Magyarországon túl kevés tesztet végeztek koronavírus fertőzésre, a G7 gazdasági portál szerint ez nemzetközi összehasonlításban is látszik: az 59. helyen állunk a 145 rangsorolt országból. A lap szerint Magyarország nemcsak a fejlett országokhoz mérten, de a kelet-közép-európai régióban is a legkevesebbet tesztelte.

A portál megjegyzi, hogy a "teljesen feleslegesen beszerzett" 16 ezer lélegeztetőgép 300 milliárd forintba került, ezek nagy részét sohasem használták, ellenben számos kétes hátterű üzleti kör gazdagodott belőle. Ennek az összegnek a 3 százaléka ment tesztelésre. A modern és sokkal hatékonyabb mRNS oltásoknál négy-ötször drágábban beszerzett kínai Sinopharm vakcinák 5 millió adagja 55 milliárdba került - ez után az importőr tulajdonosai 5 milliárd forint osztalékot vettek fel a cégből, közel annyit, mint amennyit az Nemzeti Népegészségügyi Központ koronavírus PCR-tesztekre fizetett két év alatt.

A G7 számításai szerint a PCR tesztelést végző laborok árbevétele 2020-ban 14,9, 2021-ben 41,3 milliárd forinttal haladta meg a járvány előttit, így a lakosság a többszörösét költötte az állami kiadásoknak PCR tesztelésre.

A vállalatok nyeresége is megnőtt, 0,5 milliárdos 2019-es profitjuk 2020-ra 5,7, 2021-re pedig 15,4 milliárdra nőtt. Ennél is szemléletesebb, hogy a korábban 3 százalékos profitráta 2020-ra 18, majd 2021-re több mint 25 százalékára nőtt. Azaz a lap szerint "extraprofitot" ajándékozott a kormány a magánlaboroknak azzal, hogy az embereket részben magára hagyta a teszteléssel, és a lakosság a saját zsebéből kényszerült finanszírozni azt.

Becslésünk szerint az összes PCR teszt legalább felét a lakosság maga fizette a magánszolgáltatóknál.

Négymillió darab PCR koronavírusteszttel kevesebb készülhetett Magyarországon, mint azt az eddig állami statisztikákból sejthettük. Ennek fő oka feltehetően, hogy  az antigén gyorstesztek száma megnőtt. Tehát akinek a gyorstesztje pozitív eredményt hozott, annak már nem végeztek PCR tesztet.