2015-höz képest 53 százalékkal emelkedtek a prágai ingatlanok árai, jelenleg az átlagos négyzetméterár 89 ezer korona, azaz nagyjából 1 millió forint. Egy közepes méretűnek számító, nem új építésű, 70 négyzetméteres ingatlanért tehát 70 millió forintot kell fizetni. A tarthatatlan állapot oka a szakértők szerint nemcsak a fővárosra mindig is jellemző elégtelen számú lakás, hanem az új projektek alacsony száma.

Az októberben miniszterelnökké választott Andrej Babis-t – az ANO, vagyis a betűszóként IGEN-t jelentő Elégedetlen Polgárok Akciója nevű párt vezetőjét – rendszeresen Trumphoz hasonlítják stílusa és gazdasági helyzete miatt, ő ugyanis Csehország második leggazdagabb embere. Babis egyik fontos kampányígérete úgy hangzott, hogy üzletemberi szemlélettel fogja kivezetni az országot a gazdasági kátyúból, és kárhoztatta azt a gyakorlatot, hogy az ingatlanpiac – illetve szinte a gazdaság egésze – kizárólag a gazdagok érdekeit szolgálja. 

A 2008-a válság során a külföldi munkaerő szinte eltűnt az országból, a multik helyiekkel töltötték fel még a legmagasabb pozíciókat is. A gyártóipar és az IT-szektor egy szupergazdag réteget termelt ki (köztük pl. Babis-t is). 2016-ra 770 főre nőtt azon csehek száma, akiknek az ingatlantulajdonukon kívül több mint 10 millió dollár állt rendelkezésükre.

Babis szerint az ingatlanpiacot ezek a szupergazdagok dominálják; a belvárosban például annyira felnyomták az árakat, hogy a családosok és a fiatalok kiszorultak a központi kerületekből. Érdekesség, hogy Babis-t a Forbes cseh listáján csak az a Petr Kellner előzi meg, aki PPF nevű befektetési alapján keresztül szintén jókora részt hasított az ingatlanpiacból.

A legmenőbb prágai belvárosi lakások még nemzetközi mércével is hihetetlen áron kelnek el; a Christie’s helyi leányvállalatánál egy két hálószobás, a várra kilátást nyújtó ingatlant 3,84 millió dollárért (csaknem 1 milliárd forintért) értékesítettek, és a Sotheby’s helyi fiókjában is hasonló áron kínálják a tetőteraszos-medencés belvárosi luxuslakásokat. 

Júniusban a Központi Bank szigorított a jelzálogkölcsönök feltételrendszerén, mellyel arra figyelmeztette a lakosságot, hogy az ingatlanárak ás a felvett kölcsönök „elspirálozhatnak” egymástól.

Az üres apartmanok száma 2015 és 2017 között 40 százalékkal csökkent. Az új építésű projektek alacsony számát a szakértők a nem kielégítő törvényi szabályozással és a lassú építkezésekkel magyarázzák. A Deloitte adatai szerint tavaly májusban és júniusban mindössze 134 lakás épült Prága-szerte, így az elemzők szerint Babis előtt tornyosuló egyik legnagyobb kihívás az, hogy mielőbb megoldást találjon az ingatlanpiaci problémákra.

(Forrás: Deloitte, New York Times)