Alaposan felforgatta a közéletet az a névsor, amelyet egy ingyenes amerikai internetes tárhelyre tett fel valaki Szakértő 90 álnéven a hétvégén. A rendszerváltás politikusai közül többen úgy értékelték a listát, hogy az többé-kevésbé megegyezik azzal, amelyet a hírek szerint Németh Miklós egykori miniszterelnök 1990 tavaszán adott át utódának, Antall Józsefnek, illetve akkor kapott belőle Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök és Horváth Balázs belügyminiszter is, s amelyet egykoron többen is láttak.

A mostani lista 219 nevet tartalmaz, ám egy azóta elhunyt katolikus püspök neve valamilyen okból háromszor szerepel benne, ezért végül is 217 személy található rajta. A lajstrom nyilvánvalóan szűk válogatás, amelyen belül a neveket szervezetek, illetve tevékenységi terület szerint rendezték, így megtalálható köztük, aki az egyházakhoz tartozott, kulturális területen volt otthon, újságíró vagy éppen az akkor létrehozott pártok valamelyikének tagja volt. Az 1989 őszén alakult szocialista párttal kapcsolatban nem volt külön gyűjtés, bár a listára került újságírók és a kulturális területen dolgozók között vannak szocialista kötődésűek. Ilyen például Szegvári Katalin, aki lánykori nevén szerepel a listán, s most nyílt levélben Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kárhoztatta, amiért úgymond politikai píár-okokból forszírozza az ügynökügy végleges rendezését. Ezt a célzást a kormányfő hétfőn a parlamentben napirend előtt visszautasította, ugyanakkor a benyújtott törvénytervezet (HVG, 2005. február 19.) támogatását kérte a képviselőktől.

Azt nem tudni, mikor készült az eredeti lista, történész szakértők szerint minden valószínűség szerint még 1989-ben. Akkor ugyanis több variációt is készítettek a Belügyminisztériumban és az MSZMP kb közigazgatási és adminisztratív osztályán - amelyhez a fegyveres testületek tartoztak a párton belül, s amelynek munkatársa volt Tóth András, aki jelenleg politikai államtitkárként a polgári titkosszolgálatokat felügyeli - az állambiztonsági szervezet átalakításáról, s ennek kapcsán gyűjthettek ki illusztrációként neveket. A most listázottak többsége nyilvánvalóan a III/III-as csoportfőnökség ügynökei közül való, ám nem az első vonalból. "Az 1988-1989-ben az alakuló pártokba és társadalmi szervezetekbe beépített hálózati személyeket csak elvétve tartalmazza ez a lista" - hívta fel a figyelmet Kenedi János történész.

A jelenlegi felsorolás - aminek közzétételével kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség is vizsgálatot indított - egyszerre informatív és megbízhatatlan. Hatására több személy ugyan elismerte ügynökmúltját, ugyanakkor sokan azt mondták, csak beszervezni próbálták őket, ám ez nem sikerült. Bába Iván jelenlegi fideszes politikusról - aki a listán még mint kisgazdapárti szerepel - például korábban az átvilágító bizottság előtt kiderült, hogy három évig volt úgynevezett hatos kartonja, többször is felkeresték ez idő alatt beszervezés céljából, ám ez nem sikerült, s 1981-ben lezárták az "ügyét". Ez az eset is valószínűsíti, hogy a listakészítő az úgynevezett hatos kartonokból dolgozott, ugyanis a tervezett beszervezésekről is állítottak ki ilyet - még akkor is, ha az akció végül meghiúsult.

Jogosan szerepel viszont például a listán - saját állítása szerint is - Fényi Tibor, a demokratikus ellenzék, majd a szabaddemokraták egykori prominens tagja. Ugyancsak beismerte érintettségét az 1956 után elítélt Bohó Róbert és Foky Ottó, továbbá az "úti jelentéseket" adó Juhász Előd tévés zenei szerkesztő. Nem tudni viszont, hogy nem a manipuláció szándékával tettek-e a listára olyan neveket, amelyek viselői ma neves személyiségek, azonban a személyi adataik nem egyeznek az internetes felsoroláson szereplőkével. Így például a Fidesz érintettjei között két Németh Zsoltot is feltüntettek, azonban egyikük sem azonos a párt külügyi politikusával, illetve egy másik képviselőjével. Ugyancsak szerepel az SZDSZ-részben két Gulyás József is, ám egyik adatai sem azonosak a ma éppen az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában ülő politikusáéval.

Az is kételyeket ébreszthet a listával kapcsolatban, hogy szerepelnek rajta olyanok, akik 1989-1990-re már meghaltak. Ilyen például több katolikus érsek, illetve püspök. Felsorolásuknak alighanem az volt a célja, hogy a listázó minél nagyobb számban tüntethessen fel minél magasabb rangú egyházi személyiségeket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kedden kiadott nyilatkozatában egyenesen az egyház elleni támadás részének nevezte az ügynöklista közzétételét. Az mindenesetre meglepő, hogy az ügynökök közé bekerült két olasz bíboros neve is, akik a Vatikán külügyérei voltak egykoron, s mindkettő számos titkos küldetést hajtott végre a kelet-európai szocialista államokban. Ha sikerült is valamilyen módon megkörnyékezni őket, azt alighanem a hírszerzők, a III/I-es szolgálat érték el, s nem a III/III-as. Az is kételyeket vet fel beszervezettségükkel kapcsolatban, hogy egyikük II. János Pál pápa megbízottja volt a nyolcvanas években a lengyel állammal folytatott tárgyalásokon, másikuk pedig a kilencvenes években oroszországi nuncius lett, tehát kifejezetten bizalmi állásokat töltöttek be a Vatikánban.

Korábbi kutatásokból ugyanakkor már tudható, hogy a püspökök között is voltak szép számmal emberei az állambiztonságnak. A katolikusok közül ilyen volt például a Kerekes fedőnéven jelentő Pataki Kornél egykori győri püspök, míg az evangélikusok közül most Harmati Béla nyugalmazott püspök ismerte el, hogy együttműködött az állambiztonsággal. Nyilatkozata szerint, amikor a nyolcvanas évek elején a Lutheránus Világszövetség genfi központjában dolgozott, ezt csak úgy engedélyezték állami részről, ha beszámol a szövetség előkészületben lévő budapesti nagygyűlésének szervezéséről. "Többszörös nyomásra adtam írásba, hogy ezt a feltételt teljesítem" - írta a püspök, aki hozzátette, "felháborítónak tartom, hogy azok felelőssége és neve, akik évtizedekig zaklatták az egyházakat, homályban maradhat".

Nem biztos, hogy ez sokáig így lesz. Jelenleg ugyanis folyik az ügynöktörvény parlamenti vitája, amelyben a Fidesz-MPSZ és az SZDSZ is azt szeretné elérni, hogy az állambiztonság működésének teljes rendszerét megismerhesse a nyilvánosság. "A múltfeltárás ne álljon meg a hálózati személyeknél" - fejtette ki pártja álláspontját a vitában Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő. Információink szerint ez a kérdés felvetődött az SZDSZ és az MSZP közötti tárgyalásokon is, s a szocialisták nem zárkóztak el a nagyobb nyilvánosságtól, s már elfogadták a kisebbik kormánypártnak azt a javaslatát, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál még meglévő 1990 előtti iratokat egy szakértő bizottság vizsgálhassa át, s javaslatokat tehessen a levéltárnak való átadásra.

A Fidesz-MPSZ álláspontja még nem tiszta. Egyes képviselői szerint elfogadják a törvénytervezetet, ha a nyilvánosság kiterjed majd az egykori pártállam irataira és az állambiztonsággal összefüggésbe hozható tisztségviselőjének megnevezésére. A pártban igen befolyásos Kövér László azonban határozottan az ügynöktörvény ellen van, amivel egyébként még saját párttársait is meglepte a parlamenti vitában. "Ez egy velejéig erkölcstelen javaslat, mint ahogy erkölcstelen az MSZP-nek a múlthoz való viszonya is - jelentette ki a politikus, s hozzátette: - Én ezt a javaslatot soha életemben nem fogom megszavazni, mert 15 éves tevékenységemet tagadnám meg, de nem fogom frakciótársaimat rávenni, hogy ugyanígy cselekedjenek."