Peking az energiaválság miatt visszatérőben a szénhez, amely a leginkább a környezetszennyező energiahordozó. Olyan ez, mintha méreggel oltanánk a szomjunkat - mondja egy szakértő, aki szerint ijesztő a szénerőművek újbóli felfuttatása Kínában.
A világ szén-dioxid-kibocsátásának első számú felelőse Kína: részedése 27%. A hőhullámot, amely jelenleg Kínában pusztít és energiaválságot okoz, jórészt ennek tudják be.
“Kína szénenergia-függő. Ha probléma van az energiával, akkor visszatérnek a szénhez, de ez olyan mintha méreggel oltanák a szomjukat” - nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Jü Áj-csün, a Global Energy Monitor Kína-szakértője. Rámutatott arra, hogy ezzel Peking pontosan szembemegy saját deklarált céljának tartott karbonsemlegességgel, amelyet a tervek szerint 2050-re kellene elérnie, akárcsak a másik legnagyobb környezetszennyezőnek, az Egyesült Államoknak.
Kínában az első negyedévben a tartományi kormányzatok plusz 8,63 gigawatt teljesítményt adó szénerőművek üzembe helyezését hagyták jóvá. Han Zseng miniszterelnök-helyettes a múlt héten erősítette meg, hogy növelni kell a szénerőművek teljesítményét annak érdekében, hogy elkerüljék az áramszüneteket. Augusztus első két hetében a szénerőművek 15%-kal több energiát szolgáltattak az energiahálózatnak, mint tavaly, holott korábban fokozatosan csökkenteni akarták a szén szerepét az energiagazdaságban.
A váltás oka: áramszünetek Szecsuán tartományban, amely az egyik legfőbb energiaexportőr Kínán belül. A Jangce folyó alacsony vízállása miatt az óriási vízierőmű kapacitásának csak egy töredékét tudták kihasználni. Emiatt napokra le kellett állítani a helyi ipart a 80 milliós tartományban, amely kénytelen volt az energiaexportot is csökkenteni Kína más részeire. Sanghajban és másutt valóságos sokkot okoztak az áramszünetek, hiszen az emberek egy pillanatra úgy érezték: visszatért a múlt, amelyről azt hitték, hogy réges régen meghaladták. Mindez komoly politikai problémát is felvet, hiszen ősszel rendezik meg a kommunista párt kongresszusát, amelyen a tervek szerint bebetonozzák Hszi Csin-ping elnök hatalmát.
A fenntartható energia továbbra is prioritás
Nem véletlen, hogy a világ napelempiacán a kínaiak meghatározó szerepet játszanak. A pekingi vezetés óriási összegeket szán a környezetbarát energiahordozók fejlesztésére. Már csak azért is, mert a kínai nagyvárosokban alig lehet levegőt venni a fosszilis energiahordozók intenzív felhasználása miatt.
A hőhullám azonban nagyon megnehezíti a kormányzat helyzetét, mert a lakosság milliószámra igényli a légkondicionálást, annak pedig nagy az energiaigénye.
A nap- és a szélenergia mind nagyobb szerepet játszik a kínaiak energiagazdálkodásában: a világ össztermeléséből 35-40% kínai. Miután az energiaválság már tavaly beköszöntött Kínában, ezért a kormányzat gyorsan reagált és megváltoztatta az árrendszert a fenntartható energiahordozók javára. A baj az, hogy az energiapolitikában a tartományoknak önálló döntési joguk van, vagyis mindegyik helyi vezetés optimális megoldást keres a saját tartományának, és nemigen törődik azzal, hogy másutt emiatt esetleg áramszünet lesz. Ha központilag, egységesen irányítanák Kína egész energiahálózatát, sokkkal hatékonyabban működhetne a hálózat - nyilatkozták a szakértők a CNN gazdasági rovatának.
Pekingben a döntéshozók lépéskényszerbe kerültek: “a hőhullám és a nagy áramszünet Szecsuán tartományban rádöbbenthette őket arra, hogy ha nem reformálják meg az egész energiarendszert, akkor 5-10 évenként, sőt lehet, hogy még gyakrabban kialakulhat egy nagy energiaválság” - mondta David Fishman, a Lantau Group energiaszakértője.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.