HVG

A Heves megyei önkormányzat és Kazincbarcika küszöbön álló döntése biztosan átrajzolja az észak-magyarországi régió betegellátási térképét. Szinte egy időben mindkét képviselő-testület kórház-működtetési pályázatot írt ki, így február végén vagy március elején elválik, melyik ajánlatot értékelik a legtöbbre. Mindkét kórházért ringbe szállt a Hospinvest Zrt. és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC), ám Egerben maga a város is átvenné a megyei intézményt, Kazincbarcikán pedig kérőként bejelentkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház is.

Sikere esetén a Hospinvest a már megszerzett hatvani és gyöngyösi, valamint a bérelt parádfürdői kórházzal egy kézbe venné Heves megye csaknem valamennyi fekvőbeteg-intézményének az igazgatását. Ám arra is van esély, hogy a kelet-magyarországi régióban - mind a progresszív betegellátásban, mind orvosképző szakmai központként - meghatározó szerepet játszó DEOEC kaparintja meg a működtetésre felkínált két kórházat, ami tovább fokozná a cívisváros fölényét a gyógykezelésben (lásd grafikánkat a 74. oldalon). E terjeszkedés része a mátraházai és kékestetői intézményeket tömörítő Mátrai Gyógyintézettel mind szorosabbra fűzött kapcsolat, amely oktatókórház és kihelyezett rehabilitációs tanszék létesítését is magában foglalja.

A megyéken és régiókon átnyúló hálózatépítés a pályázók részéről több célt szolgál. Így érhető el a gazdaságos működéshez szükséges méret, ami például a nagy mennyiségben beszerzett gyógyszerek, fogyóeszközök, illetve a centralizált adminisztráció révén költségcsökkentéssel kecsegtet. További előny, hogy a páciensek zöme saját hálózaton belül tartható, hiszen az egyes kórházak az alapellátástól a legmagasabb szintű gyógyításig, rehabilitációig lényegében minden ellátásra képesek. "Különösen nagy jelentősége van ennek a több pénztáras finanszírozási modellre való felkészülés során" - erősítette meg a HVG kérdésére Kecskés Gábor, a hosszabb ideje évi 2 milliárd forint körüli saját és ugyanennyi működőtőkét fejlesztésre felhasználó DEOEC gazdasági igazgatója. Nyilván egészen más lesz azon egészségügyi szolgáltatók tárgyalási pozíciója a pénztárakkal, amelyek egy-egy megyében, régióban megkerülhetetlenek.

A szocialista irányítású Heves megyei önkormányzat a fenti kettőn kívül - habár sokan úgy látják, eleve a Hospinvestre szabta a pályázat feltételeit - elvileg egy harmadik jelentkezőt is választhat. A megye tulajdonában lévő Markhot Ferenc kórházat ugyanis Eger városa is átvenné, akár tulajdonosként, akár csak működtetőként, de mindenképpen a megmentő szerepében. Csakhogy a fideszes vezetésű város költségvetési hiánya 1,5 milliárd forintra rúg, miközben a kórház működésének konszolidálásához azonnal legalább 1 milliárd forintra volna szükség, és a következő hét évben is további 7 milliárdra. Az egri önkormányzat éppenséggel nem bővíti, hanem szűkíti saját egészségügyi feladatait: nemrég még az orvosi ügyeletet is vállalkozásba adta. Igaz, egy olyan cégnek, az Agria-ügyelet Kft.-nek, amelyben történetesen a Fidesz városi elnöke is résztulajdonos (lásd Hevesi indulatok című írásunkat). "Lényeges különbség azonban - magyarázták a bizonyítványt a tavaly decemberi közgyűlés jegyzőkönyvében -, hogy a feladatot átvevők továbbra is személyes közreműködői a feladatoknak, valamint a város folyamatosan támogatást nyújtott például az eszközök beszerzéséhez." Mindazonáltal nehéz értelmezni, egy kórház esetében mit jelent a "személyes" közreműködés, illetve hogy miért elfogadhatóbb, ha a város egy magánvállalkozást eszközökkel is támogat. "Ha a megye a városnak adja a kórházat, akkor az közösségi tulajdonban maradhat" - ezzel az ígérettel kampányol a Markhotban és a városban egyaránt az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ).

A tulajdon átvételére amúgy csak Eger tett ajánlatot, amit a megye visszautasított, mivel nem vevőt, hanem üzemeltetőt keres. A város nem pályázott, csak ajánlatott tett - hangsúlyozta Habis László polgármester, aki január elején bejelentette, hogy a debreceniekkel (az egyetemmel és a megyei tulajdonban lévő, ám kft formájában működő Kenézy Gyula Kórházzal) szindikátusi szerződést kötve kéri az üzemeltetési jogot. Debrecen ezzel a húzással megduplázhatta esélyét a győzelemre, hiszen az egyetemi klinikák közül toronymagasan a legjobb anyagi helyzetben lévő DEOEC a saját nevében is pályázott, ráadásul a Kenézyvel hitelképes párost alkothat. Nem is szólva a szakmában terjedő szóbeszédről, amely szerint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere városa nevében akár több milliárd forinttal is beszállna az egészségügyi projektbe.

Az egri kórház jövőjének hónapok óta tartó heves politikai szócsatákkal, köztéri ellenzéki happeninggel kísért vitája után meglepő eredményt hozott az a januári reprezentatív felmérés, amelyet a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesületének megbízásából a Capital Research piackutató cég készített. A megkérdezett Heves megyeiek többsége három kérdésből háromra mondta azt, inkább kerüljön magánműködtetésbe a kórház, mint hogy leépítsék a jelenleg meglévő fekvőbeteg-osztályokat, hogy az önkormányzat hiteleket vegyen fel, vagy hogy más tevékenységétől - például az oktatástól vagy a szociális ellátástól - vonjon el forrást.

Arról keveset tudni, hogy milyen álláspontot képvisel a kazincbarcikai többség, ám tájékoztatásuk és meggyőzésük érdekében a város mintaszerűen szerkesztett internetes honlapot üzemeltet. A Miskolctól és annak két - városi és megyei - óriáskórházától 20 kilométerre lévő, 32 ezres lélekszámú egykori szocialista iparváros önkormányzata úgy véli, saját kórháza adósságterheit nem tudja tovább cipelni, ezért 332 ágyas intézménye rendbetételéhez most egyszerre keres önkormányzati biztost és szakmai befektetőt. A kórház lejárt és kifizetetlen számláinak értéke ugyanis megközelíti a 250 millió forintot, és a felújításra 2003-ban odaítélt 2,6 milliárd forint állami céltámogatás kiegészítésére felvett kölcsön további 200 millió forintos adósságot jelent a városnak. A tavaly áprilisi kapacitásszűkítés során is ez az intézmény járt csaknem a legrosszabbul a megyében - mondta a HVG-nek Trencsényi Erzsébet kórházigazgató. Némileg javított a helyzeten, hogy a minisztérium néhány héttel ezelőtt elismerte, hogy a rekonstrukció idején meghatározott volumenkorlát irreálisan alacsony volt, ezért némileg lazított a kórház tevékenységét korlátozó szabályon.

Ám ez a túléléshez korántsem elegendő. Az pedig csak február végén derül ki, hogy az ide is pályázó Hospinvest, a debreceniek konzorciuma vagy pedig a legközelebbi kérő, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház ránthatja-e ki szorult helyzetükből a kazincbarcikaiakat. "A miskolci kórház két partnerrel is erősített - mondta a HVG kérdésére Csiba Gábor főigazgató. - Egyrészt stratégiai partnerünk a környék legnagyobb munkáltatója, a Borsodchem Zrt. - ennél többet erről nem árulhatok el -, másrészt a szakmai befektető az onkoradiológiai központunkat 2,5 milliárdos beruházással megépítő Medcenter Kft. lenne." Bár szakmai koncepcióját mindhárom pályázó vázolta, kérdés, hosszú távon eleget lehet-e tenni a kiíró kívánságának, ő ugyanis a jelenlegi struktúra megőrzését és a munkatársak megtartását várja a befektetőtől.

GÁTI JÚLIA