Sztrájkra kalapoz a rendőrszakszervezet
Sztrájkalapot hozott létre a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a dolog szépséghibája azonban, hogy az érdekvédelmi szervezet nagyrészt hivatásos rendőrökből áll, akiknek a munkabeszüntetést tiltja az alkotmány. A szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a hivatásosok vonatkozásában ne legyen ilyen korlátozás.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) idén februárban az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve, hogy a testület semmisítse meg a hivatásosok sztrájkjogának tilalmát. A szakszervezet beadványában az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megállapítására is hivatkozott.
Szabó Máté egy 2008-ban lefolytatott program eredményeként jutott arra, hogy a rendőrök és a tűzoltók sztrájkolási tilalma sérti a jogállam elvét. Az ombudsman szerint az említett szakmák képviselőinek ugyanolyan jogokat kellene biztosítani a munkabeszüntetésre, mint a többi állampolgárnak, azzal a kikötéssel, hogy az nem veszélyeztetheti a közbiztonságot vagy szervezetük működését.
Nem sztrájkolhatnak |
A jelenlegi törvények szerint egyébként tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a biztos szerint azonban ez a szabályozás elavult. |
„Általában nincs helye sztrájknak, ha az közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné az életet, az egészséget, a testi épséget, a környezetet, vagy elemi kár elhárítását akadályozná” – írja az ombudsman. Azonban „a rendvédelmi dolgozók sztrájkjogának teljes tiltása sérti a jogállamiság elvét, és nem biztosítja a nemzetközi és a belső jog összhangját”. Mindezek miatt az igazságügyi és rendészeti miniszterhez fordult az ügyben.
Az igazságügyi és rendészeti minisztérium vezetője, Draskovics Tibor azonban – mint azt idézte Szabó Máté – nem tartotta aggályosnak a sztrájkjog meglévő korlátozását, mondván „minden olyan korlátozás elfogadható, amely valamely másik alapjog vagy cél érdekében annak eléréséhez szükséges mértékben valósul meg”. Márpedig az igazságszolgáltatás tagjai sztrájkjogának korlátozása nélkül mások alapvető jogainak védelme nem biztosítható – állította a miniszter.
Az ombudsman megkérdezte a Független Rendőr Szakszervezetet is, amelynek főtitkára úgy vélekedett, hogy a hivatásosokat meg kéne illesse a sztrájkhoz való jog, mint a kollektív tárgyalási jog egyik eszköze. Ám úgy, hogy a sztrájk alapvetően ne akadályozza a rendvédelmi szerv munkáját, s ne veszélyeztesse a közbiztonság, és a közrend védelmét, valamint az államhatár rendjét. Ugyanígy látta a helyzetet a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezetének elnöke, mert szerinte a sztrájk a hivatásosok érdekeinek hatékony képviseletének egyik, legvégső nyomásgyakorlás eszköze. Ha pedig ez tiltott, akkor azt valamivel ellentételezni kellene, ami viszont jelenleg egyáltalán nincs meg. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke szerint pedig az általános sztrájk tilalma alkotmányellenes. Míg a tűzoltóknál és a büntetés-végrehajtás dolgozóknál egyáltalán nem kellene megtiltani a sztrájkhoz való jogot, addig a rendőrökét a szükséges mértékig lehetne korlátozni.
Külföldi példák |
Ahogy azt Szabó Máté megjegyezte, a sztrájkjog szabályozása külföldön igen csak vegyes. Olaszországban ugyan rögzíti ezt a jogot az Alkotmány, de részletesen nem szabályozza. Angliában és Csehországban tilos a rendőrök számára a munkabeszüntetés. Hollandiában, Franciaországban, Ausztriában, Romániában és Dániában a hivatásosokkal kapcsolatos jogi szabályozás elmaradt. Finnországban a rendőrök rendelkeznek sztrájkjoggal, igaz, utoljára 1976-ban sztrájkoltak. A joguk azonban korlátozott, mert a munkát teljesen nem szüntethetik be. Még van sztrájkjoguk a rendőröknek Belgiumban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is, de a munkabeszüntetésben résztvevőkre, a sztrájk időtartamára, terjedelmére különböző korlátokat intézményesítettek.” |
Ezen kívül Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a törvény módosításával, pontosításával kapcsolatos felvetéseire az érintett tárcák rendre azzal válaszoltak, hogy a jelenlegi szabályozás alapvetően megfelelő, és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó.
Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője a hvg.hu-val azt közölte, hogy a TMRSZ és az ombudsman beadványait összevonták, s már egy alkotmánybíró foglalkozik az üggyel, de hogy határozat mikorra várható, nem tudta megmondani.
A TMRSZ sztrájkalap képzéséről és az ombudsmani állásfoglalásról megkérdeztük Szikinger István alkotmányjogászt is. Szerinte az egyértelmű, hogy a magyar hivatásos állományúak nem sztrájkolhatnak, azonban a szakszervezet „akciója”, vagyis előkészülete a sztrájkra nem jogellenes. „De a kérdés igazából nem is ez, hanem, hogy a rendőr az civil vagy katona. Amennyiben az előbbi, akkor jogosan vetődik fel a sztrájkhoz való jog igénye. Az Európai Tanács 2001. évi 10-es ajánlása is azt mondja ki, hogy a rendőrök ugyanolyan jogokat gyakorolnak, mint a civilek. Igaz, ehhez a magyar rendőröket az európai normáknak megfelelően a civil közigazgatásba kellene visszavinni, vagyis civilesíteni kellene őket.” - mondta Szikinger. Enélkül ugyanis – tette hozzá – a sztrájkjog bevitele a katonás testületbe csak zavart keltene. Minthogy zavart okoz az is, hogy egy feljebbvaló jogellenes parancsát végre kell hajtani, ugyanakkor a Hszt (a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Törvény) kimondja, hogy azt meg lehet tagadni. A harcmezőn viszont erre nincs lehetőség.
Szikinger kiemelte, nem az egyes elemekhez kellene hozzányúlni, hanem a a rendszer egészéhez és egy kidolgozott stratégia alapján. „A civilesítés fontos lenne, mert nincs szükség arra, hogy az embereket ellenségnek tekintsék, már pedig a katonai gondolkodás ezt jelenti. De a civilesítés végrehajtásához megfelelő garanciákra van szükség, vagyis annak rögzítésére, hogy milyen feltételekkel és körülmények között szüntethetik be a munkát a hivatásosok.”
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter azonban másként vélekedik. Megkeresésünkre a tárca sajtóosztályan azt közöle, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára a sztrájkalap létrehozásának szándékát bejelentette a múlt heti Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztető Tanácsülésen. A miniszter felhívta a főtitkár figyelmét arra, hogy súlyosan aggályos lehet jogszabályokkal összhangban nem álló célra anyagi forrásokat gyűjteni a szakszervezeti tagoktól. Abban az esetben, ha egy fegyveres szerv állománya körében működő szakszervezet sztrájkalapot hoz létre, akkor alapvetően arra kell gondolni, hogy a törvényi tiltás ellenére sztrájkot kíván szervezni. Ezért a tárcavezető az ügyészséghez fordul, tekintettel arra, hogy az ügyészségnek a feladata a társadalmi szervezetek törvényes működésének ellenőrzése és szükség esetén a törvényesség helyreállítása érdekében intézkedések megtétele.