Revánsot vett vasárnap a Fidesz-MPSZ a tavalyelőtti kettős vereségért: Orbán Viktor pártja egymaga 5,4 százalékkal több szavazatot kapott az európai parlamenti (EP) választáson, mint a kormánypártok együttvéve. Az eredmény kapcsán néhányan már a történelmi jelzőt is emlegetik. Kétségtelen tény, hogy bár ambiciózus tervüket - az 50 százalékot meghaladó arányú győzelmet - a fiataldemokraták nem tudták elérni, a 47,4 százalékos eredmény így is a legnagyobb siker, amit 1990 óta egy párt elkönyvelhet. A Fidesznél a listás választásokon hagyományosan jobban szereplő MSZP most 38 százalékkal (402 ezer voks) kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa. Noha a mandátumok számát tekintve az ellenzék végül is csak a lehető legkisebb mértékben (13:11-re) győzte le a kormánytöbbséget, egy, a mostanihoz hasonló arányú fideszes siker - mint arra a pesti Festetics-kastély tükörtermében Orbán vasárnap este nem mulasztott el utalni - egy országgyűlési választáson kétharmados többséghez juttathatná, vagyis az alkotmány tetszés szerinti megváltoztatására is felhatalmazná a Fidesz-MPSZ-t.

Az elégedetlenségüknek példátlan egyöntetűséggel hangot adó választók többsége mind a 19 megyében, sőt Budapesten is határozottan elutasította az "Újra MSZP!" szlogent. Magyarország politikai térképe, amit húsz hónappal ezelőtt még csaknem egybefüggően pirosra festett a szocialisták nagyarányú helyhatósági választási győzelme (HVG, 2002. október 26.), a múlt hét végén tisztán narancsszínűre változott.

A főváros kerületeinek többségében a rendszerváltás óta először tudtak felülkerekedni a konzervatívok (a listás szavazatok alapján) a szocialista-liberális pártokon. A kerületekben 13:10 arányban nyert a Fidesz az MSZP ellen, ugyanez a versengés a 22 megyei jogú városban 16:6-os eredménnyel zárult. Hódmezővásárhelyen a két ellenzéki parlamenti párt együttesen 63:30, Debrecenben 61:35, Kecskeméten 59:36 arányban győzte le a kormánypártokat. A 22 megyei jogú város közül a szocialisták csak Miskolcon, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szolnokon, Tatabányán és Dunaújvárosban végeztek az első helyen.

Vasárnap különben szinte matematikai pontossággal ugyanannyian (3,07 millió) mentek el a hazai euro-képviselőket megválasztani, mint ahányan (3,06 millió) tizennégy hónappal ezelőtt beszavazták Magyarországot az Európai Unióba (további 593 ezren tavaly áprilisban a "függetlenség" fenntartása mellett voksoltak). Itthon tehát nemcsak a csatlakozási eufória maradt el annak idején, ellentétben az új tagállamok többségével, hanem most a fordulatszerű kiábrándulás is: a hazai közvélemény pontosan ugyanazzal az apátiával választotta ki a strasbourgi magyar küldötteket, mint amivel tavaly igent mondott az uniós belépésre. Vas megyében például század százalékra ugyanolyan eredmény (42,68 százalék) született most, mint a tavalyi referendumon. Az utóbbi időben újra erősödött hazai választási szkepszis kapcsán ugyanakkor feltűnő, hogy a magyar szavazópolgárokon immár tendenciaszerűen baloldali kormányzatok idején lesz úrrá a depolitizáltság. A szocialisták által dominált kabinetek uralkodásának végén (illetve aközben) az országos választásokra az embereknek csupán a 38-56 százaléka ment el az elmúlt másfél évtizedben, ezzel szemben a jobboldali kormányok mandátumának lejártakor (1994-ben, illetve 2002-ben) a felnőtt lakosság 65-73 százaléka élt szavazati jogával.

Vasárnap a közöny a szocialisták híveit tizedelte meg elsősorban. A Fidesz-MPSZ saját tavalyelőtti szavazói bázisa mintegy 65, az MSZP viszont csak 45 százalékának megfelelő választót tudott mobilizálni. Orbánék 12 mandátumot eredményező sikere arról is árulkodik, hogy az újjászervezett párt számos helyen kezd mély gyökereket ereszteni. Vasárnap öt nagyobb városban (Hódmezővásárhely, Debrecen, Kecskemét, Sopron, Zalaegerszeg) a választóknak több mint a felét, további 27 kisvárosban (például Nyíradony, Kiskőrös, Villány, Fertőd, Herend, Harkány, Dabas, Kecel, Kerekegyháza, Csorna, Lajosmizse) pedig több mint a 60 százalékát a fideszes szavazók tették ki. A fiataldemokraták nem álltak messze egy még nagyobb arányú győzelemtől: a töredékszavazatok megoszlása alapján a soron következő mandátum ugyancsak őket illette volna meg. Orbán hétfőn mindenesetre már úgy számolt, hogy az EP-be Szlovákiából bejutott két felvidéki magyar képviselővel, valamint az MDF egy delegátusával együtt összesen 15 küldötte lesz a strasbourgi néppárti frakció magyar tagozatának.

A múlt hét végén az is kiderült: a választási hadjárat utolsó napjaiban elindított negatív kampánnyal az MSZP inkább elidegenítette, mintsem mozgósította szimpatizánsait. Pusztán a választási adatokból azt viszont nehéz megítélni, szerepet játszott-e a szocialisták vereségében, hogy a Fidesz-MPSZ - például a nemzeti petícióval - az utóbbi hónapokban a baloldali szavazók egy részének a megszerzésére is kísérletet tett. A vasárnap este láthatóan megrendült, összesen 9 MSZP-s mandátumról beszámolni tudó Kovács László pártelnöknek mindenesetre nyugtáznia kellett, hogy olyan, koalíciós fellegvárnak tekintett települések is átszavaztak a jobboldalra, mint például Győr, Eger, Nagykanizsa és Szekszárd. A fővárosban ugyan a kormánypártok összességében még mindig negyvenezerrel több szavazatot kaptak, mint az ellenzék, ám a 2002 tavaszi 53:32 arányú különbség itt is 49:45-re szűkült. Azokban a nagyközségekben sem termett sok babér a koalíciónak, amelyeknek közvetlenül a választások előtt adományoztatott városi címet a belügyminiszter: a 18 érintett település közül 13 helyen a többség a konzervatívoknak szavazott bizalmat.

A voksolás komoly meglepetése volt az MDF mandátumszerzése. A Fidesz-MPSZ és az MSZP által dominált hazai politikai rendszerben így a következő években is a két egykori rendszerváltó párt vetélkedhet majd a mérleg nyelvének szerepéért. Míg azonban a harmadik helyen végzett - 2 mandátumot szerző - SZDSZ egy többé-kevésbé konszolidált időszak után érte el a 7,72 százalékos eredményt, Dávid Ibolya Fórum-elnöknek a választók után még saját parlamenti frakciója egy részét is meg kellene győznie arról: nem csak Orbán vazallusaként van jövőjük. A vasárnap óta egyenesen liberális áttörésről beszélő szabaddemokratáknak egyébként 1998 óta most először sikerült az 5 százalékos küszöb fölött szerepelniük a megyék elsöprő többségében (Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg a kivétel) - ennek jelentőségét azonban az alacsony részvételi arány miatt aligha szabad túlbecsülni.

A választáson elindult négy további párt összességében is alig érte el az öt százalékot. A vasárnap éjjel megtört ember benyomását keltő Csurka István MIÉP-elnök, akinek pártja eddigi egyik leggyengébb eredményét (2,35 százalék) könyvelhette el, súlyos bejelentést helyezett kilátásba, de azt is jelezte: kerülni kívánja a kapituláció látszatát. Az MSZP-hez tavalyelőtt átpártolt szavazóit sikertelenül visszaszerezni próbáló Munkáspárt vezetője, Thürmer Gyula viszont azzal keltett feltűnést, hogy az ország érdekeire s az MSZP súlyos vereségére hivatkozva előrehozott választás kiírását sürgette.

Hogy 2002 után az idén ismét forró nyár lesz-e Magyarországon, azt egyelőre nehéz előre látni. A nemzeti petíció követeléseit immár törvényjavaslatként előterjesztő Orbánék láthatóan űzni, hajszolni próbálják majd a most megroggyant MSZP-t. A vezető kormánypártnak a következő hónapokban egyszerre kell szembenéznie egy MSZP-n belüli utódlási küzdelemmel, az ellenzék fokozódó támadásaival, valamint a miniszterelnök által a hét elején újra beígért reformok keltette társadalmi feszültségekkel.

Az első pillanatban sokkolóan alacsonynak tetsző - 38,54 százalékos - vasárnapi választási részvétel kapcsán ugyanakkor nem árt felidézni: a rendszerváltást követő első önkormányzati voksoláson a helyi képviselőket is a szavazók alig 40,16 százaléka választotta meg. Később a helyhatósági választásokon fokról fokra emelkedett a résztvevők aránya, amely tavalyelőtt októberben "már" elérte az 51,16 százalékot. A parlamenti választások esetében hasonló folyamat volt megfigyelhető: a kezdeti 57-ről 73 százalékra emelkedett a szavazók aktivitása. A politikával kapcsolatos mély hazai szkepszist bekalkulálva a mostani 38 és fél százalék egy Budapesttől ezer kilométerre működő, gyakorlatilag ismeretlen testület első hazai tagjainak kiválasztásakor talán nem is annyira tragikusan gyenge eredmény - legalább lesz majd honnan felkapaszkodni.

BABUS ENDRE