A Fővárosi Főügyészségen is csak annyit közöltek, hogy indítványukra rendelte el a Fővárosi Bíróság az európai elfogatóparancsot. Jozef Rohác nem szerepel a Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett körözési toplistán. 

Andrea Dobiásová, a szlovák rendőrség országos parancsnokságának szóvivője pénteken közölte, hogy Rohácot még február 18-án vették őrizetbe Léván, s jelenleg fogdában van, őrizetbe vételéről ügyészi indítvány alapján a bíróság döntött. A szlovák rendőrségnek az ügyről nincs további információja. A tájékoztatás szerint Jozef Rohácot egy Magyarországon kiadott európai letartóztatási parancs alapján vette őrizetbe a szlovák rendőrség.

A budapesti Fővárosi Bíróság tavaly október végén első fokon felmentette a kitervelt emberölés kísérletének vádja alól Jozef Rohácot, két év börtönbüntetésre ítélte viszont robbanóanyaggal visszaélés miatt. A bíróság a tárgyalás végén szabadlábra helyezte, mivel a férfi már két évet töltött előzetes letartóztatásban.

Jozef Rohác neve felmerült több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is. 1998. július 2-án Budapest belvárosában, az Aranykéz utca 2. számú ház előtt parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, huszonöten megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás vállalkozó volt. Borost a rendőrség koronatanúként tartotta számon az olajmaffiaügyben. Ez volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak.

A BRFK még 2000-ben tartott sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a rendőrség a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és bandájának tagjait gyanúsítja több robbantásos bűncselekménnyel, így az Aranykéz utcai merénylettel és a Seres Zoltán ellen elkövetett - akkor sikertelen - merénylettel. A nyomozás kiderítette, hogy a felrobbant Polski Fiatot a szlovák Jozef Hamala, Rohác bandájának tagja vette meg hamis papírokkal. A nyomozások adatai szerint a bűnözői csoport számlájára legalább tíz, 1998 tavaszán és nyarán elkövetett merénylet írható. Így többi között a Fidesz Lendvai utcai székházánál, valamint politikusok - Szájer József és Torgyán József - lakásánál elkövetett robbantások is. 

Jozef Rohác ellen nem először adtak ki a magyar hatóságok elfogatóparancsot. Legutóbb emberölési kísérlet miatt keresték. Azzal gyanúsították, majd vádolták meg, hogy 3,5 kilogramm plasztik robbanóanyag felhasználásával távirányítású szerkezetet készített, és közreműködött abban, hogy azt 1997. június 3-án rögzítsék egy parkoló Bentley alvázára a főváros XVIII. kerületében, a Tulipán utcában. A robbanószerkezet elhelyezésének célja a rendőrség szerint Seres Zoltán vállalkozó meggyilkolása volt, de a felerősítésre szolgáló mágnes gyengének bizonyult, a szerkezet a gépkocsi indulásakor leesett, így nem következett be a robbanás. (Serest két évvel később Tahitótfaluban autójában géppisztollyal agyonlőtték. Az elkövető nem ismert.) Ebben az ügyben hozott nem jogerős ítéletet tavaly októberben a Fővárosi Bíróság.

Jozef Rohácot 2008. október 27-én Prágában igazoltatták rendőrök, és 2009 februárjában adták ki Magyarországnak az emberölési kísérlet gyanúja miatti körözés alapján.    

Csehországi elfogása után a pozsonyi Pravda azt írta: Rohác, a szlovákiai alvilágban csak Patkány néven ismert lévai bérgyilkos nagy valószínűség szerint hazájában is több alvilági alakot tett el láb alól. Ő volt a pozsonyi és a dunaszerdahelyi  alvilág erre rendszeresített bérgyilkosa, aki Szlovákiában egy ideig azért is vád alatt állt, mert az egykori szlovák államfő, Michal Kovác fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiás megölésével gyanúsították. Aztán furcsa módon a szlovák hatóságok egy idő múltán már nem is tanúsítottak iránta érdeklődést.