Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
A forint árfolyama tovább gyengült október 13-án – ezúttal nem a jelenről, 2024-ről van szó, hanem 2022-ről. Az aktuális, az euróval szemben 400 körül billegő árfolyam labdába sem rúghat a két évvel korábbihoz képest. Akkor, 2022. október 13-án a forint már messze maga mögött hagyta a 400-as határt, épp az volt a kérdés, mikor éri el a 434-et. Akkor október 13-án, csütörtökön ez épphogy, de megtörtént.
Egy kamatemelési ciklus „vége”
A negatív rekordot hozó 2022. október 13-án a forint árfolyama már két hete szabadesésben volt, ami azt illeti, szeptember végén még csak kicsivel volt gyengébb, mint mostanában: az euróval szemben 405-407 körül mozgott.
Szeptember 27-én meglepetésre a jegybank monetáris tanácsa (MT) a várakozásoknál nagyobb, 125 bázispontos kamatemelést hajtott végre, 13 százalékra emelve az alapkamat mértékét. Majd a meghívóból derült ki, hogy a döntés utáni szokásos tájékoztatót kivételesen nem Virág Barnabás alelnök, hanem maga a jegybankelnök Matolcsy György tartja. Itt már sejteni lehetett, hogy nagy dolog készül, és azt is sejteni lehetett, hogy nem lesz jó vége.
Matolcsy – azon felül, hogy szokásához híven elmerült némi nagyívű gazdaságpolitikai értekezésben – deklarálta a kamatemelési ciklus lezárását. Ez – bár az elnök később is kiállt a döntés mellett – hiba volt. A forint árfolyama rohamosan gyengülni kezdett, hiszen a befektetők a deklaráció ellenére nyugodtan játszhattak arra, hogy gyengülni is fog, a jegybank nem avatkozik be egy újabb kamatemeléssel. Matolcsy utóbb azt mondta, mégis ez volt a helyes döntés, ha nem deklarálják az emelési ciklus végét, akkor a befektetők kóstolgatták volna a jegybankot, emelhették volna tovább a kamatszintet.
Kamatemelés a kamatemelés vége után
Október közepe felé közeledve azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyar jegybank nem teheti meg, hogy kibekkeli a forintgyengülést, vagyis egyszerűen megvárja, amíg az árfolyam egy gyengébb szinten ugyan, de stabilizálódik, esetleg erősödni kezd. Nem látszott ugyanis, hogy az árfolyam stabilizálódna.
Utóbb a jegybank emberei beismerték, hogy 2022. október közepére az ország az árfolyamválság küszöbére került – Matolcsy 2023 szeptemberében, a közgazdász-vándorgyűlésen használta a szót –, ha nem avatkoznak közbe, az árfolyam összeomlott volna. Akkor egy ideje már elemzők is pedzegették, hogy a jegybank kénytelen lesz a saját hitelességét rombolva mégis újra alapkamat-emelést végrehajtani. Ráadásul amilyen pocsék volt a gazdasági helyzet, mindjárt legalább 16-17 százalékra.
És valóban, az MT 2022. október 14-én kamatemelésről döntött, de a lépés meglehetősen emlékezetesre sikerült.
A jegybank reggel fél 9-re hirdetett bejelentést Virág Barnabás alelnöktől – aki ekkor Washingtonban tartózkodott. Az internetkapcsolat azonban rosszul működött, a tájékoztató elkezdődött, de semmit nem lehetett érteni abból, amit Virág mondott. Végül a bejelentés felvételről került ki, valamivel 10 óra előtt.
A forint már azt megelőzően erősödött, hiszen sejthető volt, hogy a jegybank jelentős beavatkozásra készül. Ennek lényegi eleme volt az irányadó kamat 18 százalékra emelése, vagyis egy egyszeri, drasztikus, 500 bázispontos kamatemelés. A jegybank az alapkamathoz nem nyúlt, ám bejelentette, hogy úgynevezett egynapos betéti tendereket indít. Ezeken a bankok a fölös pénzüket egy napra betehették az MNB-be – 18 százalékos (éves) kamatra. Ez meglehetősen unortodox intézkedés volt, hiszen mivel az alapkamat maradt 13 százalék, kettős kamatrendszer alakult ki, amelyben a jóval magasabb egynapos betéti kamat lett az irányadó ráta. Amelyet ráadásul nem is az MNB MT, hanem az igazgatóság határozott meg napról napra.
A jegybank továbbá vállalta, hogy az energiaimport devizaigényét maga biztosítja, így levette a nyomást a forint piacáról.
Az elrontott (gazdaság)politika volt a fő ok
Az árfolyam összeomlásának ugyanis ez volt az egyik oka. Az orosz-ukrán háború nyomán az energiaárak az egekbe lőttek, vagyis borzasztóan megdrágult az energiaimport, ami azzal járt, hogy az importáló szereplőknek (elsősorban az állami MVM-nek) nagyon sok forintot kellett leváltaniuk, ami gyengítette az árfolyamot.
A magyar gazdaság ezen kívül is borzasztóan rossz helyzetben volt, gyengesége és a rengeteg kockázat pedig beárazódott a forint árfolyamába is. A folyó fizetési mérleg vaskosan negatívvá vált – köszönhetően elsősorban az importköltségek megugrásának. A hazai infláció magasan a legmagasabb volt az EU-ban – októberben 21 százalék volt, és majd csak 2023 januárjában tetőzött 25,7 százalékon. Az árindex elszállásának egyik oka az energiaköltségek megugrása volt, de komoly szerepet játszott benne, hogy a kormány ezermilliárdos összeget öntött a gazdaságra a 2022 tavaszi országgyűlési választások előtt (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés, fegyverpénz stb.) Az ország ekkor a jogállamisági vita miatt egyáltalán nem fért hozzá az uniós forrásokhoz, a gazdaságpolitika pedig kiszámíthatatlan, ad hoc lépésekkel igyekezett kezelni a helyzetet. A költségvetési hiány évek óta nagyon magas volt, ahogy az államadósság szintje is a régiós versenytársakhoz képest.
Mindenesetre az extrém magas, 18 százalékos irányadó kamat megtette a hatását: a forint árfolyama stabilizálódott, majd erősödni kezdett.
Ideiglenesen egy évig
A jegybank az október 14-én bejelentett vészhelyzeti intézkedéseket ideiglenesként vezette be. Aztán cseppet sem bizonyultak ideiglenesnek – ami azt illeti, Virág Barnabás már október végén azt kommunikálta, hogy az intézkedések addig maradnak, amíg szükséges.
Az alelnök csak fél évvel később, 2023. április végén jelentette be, hogy májusban elkezdődhet a 18 százalékos irányadó ráta lassú csökkentése – hangsúlyozva, hogy a 13 százalékos alapkamat mérséklése egyelőre fel sem merül. A forint árfolyama ekkor már sokkal erősebb volt, az euróval szemben 370 körül mozgott. Az infláció 24 százalékon állt.
Május végén aztán valóban elindult a normalizáció, az MT lejjebb húzta a kamatfolyosó tetejét 19,5 százalékra, az egynapos betéti eszköz kamatát pedig 17 százalékra mérsékelte az igazgatóság. Az egynapos betéti tender kamata szeptember végén érte el a 13 százalékot, ekkor az eszközt a jegybank kivezette, októbertől újra az alapkamat vált az irányadó rátává.
Október végétől aztán a tanács az alapkamat lefaragásának is nekilátott. A kamatcsökkentési ciklus előbb nagyobb, 75 bázispontos lépésekkel haladt (egy alkalommal történt 100 bázispontos vágás), majd idén áprilistól lassabb, egy 50 bázispontos, később havonta (egy megtorpanással) 25 bázispontos lépésekkel.
Nagy ára volt, szó szerint
Közben a forint árfolyama – ahogy az historikusan szokása – trendszerűen gyengült, ám már csak mérsékelt, a gazdaság által elviselhető ütemben. A kamathegymászás eredménye: sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. És majdnem megvan a (fenntartható) árstabilitás is, 2024 szeptemberére az infláció a 3 százalékos jegybanki célra mérséklődött (az év végéig, főként a bázishatások miatt, újra nő a mértéke, aztán megint csökken).
Mindezért nagy árat kellett fizetni. A rendkívül magas kamatkörnyezet lefullasztotta a magyar gazdaságot, hiszen az irányadó kamatot követve a lakossági és vállalati hitelek kamatai is megugrottak. Továbbá rendkívüli módon megdrágította az államadósság finanszírozását – 2023-tól, amikor elkezdtek esedékessé válni a csillagászati inflációt követő kamatú állampapírok hozamfizetései. A gazdaság 2023-ban recesszióban volt (a GDP 0,7 százalékkal csökkent), idén pedig mindössze 1,5 százalék körül nőhet – igaz, ennek külső okai is vannak, amelyeket felerősít a rossz gazdaságszerkezet. A döcögő gazdaság és a magas kamatkiadások mellett a kormány megszorításokkal (adóemelések és kiadáscsökkentések) sem képes tartani a kitűzött hiánycélokat (idén talán elérhető a 4,5 százalékos GDP-arányos deficit – az eredeti cél 2,9 százalék volt).
Nyitóképünkön a 2022-es forint árfolyama egy valutaváltó kirakatában! Fotó: Túry Gergely
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.