A szervezet minden kiadását a magyar állam állja.
Közel 900 millió forintba került idáig a Türk Tanács budapesti képviselete – írta meg a Magyar Narancs. A szervezet minden kiadását az állam állja.
A Türk Tanács egyrészt ingyen használhatja a magyar állam által 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát és egy budai, Medve utcai irodát is, de a hazai képviselet minden fenntartási költségét, dolgozóinak bérét is az államkasszából fizetik.
A lap közérdekű adatigényléssel kérdezte meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárcáját, hogy mindez pontosan mennyi költséget jelent az adófizetőknek, hiszen közpénzről van szó. A külügy pedig azt a választ adta, hogy „2019 szeptembere óta 891 millió forintba került a Tanács két budai képviseletének fenntartása, beleszámítva a hazai és nemzetközi munkatársak bér- és járulékköltségeit, az üzemeltetési díjat és a protokollköltségeket.”
A kiadások részletesen:
- A működési és dologi kiadások eddig 742,4 millió forintba kerültek, amibe beletartozik a Türk Tanács tagdíja. Ebből finanszírozzák a nemzetközi munkatársak bérét, kihelyezési költségeit és „egyéb ráfordításait”.
- A belföldi személyzet bér- és járulékköltsége ezidáig 73 millió forint volt. Utóbbinak része az irodavezető bére is, ami tavaly már 950 ezer forint volt havonta.
- A Medve utcai irodában 2020 februárja óta zajlik munka, ez a helyszín éves szinten 24,5 milliós büdzsével üzemel.
- A protokollköltségekre 28,3 millió forintot fizetett Türk Tanács budapesti képviselete.
A Türk Tanácsot 2009. október 3-án alapították, és a török nyelvű, alapvetően iszlám vallású-kultúrájú közel-keleti és közép-ázsiai országok kormányközi szövetségét jelenti. A szervezet hivatalos tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. A nem török nyelvű, európai és keresztény Magyarország 2018 szeptemberében csatlakozott megfigyelőként, egy évvel később pedig létrehozták a Türk Tanács budapesti képviseleteit.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.