Rémhírtenyésztők
A rosszindulatú pletykákból ritkán lesz büntetőeljárás.
A rosszindulatú pletykákból ritkán lesz büntetőeljárás. Ebben a kampányban például "csupán" háromból lett az, legalábbis ennyi feljelentést fogalmaztak meg eddig rémhírterjesztés miatt. Veres János pénzügyminiszter, nem mellesleg az MSZP nyírbátori, várhatóan győzedelmeskedő képviselőjelöltje például rögtön két feljelentést is fontolgatott, de amelyikben azt sérelmezte volna, hogy rá hivatkozva híresztelték, akár 300 ezer forintba is kerülhet majd egy mandulaműtét, amennyiben nem lesz kormányváltás, végül elvetette. Benyújtotta viszont a választókörzetében terjesztett szórólapokat kifogásoló feljelentését. Azokban - ismeretlenek a mögöttesek részletezése nélkül - azzal rémisztgették a választókat, hogy ha Gyurcsány Ferenc lesz a kormányfő, elszakítja a családjuktól a roma gyerekeket.
Egy másik ügyben kényszerűségből a Nemzeti Nyomozóiroda (NNYI) vizsgálódik a MIÉP-Jobbik Harmadik Út két képviselőjelöltjének feljelentése nyomán. Molnár Tamás és Fazekas Róbert az ügyben fordultak a Fővárosi Főügyészséghez - amely beadványukat az NNYI-hez továbbította -, hogy az első forduló előtt a kormányfő bejelentette: a szlovák titkosszolgálatoktól kapott értesítés szerint külföldi bűnözői csoportok robbantásos merényletekre készülnek Magyarországon a parlamenti választások megzavarásának szándékával. Az ellenzék szerint túlzó és manipulatív - s éppen ezért kifogásolt - bejelentés nyomán viszont az NNYI terrorcselekmény előkészítésének alapos gyanújával rendelt el nyomozást, e körben bírálják majd el a jobbikos feljelentést is. De rémhírterjesztésnek indult az OTP csődjére figyelmeztető, csaknem háromszáz helyre elküldött sms is. Az üzenetet Zsuzsa aláírással jegyző férfit azonban végül tőkepiaci csalás kísérletével gyanúsították meg, mivel cselekedete alkalmas lehetett volna arra, hogy törvénysértő módon befolyásolja az OTP ügyfeleinek döntését.
A rémhírek közlői jogilag meglehetősen szűk körben vonhatók felelősségre. Az először 1880-ban a büntetőtörvényben megfogalmazott rémhírterjesztést - ami akkor a harangok félreverését vagy másnemű vészjelzés által a lakosság félrevezetését rendelte büntetni, legfeljebb 15 napi elzárással - ma az követheti el, aki "közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére", s ezért akár három évet is kaphat. Vagyis elsősorban árvíz, belvíz vagy tűzvész, nem pedig választás idején tilos a pánikkeltés. Mindez végső soron a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik bírájának köszönhető, akinek indítványa nyomán még 2000-ben törölte az Alkotmánybíróság (AB) a büntető törvénykönyvből annak lehetőségét, hogy valakit elítéljenek azért, mert nagy nyilvánosság előtt állít vagy híresztel olyan valótlan tényt - vagy elferdített való tényt -, amely alkalmas arra, hogy megzavarja a köznyugalmat. Ezzel ugyanis az AB szerint is szükségtelenül és aránytalanul korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát. Utóbbiból következően lehet túlozni, provokálni is, hiszen egy demokráciában adott esetben akár a köznyugalom megzavarását is el kell viselni. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint egyébként az ezredforduló óta 26 rémhírterjesztési eset "jutott a vádhatóság tudomására", vádat pedig 9 elkövetővel szemben emeltek.