Játékgépek titkai: mit ér a Matolcsy-féle vizsgálat?
Javában folyik a Matolcsy György által elrendelt vizsgálat arról, valóban eltüntettek-e az állam elől egyes szerencsejáték-ipari érdekcsoportok százmilliárdokat vagy sem – ahogy ezt korábban Lázár János fideszes frakcióvezető állította. Vannak, akik kétkedve figyelik az eljárás sikerét.
Nem kevés, 200-400 milliárd forintot tüntetnek el az adóhivatal és a költségvetés elől egyes, pénznyerő-automatákat üzemeltető érdekcsoportok szoftverek és manipulációs eszközök segítségével – állította tavaly decemberben Lázár János. Gyanújával a Fidesz frakcióvezetője nem volt egyedül, korábban nagyjából ugyanezt hangoztatta Gulyás József. Az egykori liberális honatya még a parlamentben is szóvá tette a számításai szerint százmilliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolító pénznyerő-automaták ellenőrzésének hiányosságait, és a szerencsejáték-ipar adóztatásának, bevételeinek kérdését. Gulyás azonban hiába verte a tamtamot, az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter nem lépett semmit.
Nem úgy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki – bár nyilatkozata arra utalt, hogy erősen kételkedik Lázár állításában – tavaly év végén vizsgálatot indított az ügyben.
Mint azt a minisztériumtól a napokban megtudtuk, a tárca három belső ellenőrrel és négy külső szakértő bevonásával végzi a vizsgálatot. Hogy pontosan mit és hogyan vizsgálnak, nem árulták el, mindössze közölték, hogy a vizsgálat az adóhivatalt, a Szerencsejáték Felügyeletet és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal alá tartozó Mérésügyi Hatóságot érinti. „Célja annak megállapítása, hogy a nyerőgépek üzemeltetése kapcsán érte-e kár a költségvetést a tekintetben, hogy az üzemeltetők az adóalapot képező bevételt eltitkolhatták-e” – írták megkeresésünkre.
Az állítólagos visszaélésekre először a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete hívta fel a figyelmet. A szervezet egyik alapítója, az egykor szerencsejáték-függő Abházi József társaival 2008-ban leleplezte, hogy a piacon kapható egy olyan szerkezet, mely a játékgépekre csatlakoztatva lehetővé teszi, hogy a gépekbe bedobott pénz nagy része az üzemeltetőnél maradjon. Alapesetben ugyanis a nyerőgépek számlálói úgy működnek, hogy minden százezer pörgésből a feltett pénz 80 százalékát visszaadják nyereményként. Átlagosan egy gépbe havonta 1-1,5 millió forintot dobálnak. Az egyesület információi szerint évente 600-700 milliárd forint marad így a tulajdonosok zsebében. Az adathamisító szoftver használatával a gépet üzemeltető tulajdonos a számlálókat visszapörgeti, oly módon másítja meg az adatokat, hogy a könyvelés szerint a nyereményt kiadták a játékosnak, ám az összeg valójában az üzemeltető pénztárcájában landol. Eszerint a hálózatban állítólag kettős könyvelési rendszer működik, egy elektronikusan és egy mechanikusan, s a felügyelet csak a mechanikus számlálót ellenőrzi. Így a játékos hiába várja, hogy lepörögje a gép a százezer játékot, ami körülbelül két napig tart, nem fogja kiadni az előírt 80 százaléknyi nyereményt.
Információnk szerint – bár Abházi ezt nem erősítette meg – éppen az egyesületük volt az, amelyik tavaly felkereste és meggyőzte Lázár Jánost az állítólagos visszaélésekről. Abházi szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy rossz helyen vizsgálódik a Matolcsy-féle minisztérium, mivel a rejtély nyitját nem a különféle hivataloknál, hanem a pénznyerő automatákban elhelyezett Integrált Ellenőrző Készülékekben (IEK) kellene keresni. Az IEK – akár egy „fekete doboz” – az adatokat öt évre visszamenőleg tárolja úgy, hogy nem lehet őket letörölni. Az IEK adataiból Abházi szerint az világosan kiderülne, hogy a játékosok mennyit pénzt dobtak be a gépekbe.
A Szerencsejáték Szövetség – amely mindig is alaptalannak tartotta Abháziék állításait – honlapján azt írja, hogy a hatóságoknak bármikor lehetőségük van mind az IEK, mind a játékgépek egyéb mechanikai számlálói által rögzített adatok kiolvasására, s ezzel a lehetőséggel rendszeresen élnek is. Abházi azonban azt állítja, hogy a bedobott pénz összegére vonatkozó adatot az IEK-ből csak laborvizsgálat során lehet kiolvasni. Márpedig – több ezer játékgép esetén – ez rengeteg időt vesz igénybe, nem beszélve arról, hogy a Mérésügyi Hatóságnál is csak néhány ember ért ehhez. Azaz hét ember – legyen az külső vagy belső szakértő – kevés ahhoz, hogy a vizsgálat sikeres legyen.
Azt, hogy az IEK-et visszamenőleg vizsgálják-e a minisztérium emberei, s ha igen, milyen módon, nem tudjuk, mert a vizsgálat részleteiről – jogszabályra hivatkozva – nem adtak a hvg.hu-nak tájékoztatást.
Így egyelőre nem tudni, kinek hihetünk: a néhai játékfüggőkből alakult egyesületnek, amely valóban leleplezte a manipulálásra alkalmas eszközt (és felhívta rá a nyilvánosság figyelmét), Gulyás Józsefnek és Lázár Jánosnak, akik láthatóan az egyesület gyanúját osztják, netán az üzemeltetőknek, akik szerint sanyarú a sorsuk. Mert miközben az egyik oldalon százmilliárdos nagyságrendű eltitkolt-eltüntetett jövedelmekről beszélnek, addig a Szerencsejáték Szövetség az iparág hanyatlását hangoztatja. Szerintük – bár egészen 2008-ig folyamatosan nőtt a pénznyerőpiac játékbevétele – hosszú évek óta csökken a nyerőgépek száma az országban.
| Cikkünk megjelenését követően a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke az alábbi kiegészítést juttatta el szerkesztőségünkbe |
Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke szerint a sokat emlegetett játékadó havonta fix összegű, nem függ a számlálók állásától, minden körülmények között gépenként 100 ezer forint. Schreiber szerint a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesülete - mely sem telefonon, sem e-mailben, sem pedig levélben nem elérhető - egy nem működő szervezet. Ha adataik valósak lennének - így ő - a magyarok négyszer annyit játszanának, mint az európai országok átlaga.
Az MszSz elnöke elmondta: a pénznyerő automaták bevétele a bedobott és a kifizetett összegek különbözete (tiszta játékbevétel), ami gépenként átlagosan nem éri el a 300 ezer forintot. Ebből a bevételből kell kifizetni a fix összegű játékadót (100 ezer Ft/gép/hó) és a fennmaradó részt a szervező megállapodott százalékban megosztja az üzemeltetési hely tulajdonosával. A gép kifizetési százalékát a vezérlő egységében rögzített program irányítja, amihez csatlakoznak különböző részegységek, pl. a számlálók és az IEK (Integrált Ellenőrző Készülék). Ezek semmilyen visszaható kapcsolatban nem állnak a vezérlőprogrammal, így a kifizetési százalékot sem befolyásolhatják.
Közölte azt is, hogy a Szerencsejáték Felügyelet köztudottan nemcsak a mechanikus számlálókat ellenőrzi, hanem számos egyéb körülményt, többek között az IEK kiolvasását és ellenőrzését is, ahol minden adat látható. A bedobott pénz összegére vonatkozó adatot nem csak laborvizsgálat során lehet kiolvasni, hanem az arra feljogosított szervezet (SZF, Mérésügyi hatóság) bármikor, helyszíni ellenőrzés keretein belül is el tudja végezni. Az IEK kiolvasása nem olyan bonyolult művelet, hogy csak néhány ember értene hozzá: egy laptoppal, egy kódállománnyal, valamint az IEK kiolvasására szolgáló szoftver segítségével bárki elvégezheti – mutat rá Schreiber István.
Az MSzSz elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nyerőgépek száma nem csupán a Magyar Szerencsejáték Szövetség adatai szerint csökken, hanem az APEH által közzétett statisztikai adatok szerint is. Míg 2004-ben 33 141 darab nyerőautomata üzemelt, addig 2010 decemberében már csak 24 006. |
