Nincs könnyű dolguk a kormány tagjainak, amikor az éves szinten 0,8 százalékos visszaesést mutató GDP-adatot kell kommentálniuk. Nagy Márton például úgy oldotta ezt meg, hogy Németországra és az MNB-re mutogatott. Varga Mihály pénzügyminiszter egy kicsit más stratégiát választott, ő arról beszélt:

„Az erősödő háborús konfliktusok és a szankciók hatásait sikerült tompítani, így a magyar gazdaság a tavalyi harmadik negyedévben már 0,8 százalékkal növekedett, a negyedik negyedévben pedig tartotta az előző évi negyedévi teljesítményét.”

Ebből a mondatból a számok igazak, a harmadik negyedévben a másodikról valóban növekedés volt, onnan viszont a negyedikben stagnálás – más kérdés, hogy a 0,0-s negyedéveket nem annyira úgy szokás értékelni, hogy sikerült tartani a teljesítményt, hanem úgy, hogy nem volt növekedés.

Varga Mihály szerint az éves 0,8 százalékos mínusz oka egyértelmű: a káros külső hatások.

De még így is talált egy olyan mutatót, amivel tud dicsekedni: ha azt nézzük meg, hogy mennyivel nagyobb most a GDP, mint 2019-ben volt, akkor 5 százalékkal jobban állunk, míg az EU-átlag csak 3,5 százalék.

Varga Mihály úgy számol, hogy 2024-ben 3-4 százalékos növekedés lehet. Ez jól hangzik (hogy mennyi a realitása, az már más kérdés, az elemzők minimum óvatosak), de ha úgy nézzük, hogy a kormány hivatalos célja 4 százalék, akkor értékelhetjük a miniszter mondatát úgy is, hogy ezt már csak a legjobb opciónak tartaná.