolák közötti kapcsolatépítése, lesz nemzeti regiszter, és elmondhatjuk, megharcolunk minden magyarért - összegzett a miniszterelnök-helyettes.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bejelentette: a Magyarság Házának a Magyar Kultúra Alapítványnak a Budai Várban lévő háza ad otthont a jövőben. Kifejtette: a ház olyan központként szolgál majd, amelyben a határon túli magyar értékeket, emlékeket tárják a világ elé. Kulturális és oktatási központ lesz, egyszerre látja el a hagyományőrzés, a múzeumok tradicionális bemutató funkcióját, valamint a nevelés és programszervezés feladatait. Komplex, interaktív közművelődési központot szeretnének létrehozni, amely méltó módon szolgálja a nemzeti önbecsülés megőrzését. Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az eddig méltatlanul háttérbe szorított diaszpóra, a szórványmagyarság értékeinek bemutatására. A célok között jelölte meg, hogy a világ elé tárják: a magyar nemzet milyen egyedi, sajátos helyzetben van, és megmutassák értékeinket - fűzte hozzá.
A tervek szerint a Magyarság Házában kapna otthont egy új nemzetpolitikai kutatóintézet is, amelynek előkészületei már célegyenesbe értek. Az intézet a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap intézményeként áll fel, és összetett kutatási tevékenységet folytat majd, alapvető rendeltetése a kormányzati munka tudományos megalapozása lesz. Az intézet profilja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, magyarságpolitikai kutatások összehangolása, kezdeményezése. Sokrétű kutatómunkát végeznek majd a magyarság demográfiai, szociológiai, pszichológiai, nyelvi és kulturális értékei témakörében. Az a cél, hogy erre a tudományos alapra lehessen majd hosszú távú kormányzati politikát építeni - emelte ki a helyettes államtitkár.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, felidézve a trianoni békeszerződés aláírását, azt mondta, hogy ez a nap a diákokról is szól, értük is született. Kiemelte: akkor nagyon sokan azt vizionálták, hogy megszűnik a magyarság, Magyarország beolvad az emberiség nagy tengerébe. Hogy ez nem történt meg, az elsősorban az akkori tanároknak és diákoknak köszönhető, akik nem engedték, hogy elhaljon az a csodálatos érték, amelyet évezrede magyarságnak, magyar nyelvnek, kultúrának hívnak.
Kitért arra, hogy bár a határok kezdtek elolvadni, Magyarországon egészen tavaly áprilisig olyan belpolitikai élet volt, amelyben a magyarságot megvallani, "nem volt sikk". Mégis a fiatalok egyre nagyobb hányada kezdte megérezni, hogy nemcsak Angliába, a tengerentúlra kell és érdemes kirándulni, hanem meg kell ismerni a gyökereinket, a történelmünket, múltunkat is.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke fontosnak tartotta, hogy azok a kirándulások, amelyeket évek óta szerveznek, immár állami szintre emelkedtek. A jelenlévő diákokon túl még további tizenöt iskolából, összesen mintegy hétszázan indultak ezen a hétvégén külhoni kirándulásokra - tette hozzá.
A Budai Várból 225 újpesti, aszódi, szentendrei, gödöllői és ócsai diák indult szombaton felvidéki kirándulásra a Rákóczi Szövetség szervezésében.
