A frakcióvezető közölte, hogy az egyik fő aggályuk a Fidesz alkotmányossághoz fűződő viszonya; az LMP azt állítja, hogy "nincsen alkotmányozási helyzet akkor, amikor az alkotmányozó többség hadat visel az alkotmányossággal szemben". Kijelentette, hogy a semmisségi törvénnyel a törvényhozás beleavatkozik a bíróságok munkájába. Hozzátette, úgy érzékelik, hogy a kormánypártok és a kormány hosszabb ideje egy olyan kommunikációt folytatnak, amelyik a bíróságok, illetve a bírói szervezet vezetői ellen "hecceli a közvéleményt". 

Az alkotmánykoncepció kapcsán azt mondta, az abból nyilvánosságra került részletek világossá tették, "hogy mindenféle úgynevezett gesztus és ígéret egész egyszerűen csak egy elterelő propaganda-hadművelet volt, a Fidesz egy korlátok nélküli demokráciában, egy centralizált demokráciában hisz". 

Schiffer András úgy fogalmazott, a kormányerők sem az Alkotmánybíróságot nem akarják visszaerősíteni, sem más hatalmi ágakat nem akarnak tisztelni. A Fidesz az Alkotmánybíróság "teljes ellehetetlenítésére és leépítésére készül" - értékelte. Szavai szerint most a nagyobbik kormánypárt elveszi az emberektől azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, beszűkíti a népszavazás intézményét, legyengíti az ombudsmanokat és leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét. A politikus döbbenetesnek nevezte, hogy az alkotmánytervezet szimbolikája alapján a "Fidesz-KDNP egy pártalkotmányt csinál magának".

Arról, hogy az alkotmányban meg akarják változtatni a Magyar Köztársaság, a Legfelsőbb Bíróság, illetve a megyék elnevezését, kérdésre válaszolva azt mondta, nem ezek az igazán lényeges kérdések, "ez a szokásos bábjáték (...), ezek a gumicsontok azért vannak idehajítva elénk", hogy az emberek ne a megszorításokról beszéljenek. Kijelentette, a lényegi kérdés például az lenne, hogy hajlandó-e a Fidesz olyan alkotmányos változtatásra, hogy a jövőben a stratégiai nemzeti vagyon vagy az egyetemes közszolgáltatások magánosításáról népszavazás döntsön. Arról kellene inkább beszélni, hogy a Fidesz elismeri-e az állampolgári részvétel jogát az alkotmányban vagy azt a jogot, hogy az emberek Alkotmánybírósághoz fordulhassanak - mutatott rá. 

Arra a kérdésre, hogy a jövőben csak a képviselők négyötödének egyetértése esetén lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, azt mondta, ebben az esetben nem ellenzéki jogok csökkentéséről van szó, mert eddig bármelyik állampolgár vagy testület panasszal élhetett. Az alkotmánynak értéksemlegesnek kellene lennie és ki kellene mondania, hogy a magyar állam világnézetileg semleges - fogalmazott. Hozzátette, a preambulummal nem ez a legnagyobb problémája, sokkal inkább az, hogy az kimondaná: a magyar jogrend nem folytonos a jelenleg hatályos alkotmánnyal; ez szerinte komoly jogbiztonsági problémákat vet fel. Ezzel együtt úgy látja, hogy a megismert szöveg nem tér el a világnézetileg semleges pályáról. 

Schiffer András hangsúlyozta, ők nem ezekkel a kérdésekkel akarnak foglalkozni, hanem azokkal, hogy az alkotmánytervezet jelzései alapján "a többségi uralomnak nincsen korlátja Magyarországon innentől kezdve", illetve, hogy "egy-két éven belül kétezer milliárdot készülnek kivonni a jóléti rendszerből".